
A biennálé atmoszféráját meghatározza a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka
Fotó: Nagy Lilla
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, ahol a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoztak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
2025. november 21., 13:392025. november 21., 13:39
2025. november 21., 17:282025. november 21., 17:28
A Grafirka Egyesület által életre hívott Textil Biennálé a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában kapott helyet. A rendezvényt Csillag Imola és Krizbai Györgyi képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg szerda este, kiemelve:
A biennálé kétévente valósul meg – amikor támogatás is érkezik –, hiszen a textilszak oktatásához és a fiatal alkotók bemutatkozási lehetőségéhez elengedhetetlenek a megfelelő anyagi források. Ezúttal a Csíkszereda Városháza, valamint helyi cégek és magánszemélyek támogatása tette lehetővé, hogy a rendezvény méltó módon megszülethessen, emléklappal, jutalmakkal és megfelelő kiállítási anyaggal együtt.
Krizbai Györgyi és Csillag Imola képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg a kiállítást
Fotó: Nagy Lilla
Krizbai Györgyi megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Textil Biennálé nemcsak egy tárlat, hanem egy hosszú, közös alkotói út fontos állomása. Olyan tér, ahol a textilszak műhelyének szeretetteljes, összetartó légköre válik láthatóvá. A tanárok következetes szakmai iránymutatása és a biztos technológiai háttér olyan közeget teremt, amelyben a diákok szabadon, mégis tudatosan fejleszthetik alkotói látásmódjukat. A 2008-ban indult biennálé történetében mindig az volt a cél, hogy a textilművészet sokszínűségét mutassák meg a közönségnek:
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek. Antal Boglárka-Zsanett hat alkotása a finom üvegforma ihlette szálaktól a bensőséges figurákig vezet, a polipotikumok belső utakat nyitnak meg, míg egy gyerekkori fénykép ihlette kompozíciója a személyesség csendes mélységét mutatja meg. Szász Barna két munkája az újrahasznosítással foglalkozik: bársonyból készített övtáskája azt bizonyítja, hogy a használhatatlannak tűnő anyag új jelentést és új életet kaphat. Kiss Boglárka a fekete–fehér–piros színvilágban találja meg saját kulturális lenyomatát – művei az emberi kapcsolatok finom mintázatait tárják fel, legyen szó generációkat összekötő motívumokról vagy a belső rendszerek érzelmi struktúráiról.
Az ősi technikák találkozása a kortárs gondolkodással
Fotó: Nagy Lilla
Boncina–Székely Sarolt öt munkája a textúrák, fények és formák különleges érzékenységű játékát mutatja be: csipke, hímzés, füstös árnyalatok és fényes anyagok találkoznak műveiben, egyszerre sejtelmes és erőteljes világgá formálva alkotásait. Ferencz–Salamon Panna művei rétegzett gondolatvilágot jelenítenek meg: növénylenyomatok, lampionok, fényes anyagok és a több műben visszatérő szitakötő motívum mesélnek szabadságról, változásról és metamorfózisról, miközben a munkák spirálszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Gál-Farkas Tímea a térbeliség kifejezéséhez nyúlt. Fűző ihlette csipkés darabjai egyszerre szólnak a női lét kérdéseiről és a különböző korok közötti nemi helyzetekről. Albert Anna-Júlia divatrajzaival a futurizmust és az örök eleganciát ötvözi. A tetőtől talpig eltakart női test és a vállakat fedő darabok mind az erkölcs és az illem divatos leképeződése nála.
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek
Fotó: Nagy Lilla
A biennálé atmoszféráját meghatározza az a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka, amelyben ezek az alkotások születtek. A 8. Textil Biennálé ismét bebizonyította: a fiatal alkotók bátor gondolkodása és az ősi technikák kortárs alkalmazása olyan inspiráló találkozást hoz létre, amelyben a textil valódi történetmesélővé válik.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!