
A felirat egész évben támaszunk lehet
Fotó: Szabó Barbara
A legtöbb településen a házszentelés ünnepével kezdődik az új év, a papok a napokban útjukra indulnak, hogy elvigyék Krisztus áldását a hajlékokba. A hagyomány változásairól, az ünnep fontosságáról Hölgyes Pál Zsolt plébánost kérdeztük.
2025. január 02., 08:592025. január 02., 08:59
Amint a lemhényi Szent Mihály-templomban szolgáló Hölgyes Pál Zsolt a beszélgetés elején elmondta, általában falvakon teljesen más a házszentelés, mint városon. Amíg a vidékiek életében ez ünnepnek számít, a tapasztalatok szerint városon már nem tartják annyira fontosnak az emberek.
A járvány idején közösségemben kihirdettem, hogy aki tart a megbetegedéstől, és nem szeretne beengedni, annak van lehetősége az udvaron is fogadni – egyetlen család volt, amely a teraszon fogadta az áldást. Azt gondolom, még mindig van annyi hit az emberekben, ami felülkerekedik a megfélemlítő jelenségeken is akár” – idézte fel Hölgyes Pál Zsolt.
A fiatal és az idősebb nemzedék között azonban már egyértelmű különbségek észlelhetők. Mivel a papból, ministránsokból, egyháztanácsosokból álló csoport általában január másodikán indul házszentelni, akkor még nagyon sok fiatal a szilvesztert ünnepli vagy éppen piheni.
– fejtette ki a plébános.
Nagyobb közösségekben elterjedt mostanában az is, hogy a pap karácsony és szilveszter között indul el házszentelésre, hogy legyen ideje befejezni vízkeresztig. Hölgyes nem tartja magát ehhez, szereti, ha a találkozás az új évben történik, ezért ő mindig január 2-án indul bejárni a falut.
Fehér abrosz, kereszt, gyertya – de nem ez a legfontosabb
Fotó: Szabó Barbara
„Voltam segíteni más falvakban, de nekem nem adja azt a plusz ünnepi hangulatot, amire a január képes. Az énekben is így szólunk: új esztendőben új szívekkel dicsérjük Jézust.
– magyarázta.
Az emberek hajlamosan túlgondolni ezt az ünnepet is, képesek gondként felfogni azt, hogy érkezik a pap. De nem az a legfontosabb, hogy minden tökéletes „puccban” legyen a házban.
– emelte ki.
Mint mondta, ő nem a GMB – Gáspár, Menyhárt, Boldizsár – monogramot írja a lakások ajtajára, hanem a CMB rövidítést, amelynek jelentése, Krisztus áldja meg a hajlékot (latinul: Christus Mansionem Benedicat).
„Arra biztatom az embereket, ne töröljék le azonnal, ahogy elhagyjuk az otthonukat. Ha év közben bárki bemegy az ajtón, lássa, hogy Krisztus áldása van a hajlékon, családon. Vagy ha egy hétköznap este munkából fáradtan, türelmetlenül térünk haza, és felpillantunk az ajtófélfára, akkor jusson eszünkbe, hogy családunk, otthonunk Krisztus által áldva van” – hangsúlyozta.
Természetesen meg kell adni neki is a tiszteletet egy fehér abrosszal, fényességgel, égő gyertyával, de a figyelmünket fordítsuk magára az áldásra. „Szoktam kérni, hogy akinek van saját keresztje, szentírása, az tegye ki az asztalra, így a tiszteletet annak is megadhatja” – tette hozzá a plébános.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!