
A Kicsimadár videóklipje egy tudatosan visszafogott, mégis erős atmoszférájú alkotás
Fotó: Kerekes Emőke
Néha nem történetet mesél, sokkal inkább érzéseket hagy maga után egy klip. A Kicsimadár videóklipje finom képekből és pehelykönnyű hangulatokból épít világot, ahol a találkozás és az elengedés szinte észrevétlenül történik meg.
2026. április 24., 18:582026. április 24., 18:58
A Kicsimadár című dalhoz készült videóklip nem a klasszikus értelemben vett narratívát követi, sokkal inkább hangulatokból, érzetekből építkezik. A fekete-fehér képi világ, a víz visszatérő, állandó motívuma és a hetvenes évek pszichedelikus irányzat esztétikáját idéző látvány mind azt szolgálják, hogy a néző ne a történetet keresse, inkább helyezkedjen bele egy érzelmi térbe. A képek álomszerűek: ködbe vesző tekintetek sora, finom érintések aktusa, egymást kereső, majd elengedő alakok jelennek meg. Minden egyes beállítás önálló fotóként is megállná a helyét. A klip egy férfi és egy nő kapcsolatának rövid, mégis teljes ívét mutatja meg: találkozásukat, közelségüket, majd csendes szétválásukat. Nem drámai módon, belenyugvással, mintha mindez eleve elrendeltetett lett volna.
A Kicsimadár című dalhoz készült videóklip nem a klasszikus értelemben vett narratívát követi
Fotó: Kerekes Emőke
A Kicsimadár című dal a Szerelem Harcosa együttestől április 11-én debütált a YouTube-on. Az alkotócsapat tagjai között szerepel Thea énekesként, Kirkósa Ágnes hegedűn, valamint Kamila Słodkowska csellón működött közre, a hangmérnöki munkát Nagy Marek végezte. A videóklipet a KopiaKollektíva készítette, operatőrként és vágóként Balla Zoltán dolgozott rajta, asszisztensként Kerekes Emőke segítette a munkát, míg a képi világban megjelenő szereplők Lőrinczi Inez és Torkos Márk Erik voltak.
Kerekes Emőke az alkotói folyamat kapcsán elmondta, a videóklip ötlete egy kifejezetten személyes, baráti közegből született. A KopiaKollektíva tagjai és Sütő Márton – azaz A Szerelem Harcosa – régóta visszatérő résztvevői egymás szilveszteri eseményeinek Erdélyben, Küsmődön. Ezek az alkalmak nemcsak az ünneplésről szólnak, hanem egyfajta alkotói lezárásról és újrakezdésről is. „Nálunk nem az van, hogy napokig regenerálódunk, hanem inkább kimegyünk, és csinálunk valamit” – fogalmaz. A zene mindig természetes módon kerül elő ezeken a találkozásokon, és egy ilyen alkalommal hangzott el először a Kicsimadár is, amely – ahogy Emőke mondja – „mindannyiunkat egyből magával ragadott”. A dal ismétlése közben szinte magától értetődően merült fel: ennek képi formát kell adni.
A képi világban megjelenő szereplők Lőrinczi Inez és Torkos Márk Erik
Fotó: Kerekes Emőke
A koncepció nem kívánt hosszú előkészületeket, inkább egy intuitív irány kijelölését követelte. Emőke szerint szükség volt egy vizuális kapaszkodóra, amelyhez operatőri szempontból is lehet kapcsolódni, így merült fel Persona képi világa mint inspiráció. A fekete-fehér megjelenítés szinte azonnali döntés volt, amelyet a dal hangulata és a helyszín – a bözödújfalusi víztározó környéke – egyaránt indokolt.
A szereplők kiválasztása sem hagyományos módon történt: Lőrinczi Inez és Torkos Márk Erik nem színészek, hanem vizuális alkotók, akiknek kortalan megjelenése – Emőke megfogalmazásában – egyfajta hatvanas–hetvenes éveket idéző, „kicsit Godard-os hangulatot” hordoz. A dal első meghallgatásakor már kialakult egy erős belső kép: „összenéztünk, és azt mondtuk, hogy hú, ez teljesen Inez”. A cél az volt, hogy a zene líraiságához vizuálisan is hűek maradjanak, ezért tudatosan kerülték a túlkomponáltságot: „nem akartuk túlgondolni”, hangsúlyozza, hozzátéve, hogy még sminket sem használtak, minden a természetességre épült.
Minden egyes beállítás önálló fotóként is megállná a helyét
Fotó: Kerekes Emőke
A kicsimadár motívum értelmezését szándékosan nyitva hagyták. „Nem akartuk megfejteni vagy egyértelműsíteni” – mondja Emőke, inkább egy olyan asszociációs teret kívántak létrehozni, amelyben a néző saját jelentéseket alkothat. Ebben fontos szerepet játszik A Szerelem Harcosa karaktere is, amely – bár elsőre ironikusnak tűnhet – egy tudatosan felépített, komplex alkotói világ része.
Emőke szerint már maga az előadói név is kulcsfontosságú szimbólum: „nemcsak egy címke, hanem egy komplett karakter”. A figura megjelenése és világa Sütő Márton koncepciója, aki különböző zenei projektjeiben is következetesen épít egy sajátos, humorral átszőtt univerzumot. Ez a könnyedség azonban nem felszínességet jelent: „valami lehet egyszerre könnyed és nagyon mély” – fogalmaz. Kiemeli azt is, hogy a művész szakmai háttere erős, így a játékosság tudatos választásként jelenik meg.
A kicsimadár motívum értelmezését szándékosan nyitva hagyták
Fotó: Kerekes Emőke
A klip hangulati célja egyértelműen a lelassítás volt. Kerekes Emőke szerint azt szerették volna, hogy a néző „egy flowba kerüljön”, és ne egy konkrét történetet kövessen, hanem egy állapotba érkezzen meg. A férfi és nő jelenléte, a táj, a zene és a hangok együtt egy olyan finom, elmozdított valóságérzetet hoznak létre, amely „nem szakít ki teljesen a hétköznapokból, de mégis megnyit egy érzékenyebb réteget”.
A klip készítése során alapelv volt, hogy ne illusztrálják a zenét
Fotó: Kerekes Emőke
A klip készítése során alapelv volt, hogy ne illusztrálják a zenét. „Nem történetet akartunk elmesélni képekben” – hangsúlyozza –, hanem egy párhuzamos, önálló vizuális réteget létrehozni. A kicsimadár jelentése ezért is marad nyitott: lehet konkrét figura, de akár egy érzés vagy vágykép is. A vágás során ugyanakkor tudatosan építettek a zenei struktúrára, így a képek és hangok egymásra reagálva alakítják ki a végső ritmust.
A KopiaKollektíva szemlélete a technikai megvalósításban is tükröződik. A klip egy iPhone 8-cal készült, ami szándékos döntés volt: „nem a technika vagy a költségvetés határozza meg az alkotást”. Emőke szerint sokszor éppen a korlátozott eszközök szabadítanak fel nagyobb kreatív energiákat. A lényeg az alkotói szándék és az együttműködés: „van egy közös akarat, és megszületik az alkotás öröme”.
Teret hagy a nézőnek, hogy saját élményein keresztül kapcsolódjon hozzá
Fotó: Kerekes Emőke
Összességében a Kicsimadár videóklipje egy tudatosan visszafogott, mégis erős atmoszférájú alkotás, amely nem akar minden kérdésre választ adni. Inkább teret hagy a nézőnek, hogy saját élményein keresztül kapcsolódjon hozzá. A képek, a zene és a mögötte álló alkotói szemlélet együtt egy olyan világot hoznak létre, ahol a csend, az egyszerűség és a nyitottság válik valódi értékké. Ez a fajta megközelítés ritkább a mai, túlterhelt vizuális közegben, és éppen ezért tud hosszabban megmaradni a befogadóban.
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A horgolás mint kézműves hobbi az utóbbi években újra reneszánszát éli. Egyre többen fedezik fel nyugtató, meditatív és kreatív hatását.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: Jean Poiret Kellemes húsvéti ünnepeket! című fergeteges francia vígjátékát Lendvai Zoltán rendezi. Vele beszélgettünk.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
szóljon hozzá!