
Olvasópróba. Középen Györfi Csaba rendező-koreográfus
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. A Barátságunk története rendező-koreográfusával, Györfi Csabával beszélgettünk.
2026. február 23., 21:302026. február 23., 21:30
Emlékszel? – kérdezik egymástól a darab főszereplői, Ábránd és Csombor, amikor egy váratlan helyen újra egymásra találnak. És emlékeznek megállíthatatlanul. Mert van mire emlékezni, hiszen gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak. Ebből az emlékfűzérből áll össze a barátságuk története, az előadást február 28-án mutatják be a Stúdió Moziban.
Táncpróba
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Mi marad az emberből, ha lehull róla a fiatalság? Mi tart meg minket a világban, mikor körülöttünk folyamatosan minden változik? Mi az a titkos szál, ami két sorsot összefűz egyetlen történetté? – ezek a kérdések foglalkoztatták az alkotókat.
– írják a beharangozóban, melyből az is kiderül, hogy az előadás nem csak két ember kapcsolatáról szól, a barátság itt metaforává válik: az emberi összetartozásé, a közös emlékezés hatalmáé, az idővel való kibékülésé. Egy élet végén, amikor már nem lehet új történetet írni, az válik fontossá, hogy kivel osztottuk meg a régieket.
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
„Egy ideje elkezdtem azt a fajta projektet a gyerekelőadások kapcsán, hogy nem egy már egy meglévő, gyerekdarabot rendezek meg, hanem írunk valami olyant, ami a mai gyerekek számára kicsit érzékenyebben szólal meg, mint a nagy klasszikus mesék. Így készült a Szép új világ című produkció is a Bekecs Táncszínháznál, és ezen az úton mentünk tovább Szabó Attila íróval. Ott a környezetvédelem volt a tematika és azt dolgoztuk fel, itt a barátság fontosságáról beszélünk mai eszközökkel, egy összművészeti előadás keretében, ami bábokat használ, táncot, zenét, éneket és szöveget” – magyarázta Györfi Csaba, az előadás rendezője és koreográfusa.
Próba közben
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Mint mondta, azért is tartották fontosnak ezzel a témával foglalkozni, hogy a gyerekek megértsék, mennyire szükségünk van arra, hogy legyenek körülöttünk olyan emberek, akikre számíthatunk, és akikkel megoszthatunk mindent.
Ebből a helyzetből kezdenek visszaemlékezni az öregek, hogy miket éltek meg együtt, és mennyire fontos az, hogy kitartottak egymás mellett. Ezt mutatjuk meg, és tesszük ezt játékkal, humorral, mert egy kapcsolat sem felhőtlen, és nemcsak az idillt mutatjuk, hanem a játékosságát és a kapcsolat buktatóit is. Azt, hogy melyek azok az akadályok, amelyeken mégis túl tudtak lépni, és meg tudták vívni együtt ezt a csatát, és mindig kitartottak egymás mellett.”
„Bízom abban, hogy az ő fiatal életükben ez ott van, csak nem feltétlenül látják meg, pont azért, mert a digitális világban egy gombnyomással »kikapcsolunk« valakit az életünkből. De ott vannak ezek a személyes kapcsolódások, ezek a társak, a kapaszkodók, csak már nem úgy értékeljük őket, ahogy kellene. És erre szeretnénk hangsúlyt fektetni az előadással, hogy lássuk meg ezeket a kapcsolódásokat és értékeljük.”
Táncpróba
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Györfi Csaba rendezésében a 2023-ban mutatták be Székelyudvarhelyen Pintér Béla Parasztopera című balladisztikus darabját, amely ugyancsak a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójaként jött létre.
„Az volt az első számú szempont, mivel koprodukcióról beszélünk, hogy úgy alakuljon ki egy összművészeti előadás, hogy minden egyes szegmenségben jó feladatokat és jó helyzeteket kínáljon a táncosoknak, a színészeknek és a bábosoknak is, mert bábokat is használunk ezúttal. Kiegészíti egymást a tánc, a zene, a szöveg, ebből az összhatásból építettük ezt az egészet. Egy laza szövetünk van, hozzá egy pontosan kidolgozott sztoryline, és ahogy a koncepció kívánja, úgy jön hozzá a zene, tánc, ének, szöveg” – avatott be.
A Barátságunk története című produkciót február 28-án mutatják be, márciusban pedig a Süsü, a Pumukli, a Füles, a Kis herceg, a Vuk és a Nyilas Misi bérlettel rendelkezőket várják ez előadásokra.
Szabó Attila: Barátságunk története
Játsszák: Csombor – Esti Norbert; Ábránd – Jakab Tamás; Konferanszié, Szőranya, Tornatanár, Bulibáró, Kócs, Mentál, Földanya – Mezei Gabriella; Misztéria – Barabás Xénia-Abigél; Prüdália – Lanstyák Ildikó; /Verzita – Lukács Emőke; Virgidzsina – Veres Orsolya.
Csecsemők, Kisdiákok, Kamaszok, Ügynökök, Öregek – az Udvarhely Néptáncműhely táncosai
Dramaturg: Vass Szandi m.v.
Jelmeztervező: Cristina Breteanu m.v.
Bábtervező: Majoros Gyula m.v.
Zeneszerző: Pál Attila
Ügyelő: Gudor Hunor
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba m.v.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
szóljon hozzá!