
Illusztráció
Fotó: Fortepan / Salusinszky Imre
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
2026. március 13., 13:502026. március 13., 13:50
A Székely irodalom című irodalmi esttel indultak turnéra írók, költők, a következő állomás Gyergyócsomafalván lesz. De hogy mit is takar mindez? Sántha Attila Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel, a Bühnagy székely szótár szerzőjével beszélgettünk.
Múlt pénteken, március 6-án Zabolán volt a felolvasóest első állomása. Habár más szerzőkkel, mint akik Csomafalván fognak felolvasni, a lényeg ugyanaz: megemlékezni azokról a száz évvel ezelőtt indult székely írókról, akiknek küldetése a sajátos irodalmu(n)k népszerűsítése volt.
– fogalmazott Sántha Attila. A székely írók legalábbis így határozták meg, ma már mágikus realizmusként ismerjük a jelenséget.
Sántha szerint mindez harminc évvel azelőtt történt, hogy Gabriel García Márquez, Cortázar, vagy Bulgakov tollából megszületett volna a világhírű műfaj.
Az előadássorozat folytatódott, Pestre is eljutottak a székely írók, ahol Karinthy Frigyes romboló kritikával illette a műfajt. Érthetetlennek titulálta a tündéri realizmust, amiben nem lehet tudni, hogy hol ér véget a valóság és hol kezdődik a mitikus világ. Sántha Attila szerint ez az oka annak, hogy a világirodalmi dobbantás elmaradt. „Nem sikerült a saját magyar irodalmunkat meggyőzni arról, hogy ez értéket jelent” – fogalmazott.
„Ma sem tudjuk mindig elválasztani azt a világot, amelyet megélünk, attól a világtól, amelyet megélhetnénk. Tehát a valóság keveredik a valóságon túlival a mai székely írók műveiben is” – magyarázta Sántha Attila.
A szombati eseményen elsősorban felolvasások lesznek, amelyeket beszélgetés követ az irodalomról és a székely írásművészet sajátosságairól. A program hasonló a zabolaihoz, és mint Sántha Attila beszámolt, ott a közönség szerette, értékelte, hogy a székely irodalom egy csöppet viccesebb... „Nyilván, vicces szövegeket is olvastunk fel. Merthogy azt látjuk, hogy ez az év nem lesz egy könnyű év. Az embereket pedig rá kéne venni, hogy vidáman éljék túl ezt az évet is” – fogalmazott Sántha Attila. Ennek apropóján Szini Lajos székely írót idézte, amely egyúttal a felolvasóest mottója is akár:
A szombati eseményen Lövétei Lázár László Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, a Feketemunka szerzője, Muszka Sándor József Attila-díjas író, költő, a Sanyi bá szerzője, Péter Beáta író, drámaíró, a Búcsújárás szerzője, valamint Sántha Attila Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, a Bühnagy székely szótár szerzője fog felolvasni. Az eseménynek a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művelődési Ház ad otthont, az érdeklődőket este hat órára várják.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: Jean Poiret Kellemes húsvéti ünnepeket! című fergeteges francia vígjátékát Lendvai Zoltán rendezi. Vele beszélgettünk.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
szóljon hozzá!