
A biennálé atmoszféráját meghatározza a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka
Fotó: Nagy Lilla
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, ahol a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoztak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
2025. november 21., 13:392025. november 21., 13:39
2025. november 21., 17:282025. november 21., 17:28
A Grafirka Egyesület által életre hívott Textil Biennálé a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában kapott helyet. A rendezvényt Csillag Imola és Krizbai Györgyi képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg szerda este, kiemelve:
A biennálé kétévente valósul meg – amikor támogatás is érkezik –, hiszen a textilszak oktatásához és a fiatal alkotók bemutatkozási lehetőségéhez elengedhetetlenek a megfelelő anyagi források. Ezúttal a Csíkszereda Városháza, valamint helyi cégek és magánszemélyek támogatása tette lehetővé, hogy a rendezvény méltó módon megszülethessen, emléklappal, jutalmakkal és megfelelő kiállítási anyaggal együtt.
Krizbai Györgyi és Csillag Imola képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg a kiállítást
Fotó: Nagy Lilla
Krizbai Györgyi megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Textil Biennálé nemcsak egy tárlat, hanem egy hosszú, közös alkotói út fontos állomása. Olyan tér, ahol a textilszak műhelyének szeretetteljes, összetartó légköre válik láthatóvá. A tanárok következetes szakmai iránymutatása és a biztos technológiai háttér olyan közeget teremt, amelyben a diákok szabadon, mégis tudatosan fejleszthetik alkotói látásmódjukat. A 2008-ban indult biennálé történetében mindig az volt a cél, hogy a textilművészet sokszínűségét mutassák meg a közönségnek:
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek. Antal Boglárka-Zsanett hat alkotása a finom üvegforma ihlette szálaktól a bensőséges figurákig vezet, a polipotikumok belső utakat nyitnak meg, míg egy gyerekkori fénykép ihlette kompozíciója a személyesség csendes mélységét mutatja meg. Szász Barna két munkája az újrahasznosítással foglalkozik: bársonyból készített övtáskája azt bizonyítja, hogy a használhatatlannak tűnő anyag új jelentést és új életet kaphat. Kiss Boglárka a fekete–fehér–piros színvilágban találja meg saját kulturális lenyomatát – művei az emberi kapcsolatok finom mintázatait tárják fel, legyen szó generációkat összekötő motívumokról vagy a belső rendszerek érzelmi struktúráiról.
Az ősi technikák találkozása a kortárs gondolkodással
Fotó: Nagy Lilla
Boncina–Székely Sarolt öt munkája a textúrák, fények és formák különleges érzékenységű játékát mutatja be: csipke, hímzés, füstös árnyalatok és fényes anyagok találkoznak műveiben, egyszerre sejtelmes és erőteljes világgá formálva alkotásait. Ferencz–Salamon Panna művei rétegzett gondolatvilágot jelenítenek meg: növénylenyomatok, lampionok, fényes anyagok és a több műben visszatérő szitakötő motívum mesélnek szabadságról, változásról és metamorfózisról, miközben a munkák spirálszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Gál-Farkas Tímea a térbeliség kifejezéséhez nyúlt. Fűző ihlette csipkés darabjai egyszerre szólnak a női lét kérdéseiről és a különböző korok közötti nemi helyzetekről. Albert Anna-Júlia divatrajzaival a futurizmust és az örök eleganciát ötvözi. A tetőtől talpig eltakart női test és a vállakat fedő darabok mind az erkölcs és az illem divatos leképeződése nála.
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek
Fotó: Nagy Lilla
A biennálé atmoszféráját meghatározza az a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka, amelyben ezek az alkotások születtek. A 8. Textil Biennálé ismét bebizonyította: a fiatal alkotók bátor gondolkodása és az ősi technikák kortárs alkalmazása olyan inspiráló találkozást hoz létre, amelyben a textil valódi történetmesélővé válik.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
szóljon hozzá!