
A biennálé atmoszféráját meghatározza a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka
Fotó: Nagy Lilla
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, ahol a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoztak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
2025. november 21., 13:392025. november 21., 13:39
2025. november 21., 17:282025. november 21., 17:28
A Grafirka Egyesület által életre hívott Textil Biennálé a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában kapott helyet. A rendezvényt Csillag Imola és Krizbai Györgyi képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg szerda este, kiemelve:
A biennálé kétévente valósul meg – amikor támogatás is érkezik –, hiszen a textilszak oktatásához és a fiatal alkotók bemutatkozási lehetőségéhez elengedhetetlenek a megfelelő anyagi források. Ezúttal a Csíkszereda Városháza, valamint helyi cégek és magánszemélyek támogatása tette lehetővé, hogy a rendezvény méltó módon megszülethessen, emléklappal, jutalmakkal és megfelelő kiállítási anyaggal együtt.
Krizbai Györgyi és Csillag Imola képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg a kiállítást
Fotó: Nagy Lilla
Krizbai Györgyi megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Textil Biennálé nemcsak egy tárlat, hanem egy hosszú, közös alkotói út fontos állomása. Olyan tér, ahol a textilszak műhelyének szeretetteljes, összetartó légköre válik láthatóvá. A tanárok következetes szakmai iránymutatása és a biztos technológiai háttér olyan közeget teremt, amelyben a diákok szabadon, mégis tudatosan fejleszthetik alkotói látásmódjukat. A 2008-ban indult biennálé történetében mindig az volt a cél, hogy a textilművészet sokszínűségét mutassák meg a közönségnek:
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek. Antal Boglárka-Zsanett hat alkotása a finom üvegforma ihlette szálaktól a bensőséges figurákig vezet, a polipotikumok belső utakat nyitnak meg, míg egy gyerekkori fénykép ihlette kompozíciója a személyesség csendes mélységét mutatja meg. Szász Barna két munkája az újrahasznosítással foglalkozik: bársonyból készített övtáskája azt bizonyítja, hogy a használhatatlannak tűnő anyag új jelentést és új életet kaphat. Kiss Boglárka a fekete–fehér–piros színvilágban találja meg saját kulturális lenyomatát – művei az emberi kapcsolatok finom mintázatait tárják fel, legyen szó generációkat összekötő motívumokról vagy a belső rendszerek érzelmi struktúráiról.
Az ősi technikák találkozása a kortárs gondolkodással
Fotó: Nagy Lilla
Boncina–Székely Sarolt öt munkája a textúrák, fények és formák különleges érzékenységű játékát mutatja be: csipke, hímzés, füstös árnyalatok és fényes anyagok találkoznak műveiben, egyszerre sejtelmes és erőteljes világgá formálva alkotásait. Ferencz–Salamon Panna művei rétegzett gondolatvilágot jelenítenek meg: növénylenyomatok, lampionok, fényes anyagok és a több műben visszatérő szitakötő motívum mesélnek szabadságról, változásról és metamorfózisról, miközben a munkák spirálszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Gál-Farkas Tímea a térbeliség kifejezéséhez nyúlt. Fűző ihlette csipkés darabjai egyszerre szólnak a női lét kérdéseiről és a különböző korok közötti nemi helyzetekről. Albert Anna-Júlia divatrajzaival a futurizmust és az örök eleganciát ötvözi. A tetőtől talpig eltakart női test és a vállakat fedő darabok mind az erkölcs és az illem divatos leképeződése nála.
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek
Fotó: Nagy Lilla
A biennálé atmoszféráját meghatározza az a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka, amelyben ezek az alkotások születtek. A 8. Textil Biennálé ismét bebizonyította: a fiatal alkotók bátor gondolkodása és az ősi technikák kortárs alkalmazása olyan inspiráló találkozást hoz létre, amelyben a textil valódi történetmesélővé válik.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!