
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
2026. február 11., 21:532026. február 11., 21:53
Ha február, akkor hideg, hó, korcsolya, szánkó… Valószínűleg így teltek a telek a régi időkben is, például Csíkszentmihály mellett a 17. században, az egykori Cibrefalván. A tatárjárás pusztította falurészen a ’80-as évek régészeti ásatásai során került elő ez a lelet – egy ló orsócsontjából (radius) készített tárgy –, amelyet a fényesre kopott felülete miatt sokáig korcsolyának gondoltak. Egy kötelet, bőrszíjat a két lyukon és a csont belsején keresztülbújtatva a cipőhöz illeszthető lehetett volna.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeum munkatársainak legutóbbi (régészeti és archaeozoológiai) kutatásai azonban arra engednek következtetni, hogy ez a tárgy a lábra kötözött csúszóeszköz helyett sokkal inkább szántalpként funkcionálhatott valamikor – ezt egyébként ugyancsak korcsolyának nevezték a régiek. Ez esetben pedig a lyukak a – jó eséllyel fából készült – szán csapjainak illesztésére szolgáltak.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mi sem alkalmasabb télen például a kivágott tüzifa leszállítására a hegyről! Vagy akár a nehéz vizeshordók, gabonászsákok hordozására! Esetleg az elejtett vad hazaszállítására az erdő mélyéről!
Segítségével az ember a tél hátrányait (a hideget és a havat) a saját előnyére fordította, és akár olyan munkákat is elvégezhetett, amelyekre nyáron nem lett volna ereje vagy lehetősége.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A csontból készült szántalp megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A horgolás mint kézműves hobbi az utóbbi években újra reneszánszát éli. Egyre többen fedezik fel nyugtató, meditatív és kreatív hatását.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: Jean Poiret Kellemes húsvéti ünnepeket! című fergeteges francia vígjátékát Lendvai Zoltán rendezi. Vele beszélgettünk.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
szóljon hozzá!