
Az idei Nemzetközi Felolvasómaratonon Lackfi János műveit szólaltatják meg
Fotó: Sinha Róbert
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
2026. március 10., 09:582026. március 10., 09:58
„A vers az, amit mondani kell” – idézte fel Lackfi János a Ligetnek egy székely legényke frappáns megfogalmazását, amelyet – mint elmesélte – Kányádi Sándor történetéből ismer. A költő szerint ez a mondat különösen jól kifejezi, miért fontos az irodalmat nemcsak olvasni, hanem hangosan megszólaltatni. Lackfi úgy fogalmazott: a könyvtárak csendes terei ellenére a papírra vetett vers vagy próza igazán akkor kel életre, amikor kimondják. A felolvasott szöveg „átrezeg” az olvasón, majd a levegőn keresztül eljut a hallgatóhoz is, gondolatokat, érzelmeket és belső rezonanciát keltve benne.
A szerző szerint az irodalom nem csupán ünnepi alkalmakhoz kötődik. „A vers (és a próza) köznapi táplálék. Kisgép, amely könnyíti az életet. Házi kedvenc, amely enyhíti a magányt” – fogalmazott.
Külön örömmel beszélt arról is, hogy a korábban papírra vetett sorok a felolvasómaratonon új életre kelnek. Mint mondta, „nagy öröm, hogy azok a szavak, amelyeket egy-egy darab papírosra lejegyeztem egy éve, öt éve vagy harminc éve, most felnőttek és gyerekek, több mint húszezer ember száján válnak újra hallható, befogadható valósággá. Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, s még számos más nyelven is... Belekeveredve azok valóságába, akik hallgatják a szöveget, és rögtön lefordítják a saját életükre. Közügyekké váltak a magánügyeim.”
Lackfi arra is emlékeztetett, hogy a közös irodalmi élmény összeköt bennünket. Példaként említette, hogy ha valaki elkezdi a sort: „Ég a napmelegtől…”, gyakran akad valaki, aki azonnal folytatja. Ez szerinte azt mutatja, hogy a közösen ismert szövegek kulturális és közösségi kapcsokat teremtenek. Úgy fogalmazott: mindannyian „óriások vállán állunk”, hiszen szavaink és gondolataink a magyar irodalom évszázados hagyományából táplálkoznak.
Hányszor használjuk a szót: föld. Balassi szájáról vettük: »vitézek, mi lehet az széles föld felett...« Találgatjuk az igazi szerelem titkát, de már Csokonai is így tett: »a hatalmas szerelemnek...« A virág pedig ott figyel nemcsak a tavaszi kertben, de az Ómagyar Mária-siralom szavaiban is. Szavakra fel, barátaim! Hálás vagyok ezért az elképesztő, nemzetközi rendezvényért a csíkszeredai könyvtár szervezőinek!”
Az idei felolvasómaraton egyik különlegessége, hogy a korábbi évektől eltérően egy kortárs, élő szerző művei kerültek a középpontba. Erről Török Edit, a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtárosa, a rendezvény szervezője beszélt.
Elmondta: az esemény célja az olvasás népszerűsítése, ezért fontos volt olyan alkotót választani, akinek művei széles közönséget szólítanak meg. Mint hangsúlyozta, Lackfi János népszerűsége és sokszínű stílusa miatt ideális választásnak bizonyult.
Török Edit szerint a szerző írásai több generációt is megszólítanak:
Hozzátette, hogy Lackfi gyakran nyúl vissza a magyar irodalom klasszikusaihoz, motívumaikat újragondolva és kortárs formában újraélesztve.
A szervező arra is rámutatott, hogy a felolvasás idei mottója – „Az irodalom az életről szól” – jól illeszkedik Lackfi műveihez. Úgy véli, a szerző írásai a mai ember helyzeteit, érzéseit és vívódásait ragadják meg, olyan jelenségeket is bemutatva, amelyek a korábbi irodalmi korszakokban még nem jelentek meg.
Török Edit arról is beszámolt, hogy a rendezvény iránt idén is hatalmas az érdeklődés. A regisztrált résztvevők száma már meghaladta a 27 ezret, és a tapasztalatok szerint az esemény napján ez a szám tovább növekedhet.
Ahogy eddig is, a felolvasás központi helyszíne a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, de a felolvasások számos helyen zajlanak majd. Bekapcsolódnak többek között a város iskolái, kulturális intézményei, civil szervezetei, valamint különböző közösségi csoportok is.
Úgy fogalmazott: az esemény alkalmat ad arra, hogy az emberek meghallgassák egymás felolvasását, és felfedezzék, ugyanaz a szöveg mennyiféle jelentést hordozhat különböző olvasók számára.
Török Edit kiemelte azt is, hogy a rendezvény a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket is összekapcsolja. Szerinte a közös felolvasás erősíti az identitástudatot, és azt az érzést, hogy a magyar közösségek – bárhol éljenek is – nincsenek elszigetelve egymástól.
A szervezők abban bíznak, hogy minden résztvevő meghatározó élménnyel távozik majd az eseményről. Ahogy Török Edit fogalmazott: aki eddig is szeretett olvasni, új irodalmi „csemegéket” fedezhet fel Lackfi műveiben, aki pedig kevésbé áll közel a könyvekhez, talán éppen a felolvasómaraton hatására talál rá az olvasás örömére.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
szóljon hozzá!