
Az idei Nemzetközi Felolvasómaratonon Lackfi János műveit szólaltatják meg
Fotó: Sinha Róbert
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
2026. március 10., 09:582026. március 10., 09:58
„A vers az, amit mondani kell” – idézte fel Lackfi János a Ligetnek egy székely legényke frappáns megfogalmazását, amelyet – mint elmesélte – Kányádi Sándor történetéből ismer. A költő szerint ez a mondat különösen jól kifejezi, miért fontos az irodalmat nemcsak olvasni, hanem hangosan megszólaltatni. Lackfi úgy fogalmazott: a könyvtárak csendes terei ellenére a papírra vetett vers vagy próza igazán akkor kel életre, amikor kimondják. A felolvasott szöveg „átrezeg” az olvasón, majd a levegőn keresztül eljut a hallgatóhoz is, gondolatokat, érzelmeket és belső rezonanciát keltve benne.
A szerző szerint az irodalom nem csupán ünnepi alkalmakhoz kötődik. „A vers (és a próza) köznapi táplálék. Kisgép, amely könnyíti az életet. Házi kedvenc, amely enyhíti a magányt” – fogalmazott.
Külön örömmel beszélt arról is, hogy a korábban papírra vetett sorok a felolvasómaratonon új életre kelnek. Mint mondta, „nagy öröm, hogy azok a szavak, amelyeket egy-egy darab papírosra lejegyeztem egy éve, öt éve vagy harminc éve, most felnőttek és gyerekek, több mint húszezer ember száján válnak újra hallható, befogadható valósággá. Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, s még számos más nyelven is... Belekeveredve azok valóságába, akik hallgatják a szöveget, és rögtön lefordítják a saját életükre. Közügyekké váltak a magánügyeim.”
Lackfi arra is emlékeztetett, hogy a közös irodalmi élmény összeköt bennünket. Példaként említette, hogy ha valaki elkezdi a sort: „Ég a napmelegtől…”, gyakran akad valaki, aki azonnal folytatja. Ez szerinte azt mutatja, hogy a közösen ismert szövegek kulturális és közösségi kapcsokat teremtenek. Úgy fogalmazott: mindannyian „óriások vállán állunk”, hiszen szavaink és gondolataink a magyar irodalom évszázados hagyományából táplálkoznak.
Hányszor használjuk a szót: föld. Balassi szájáról vettük: »vitézek, mi lehet az széles föld felett...« Találgatjuk az igazi szerelem titkát, de már Csokonai is így tett: »a hatalmas szerelemnek...« A virág pedig ott figyel nemcsak a tavaszi kertben, de az Ómagyar Mária-siralom szavaiban is. Szavakra fel, barátaim! Hálás vagyok ezért az elképesztő, nemzetközi rendezvényért a csíkszeredai könyvtár szervezőinek!”
Az idei felolvasómaraton egyik különlegessége, hogy a korábbi évektől eltérően egy kortárs, élő szerző művei kerültek a középpontba. Erről Török Edit, a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtárosa, a rendezvény szervezője beszélt.
Elmondta: az esemény célja az olvasás népszerűsítése, ezért fontos volt olyan alkotót választani, akinek művei széles közönséget szólítanak meg. Mint hangsúlyozta, Lackfi János népszerűsége és sokszínű stílusa miatt ideális választásnak bizonyult.
Török Edit szerint a szerző írásai több generációt is megszólítanak:
Hozzátette, hogy Lackfi gyakran nyúl vissza a magyar irodalom klasszikusaihoz, motívumaikat újragondolva és kortárs formában újraélesztve.
A szervező arra is rámutatott, hogy a felolvasás idei mottója – „Az irodalom az életről szól” – jól illeszkedik Lackfi műveihez. Úgy véli, a szerző írásai a mai ember helyzeteit, érzéseit és vívódásait ragadják meg, olyan jelenségeket is bemutatva, amelyek a korábbi irodalmi korszakokban még nem jelentek meg.
Török Edit arról is beszámolt, hogy a rendezvény iránt idén is hatalmas az érdeklődés. A regisztrált résztvevők száma már meghaladta a 27 ezret, és a tapasztalatok szerint az esemény napján ez a szám tovább növekedhet.
Ahogy eddig is, a felolvasás központi helyszíne a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, de a felolvasások számos helyen zajlanak majd. Bekapcsolódnak többek között a város iskolái, kulturális intézményei, civil szervezetei, valamint különböző közösségi csoportok is.
Úgy fogalmazott: az esemény alkalmat ad arra, hogy az emberek meghallgassák egymás felolvasását, és felfedezzék, ugyanaz a szöveg mennyiféle jelentést hordozhat különböző olvasók számára.
Török Edit kiemelte azt is, hogy a rendezvény a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket is összekapcsolja. Szerinte a közös felolvasás erősíti az identitástudatot, és azt az érzést, hogy a magyar közösségek – bárhol éljenek is – nincsenek elszigetelve egymástól.
A szervezők abban bíznak, hogy minden résztvevő meghatározó élménnyel távozik majd az eseményről. Ahogy Török Edit fogalmazott: aki eddig is szeretett olvasni, új irodalmi „csemegéket” fedezhet fel Lackfi műveiben, aki pedig kevésbé áll közel a könyvekhez, talán éppen a felolvasómaraton hatására talál rá az olvasás örömére.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!