
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy / archív
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata, amelyhez a helyi közösségek hozzájárulását várják: fényképekkel, relikviákkal, történetekkel. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
2026. február 12., 19:472026. február 12., 19:47
2026. február 12., 20:062026. február 12., 20:06
A Magyar Nemzeti Múzeum a 2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazott Magyar Menyasszony című kiállításának kapszulaváltozatát rendezik meg két székelyföldi városban márciusban és áprilisban. A tárlat a menyasszony nézőpontjából 500 évre visszamenően mutatja be a nők társadalmon belüli helyzetének változását, az esküvői szokásokat, hagyományokat, viseleteket, székelyföldi történetekkel kiegészítve.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet közös felhívására február 15-ig bárki felajánlhat esküvői szokásokhoz, a házassághoz vezető úthoz kapcsolódó családi relikviákat (ruhákat, kiegészítőket, ajándékokat, szerelmesleveleket, dokumentumokat), valamint feltöltheti a magyarmenyasszony.hu oldalra saját, szülei, nagyszülei, családtagjai esküvői fotóját, történetét.
– magyarázta a kiállítás kurátora dr. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum projekttanácsadója, divattörténész.
dr. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum projekttanácsadója, divattörténész, a kiállítás kurátora
Fotó: Kenéz Kíra
„Amikor megszületett az ötlet, akkor a street fashion fotózás és a blogok nagyon népszerűek voltak nemzetközi szinten, és gondoltam, miért ne hozhatnánk létre egy online archívumot, ahol demokratikus módon mindenki lehet főszereplő, csak fel kell töltenie magáról fotót. A projekt módszertana a közösség építése, képzés, az online archívum létrehozása volt, és ennek kapcsán is több játékot, kampányt indítottunk. Az egyik ilyen a Street Fashion anno játék volt, amelyben azt kértük a résztvevőktől, hogy nézzenek be a fotóarchívumukba és küldjenek be régi utcai fotókat. Divattörténészként feltűnt, hogy a beküldött fényképek hangsúlyos része esküvői fotó volt. És akkor jutott eszembe, hogy egy közösségi aktivitásra nagyon jó felhívás maga az esküvő.”
Párták egy korábbi kapszulakiállításon
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Mint mondta, ez szorosan kapcsolódik a divathoz, nem keveset áldoz egy esküvőre egy menyasszony, és ez régebb is így volt. Voltak ugyan a huszadik században időszakok, amikor nem volt annyira jelentős, hogy mennyi időt, pénzt és energiát költöttek a menyasszony megjelenésére, de azért általánosan ez hangsúlyos volt. Úgy véli, a két ember közös életének a kezdetét kijelölő esemény, a házasságkötés a legnagyobb reprezentációval megvalósuló átmeneti rítus.
És ha arra gondolunk, hogy közösségépítés, közösségi gyűjtés, akkor ehhez nagyon sokan tudnak csatlakozni, hiszen a családokban fennmaradt történetek, fotográfiák sok esetben az esküvőhöz kapcsolódnak. De akár az emlékek a megismerkedésről, akár az ünnepségnek egyes kellékei és a fényképek mind ebből az alkalomból születtek és maradtak fenn. Az volt a hipotézisem, ha valaki akar, ehhez a felhíváshoz tud csatlakozni. Olyan is tud, aki nem akar házasodni, egyedülálló, de a szülei, nagyszülei által biztos, hogy van valami a birtokában. Ha más nem, esküvői fotó, és az már feltölthető, és máris lehet csatlakozni a projekthez.”
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Mosolyogva mesélte, hogy noha ő divattörténész, nem annyira a menyasszonyi ruha érdekelte, hanem a beérkezett történetek – ennek ellenére a budapesti kiállításon 110 menyasszonyi ruha is látható volt. A kurátori koncepciót – a téma összetettségéből kifolyólag –, huszonkét szakértői tanulmány nyomán alakította ki. „A kapott tanulmányokhoz fűződő tárgyjavaslatok, dokumentumok, ötletek adták az alapot pluszba a közösségi gyűjtéshez, valamint a saját gyűjtésünk és kutatásunk, hogy melyek lehetnek a ténylegesen kiállítható dolgok a témában. Kulturális antropológus, néprajzkutató, fotótörténész, történeti demográfus, művészettörténész, történész, társadalomtörténész – nagyon sok tudományág képviselője volt a szakértői csapat tagja, pont azért, mert nagyon sok nézőpont tud segíteni abban, hogy mi mindenről tudunk beszélni. És mindenképp szerettem volna, hogy ezt a sokszínűséget leképezze a kiállítás. Amikor a közösségi gyűjtést megindítottuk, még nem volt nyilvánvaló, de a gyűjtés eredményeképpen és a kutatók tanulmányai mentén született meg, hogy a Magyar Menyasszony – a cím rögtön ez volt – egy nőtörténeti kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeumban 800 négyzetméteren a nő szerepének a változását mutattuk be különböző szűrőkön, lencséken keresztül 500 évre visszamenőleg.”
A budapesti kiállítás egyik hangsúlyos része volt az az installáció, amely ötven különböző sorsú, társadalmi rangú, felekezeti és etnikumú nő történetét meséli el a házasságkötésen keresztül.
Női sorsok szövik át a kiállítást
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
A székelyföldi utazó-, kapszulakiállítás létrehozásával azt szeretnék, hogy ide kapcsolódó történetekkel, fotókkal gazdagodjon a Magyar Menyasszony online felülete, hogy a székely vonatkozást is kapcsolják be ebbe a nagy volumenű projektbe.
A Székely Menyasszony című kiállítás március 20-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Árkosi Kulturális Központban, majd április 22-én a Csíki Mozi kiállítótermében. A felajánlásokat 2026. február 15-ig várják.
Tárgyak, dokumentumok felajánlása:
A relikviák leadási szándékát fotómelléklettel a szekelymenyasszony@gmail.com e-mail címen lehet jelezni; tárgy: székelymenyasszony. A relikviák leadására személyesen február 15-ig, 10-16 óra között van lehetőség a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet irodájában, a Bod Péter Megyei Könyvtár épületében (520008 Sepsiszentgyörgy, Gábor Áron utca 14.), valamint egy későbbi időpontban Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán (530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.).
Képek és történetek feltöltése:
A projektbe bekapcsolódni vágyók feltölthetik szeretteik, felmenőik és/vagy saját esküvői fényképüket, valamint a hozzá tartozó leírást, történetet február 15-ig a www.magyarmenyasszony.hu oldalra, Magyarország egyedülálló esküvői tematikájú online adatbázisába, amely közel 3000 esküvőről mintegy 6000 fényképet őriz. Az online archívum egy folyamatosan bővülő gyűjtemény, ahová bárki feltöltheti saját vagy családja, rokonai, felmenői, ismerősei esküvői történetét és fényképeit.

Esküvői fotókat, valamint régi és újabb, menyegzőkhöz kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat, történeteket, szerelmes leveleket várnak a különleges, Székely Menyasszony című kiállításhoz.

2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazták a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítását. Most annak utazó „kapszulaváltozata”, a Székely Menyasszony érkezik Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába, de mi is hozzájárulhatunk a sikeréhez.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
szóljon hozzá!