Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron

Csütörtök délelőtt a gyerekeké a terep: Varró Dániel nyitja meg a vásárt a kicsiknek, egyúttal hozza a játékos világát is zenés könyvbemutatóval, felolvasással. Közben pár ajtóval arrébb már rendhagyó irodalomóra zajlik Farkas Wellmann Endrével és Bonczidai Évával, vagy épp egy fordítói workshop, szóval könnyű elveszíteni az eredeti tervet.

Délután jön a hivatalosabb rész, Iancu Laura megnyitójával és pódiumbeszélgetésével, de mellette fut illusztrációs foglalkozás, papírszínház, kiállításmegnyitó. Itt is már látszik, hogy a vásár nem egyetlen szálon halad.

A kortárs magyar irodalom markáns szerzői közül Varró Dániel szinte végigkíséri a programot: a gyerekeknek szóló könyvbemutatótól a zenés előadásig és pedagógusoknak szóló műhelyig több generációt és olvasói réteget is megszólít. Mellette Nyáry Krisztián egyszerre moderátorként és szerzőként van jelen, miközben Kukorelly Endre kötetei és közös beszélgetései a kortárs próza erős vonulatát képviselik. A program egyik kiemelt pontja a Spiró Györggyel való beszélgetés, amely a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb alkotóját hozza közvetlen közelbe.

De újra velünk lesz Juhász Anna, aki beszélgetőtársként kapcsolódik be több eseménybe, például Visky András könyvbemutatóján – ezzel is erősítve a különböző irodalmi közegek közötti átjárást.

Az erdélyi irodalmi jelenlét különösen hangsúlyos: László Noémi ezúttal prózaíróként mutatkozik be a könyvvásáron, Markó Béla új kötetével érkezik, Karácsonyi Zsolt új könyveit is megismerhetjük, Lövétei Lázár László pedig szerzőként és beszélgetőtársként is több ponton felbukkan. Ferencz Imre, Demeter Arnold, Ferencz-Nagy Zoltán és Borcsa Imola könyvbemutatói a kortárs erdélyi próza és líra különböző hangjait hozzák közel.

A közös gondolkodás terepeit olyan események adják, mint a Lyukasóra, ahol Kukorelly Endre, Márton Evelin és Lövétei Lázár László találkoznak, vagy a gasztro-irodalmi beszélgetés Cserna-Szabó András, Ugron Zsolna, Szőcs Előd és Nyáry Krisztián részvételével. Izgalmasnak ígérkezik a Glédába fűzött csíki történetek című könyv bemutatója is, hiszen a kötetben három csíki polgár, egy család három nemzedéke – Tivai Nagy Imre, Nagy András és Nagy Benedek – feljegyzéseinek szemelvényei elevenítik fel Csíkszereda városképét a 19. században és a 20. század elején.

A női szerzők és nézőpontok külön hangsúlyt kapnak: az Ugron Zsolnával, valamint Karády Annával a történelmi és női sorsokat tematizáló beszélgetés, Iancu Laura ünnepi megnyitója, valamint Mészöly Ágnes és Majoros Nóra interaktív gyerekprogramjai mind ezt a sokszínűséget erősítik.

A program nemzetközi kitekintést is kínál: Filip Florian és Matei Florian közös fellépése a román–magyar irodalmi párbeszéd fontos állomása.

A klasszikus és kortárs hagyományok összekapcsolását jelzi a Janikovszky Éva centenáriumi kiállítás és a bábszínházi adaptációk, míg a kortárs kritikai diskurzus a Korunk folyóirat centenáriumi beszélgetésében és a Fekete Vincéről szóló elemzőeseményben jelenik meg.

Bohócöröklét címmel Kovács András Ferenc emlékére tartanak koncert, amely az irodalom és a zene határterületén hoz létre közös élményt.

A gyerekprogramok külön világként működnek. A Szöcskedombon folyamatosan történik valami: bábelőadás, meseolvasás, rajzolás, kézműveskedés. Nem kell rá külön készülni, elég odatalálni. És vannak azok a programok, amelyeket nehéz előre besorolni: egy antológiabemutató, ahol rengeteg hang találkozik, egy workshop, ahol be lehet nézni a kulisszák mögé, vagy egy csendesebb beszélgetés, ami végül meglepően sokáig marad veled.

A közös megszólalás egyik fontos formája például az antológiák köré szerveződő diskurzus is: a Kert a világ közepén – erdélyi gyermekvers-antológia bemutatóján a szerzők és illusztrátorok beszélgetnek, az Erdélyi Szép Szó 2026 eseménye pedig több generáció alkotóit vonultatja fel. A 101 romániai magyar költő versét tartalmazó Végső utáni menedék című antológia bemutatója a kortárs líra egyik sűrű metszetét kínálja, André Ferenc és Borcsa János részvételével, párbeszédbe hozva különböző költői hangokat és generációkat.

Külön kiemelhető a Próbál úgy élni, hogy történet legyen című program, amely illusztrációs kiállítással és beszélgetéssel hozza közel a kortárs gyerekirodalom világát, és ahol a vizuális és szöveges történetmesélés találkozása kerül fókuszba.