
A felirat egész évben támaszunk lehet
Fotó: Szabó Barbara
A legtöbb településen a házszentelés ünnepével kezdődik az új év, a papok a napokban útjukra indulnak, hogy elvigyék Krisztus áldását a hajlékokba. A hagyomány változásairól, az ünnep fontosságáról Hölgyes Pál Zsolt plébánost kérdeztük.
2025. január 02., 08:592025. január 02., 08:59
Amint a lemhényi Szent Mihály-templomban szolgáló Hölgyes Pál Zsolt a beszélgetés elején elmondta, általában falvakon teljesen más a házszentelés, mint városon. Amíg a vidékiek életében ez ünnepnek számít, a tapasztalatok szerint városon már nem tartják annyira fontosnak az emberek.
A járvány idején közösségemben kihirdettem, hogy aki tart a megbetegedéstől, és nem szeretne beengedni, annak van lehetősége az udvaron is fogadni – egyetlen család volt, amely a teraszon fogadta az áldást. Azt gondolom, még mindig van annyi hit az emberekben, ami felülkerekedik a megfélemlítő jelenségeken is akár” – idézte fel Hölgyes Pál Zsolt.
A fiatal és az idősebb nemzedék között azonban már egyértelmű különbségek észlelhetők. Mivel a papból, ministránsokból, egyháztanácsosokból álló csoport általában január másodikán indul házszentelni, akkor még nagyon sok fiatal a szilvesztert ünnepli vagy éppen piheni.
– fejtette ki a plébános.
Nagyobb közösségekben elterjedt mostanában az is, hogy a pap karácsony és szilveszter között indul el házszentelésre, hogy legyen ideje befejezni vízkeresztig. Hölgyes nem tartja magát ehhez, szereti, ha a találkozás az új évben történik, ezért ő mindig január 2-án indul bejárni a falut.
Fehér abrosz, kereszt, gyertya – de nem ez a legfontosabb
Fotó: Szabó Barbara
„Voltam segíteni más falvakban, de nekem nem adja azt a plusz ünnepi hangulatot, amire a január képes. Az énekben is így szólunk: új esztendőben új szívekkel dicsérjük Jézust.
– magyarázta.
Az emberek hajlamosan túlgondolni ezt az ünnepet is, képesek gondként felfogni azt, hogy érkezik a pap. De nem az a legfontosabb, hogy minden tökéletes „puccban” legyen a házban.
– emelte ki.
Mint mondta, ő nem a GMB – Gáspár, Menyhárt, Boldizsár – monogramot írja a lakások ajtajára, hanem a CMB rövidítést, amelynek jelentése, Krisztus áldja meg a hajlékot (latinul: Christus Mansionem Benedicat).
„Arra biztatom az embereket, ne töröljék le azonnal, ahogy elhagyjuk az otthonukat. Ha év közben bárki bemegy az ajtón, lássa, hogy Krisztus áldása van a hajlékon, családon. Vagy ha egy hétköznap este munkából fáradtan, türelmetlenül térünk haza, és felpillantunk az ajtófélfára, akkor jusson eszünkbe, hogy családunk, otthonunk Krisztus által áldva van” – hangsúlyozta.
Természetesen meg kell adni neki is a tiszteletet egy fehér abrosszal, fényességgel, égő gyertyával, de a figyelmünket fordítsuk magára az áldásra. „Szoktam kérni, hogy akinek van saját keresztje, szentírása, az tegye ki az asztalra, így a tiszteletet annak is megadhatja” – tette hozzá a plébános.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!