
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
2026. február 11., 21:532026. február 11., 21:53
Ha február, akkor hideg, hó, korcsolya, szánkó… Valószínűleg így teltek a telek a régi időkben is, például Csíkszentmihály mellett a 17. században, az egykori Cibrefalván. A tatárjárás pusztította falurészen a ’80-as évek régészeti ásatásai során került elő ez a lelet – egy ló orsócsontjából (radius) készített tárgy –, amelyet a fényesre kopott felülete miatt sokáig korcsolyának gondoltak. Egy kötelet, bőrszíjat a két lyukon és a csont belsején keresztülbújtatva a cipőhöz illeszthető lehetett volna.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeum munkatársainak legutóbbi (régészeti és archaeozoológiai) kutatásai azonban arra engednek következtetni, hogy ez a tárgy a lábra kötözött csúszóeszköz helyett sokkal inkább szántalpként funkcionálhatott valamikor – ezt egyébként ugyancsak korcsolyának nevezték a régiek. Ez esetben pedig a lyukak a – jó eséllyel fából készült – szán csapjainak illesztésére szolgáltak.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mi sem alkalmasabb télen például a kivágott tüzifa leszállítására a hegyről! Vagy akár a nehéz vizeshordók, gabonászsákok hordozására! Esetleg az elejtett vad hazaszállítására az erdő mélyéről!
Segítségével az ember a tél hátrányait (a hideget és a havat) a saját előnyére fordította, és akár olyan munkákat is elvégezhetett, amelyekre nyáron nem lett volna ereje vagy lehetősége.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A csontból készült szántalp megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
szóljon hozzá!