A bevételnövekedés jócskán fedezi az egészségbiztosító többletkiadásait

állapítják meg az intézmény jelentésében. 2025 első negyedévéhez képest a bevételek 153,18 millió lejről 176,82 millió lejre nőttek, ami 23,64 millió lejes, azaz 15,4 százalékos növekedést jelent. Ez a tavaly nyár végén érvénybe lépett kormányintézkedések eredménye, a kabinet ugyanis több biztosítotti kategóriára kiterjesztette az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, olyanokra, amelyek mindaddig nem kellett fizessenek az egészségbiztosításért.

korábban írtuk

Egészségbiztosítás: jelentősen megugrott a befizetők száma

Tíz év óta először ugrott meg jelentősen – szinte ötven százalékkal – az egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők száma Hargita megyében, ám eközben a biztosítással nem rendelkezők száma is növekedett. Van magyarázat az ellentmondásosnak tűnő trendre.

A megyei egészségbiztosítási pénztár bevételeinek a jelentős részét – a 176,82 millió lejből 176,28 milliót –

Ezen belül a munkáltatói járulékok meghaladták a becsléseket: a tervezett 9,27 millió lejjel szemben 12,03 millió lej valósult meg, ami 29,8 százalékos túlteljesítést jelent. A biztosítotti járulékok összértéke viszont valamivel a becsült szint alatt maradt: a tervezett 168,57 millió lej helyett 164,24 millió lejt valósítottak meg, ami 2,6 százalékkal elmarad a célösszegtől.

a költségvetési terv szinte maradéktalanul teljesült, azonban a járulékoktól való függőség strukturális kockázatot jelent” – áll a megyei egészségbiztosítási pénztár negyedéves jelentésében.

A kiadások a vártnál kisebbek voltak

Az intézmény által az idei év első negyedévében megvalósított összkiadás 262,69 millió lej volt a 265,08 millió lejes előirányzattal szemben, ami 99,1 százalékos teljesítési arányt és 2,39 millió lejes költségvetési megtakarítást jelent. 2025 első negyedévéhez képest – amikor a kiadások 254,53 millió lejt tettek ki – 8,16 millió lejes, azaz 3,2 százalékos növekedés történt. Fontos hangsúlyozni azonban, jegyzi meg a megyei egészségbiztosítási pénztár jelentése, hogy

A bevételek ugyanis 15,4 százalékkal nőttek, ami majdnem az ötszöröse a kiadások növekedésének (3,2%).
A kiadások összetételét elemezve az látható, hogy a két fő költségkategóriát az orvosi szolgáltatások és gyógyszerköltségek jelentik. Ezek összértéke 162,34 millió lej, míg 2025 azonos időszakában ez a152,02 millió lejre rúgott.

áll a jelentésben. A biztosítottak számára ingyenesen vagy ártámogatással biztosított gyógyszerek költsége 26,61 millió lejről 28,77 millió lejre nőtt (+8,1%), míg a krónikus betegségek kezelését célzó országos egészségügyi programokra fordított összegek enyhén csökkentek: 34,74 millió lejről 33,98 millió lejre (–2,2%). A programokban biztosított egészségügyi anyagok költsége viszont jelentős növekedést mutat: 2,01 millió lejről 3,05 millió lejre emelkedett ez az összeg, ami 52,1 százalékos növekedés. Ez a költségvetés egyik legdinamikusabb változása.

Növekedések

A járóbeteg-ellátás költségei a 2025-ös 32,72 millió lejről 2026-ban 35,43 millió lejre nőttek (+8,27%). Ezen belül a legnagyobb növekedés a klinikai szakterületeknél történt: 7,57 millió lejről 9,43 millió lejre (+24,6%). A kórházi szolgáltatások költsége mérsékelten, 46,63 millió lejről 48,95 millió lejre (+4,97%) nőtt, a paraklinikai szakterületek kiadásai pedig 12,5 százalékkal.

A szociális ellátási kiadások a 2025-ös 26,93 millió lejről 2026-ban 22,77 millió lejre csökkentek (-15,5%), ami viszont az ilyen típusú juttatások igénybevételének jelentős visszaesését jelzi.

Következtetések

A szociális ellátási kiadások csökkenésének okait célszerű lenne tovább elemezni, hogy kiderüljön, hatékonyságnövelésről van-e szó, vagy az igények esetleges alulreprezentáltságáról – állapítja meg jelentésében a megyei egészségbiztosítási pénztár. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátás és a gyógyszerkiadások szoros nyomon követésére is szükség van szerintük – különösen ott, ahol a növekedés meghaladja a 10-20 százalékot –, hogy megelőzzék a költségvetési egyensúly felborulását a következő negyedévekben.

Azonban bizonyos szegmensekben – különösen a járóbeteg-ellátásban, a gyógyszerek és a nemzeti programok esetében – jelentkező fokozott nyomás stratégiai megközelítést igényel a középtávú fenntarthatóság biztosítása érdekében, áll a jelentésben.