
A biennálé atmoszféráját meghatározza a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka
Fotó: Nagy Lilla
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, ahol a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoztak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
2025. november 21., 13:392025. november 21., 13:39
2025. november 21., 17:282025. november 21., 17:28
A Grafirka Egyesület által életre hívott Textil Biennálé a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában kapott helyet. A rendezvényt Csillag Imola és Krizbai Györgyi képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg szerda este, kiemelve:
A biennálé kétévente valósul meg – amikor támogatás is érkezik –, hiszen a textilszak oktatásához és a fiatal alkotók bemutatkozási lehetőségéhez elengedhetetlenek a megfelelő anyagi források. Ezúttal a Csíkszereda Városháza, valamint helyi cégek és magánszemélyek támogatása tette lehetővé, hogy a rendezvény méltó módon megszülethessen, emléklappal, jutalmakkal és megfelelő kiállítási anyaggal együtt.
Krizbai Györgyi és Csillag Imola képzőművészek, az iskola tanárai nyitották meg a kiállítást
Fotó: Nagy Lilla
Krizbai Györgyi megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Textil Biennálé nemcsak egy tárlat, hanem egy hosszú, közös alkotói út fontos állomása. Olyan tér, ahol a textilszak műhelyének szeretetteljes, összetartó légköre válik láthatóvá. A tanárok következetes szakmai iránymutatása és a biztos technológiai háttér olyan közeget teremt, amelyben a diákok szabadon, mégis tudatosan fejleszthetik alkotói látásmódjukat. A 2008-ban indult biennálé történetében mindig az volt a cél, hogy a textilművészet sokszínűségét mutassák meg a közönségnek:
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek. Antal Boglárka-Zsanett hat alkotása a finom üvegforma ihlette szálaktól a bensőséges figurákig vezet, a polipotikumok belső utakat nyitnak meg, míg egy gyerekkori fénykép ihlette kompozíciója a személyesség csendes mélységét mutatja meg. Szász Barna két munkája az újrahasznosítással foglalkozik: bársonyból készített övtáskája azt bizonyítja, hogy a használhatatlannak tűnő anyag új jelentést és új életet kaphat. Kiss Boglárka a fekete–fehér–piros színvilágban találja meg saját kulturális lenyomatát – művei az emberi kapcsolatok finom mintázatait tárják fel, legyen szó generációkat összekötő motívumokról vagy a belső rendszerek érzelmi struktúráiról.
Az ősi technikák találkozása a kortárs gondolkodással
Fotó: Nagy Lilla
Boncina–Székely Sarolt öt munkája a textúrák, fények és formák különleges érzékenységű játékát mutatja be: csipke, hímzés, füstös árnyalatok és fényes anyagok találkoznak műveiben, egyszerre sejtelmes és erőteljes világgá formálva alkotásait. Ferencz–Salamon Panna művei rétegzett gondolatvilágot jelenítenek meg: növénylenyomatok, lampionok, fényes anyagok és a több műben visszatérő szitakötő motívum mesélnek szabadságról, változásról és metamorfózisról, miközben a munkák spirálszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Gál-Farkas Tímea a térbeliség kifejezéséhez nyúlt. Fűző ihlette csipkés darabjai egyszerre szólnak a női lét kérdéseiről és a különböző korok közötti nemi helyzetekről. Albert Anna-Júlia divatrajzaival a futurizmust és az örök eleganciát ötvözi. A tetőtől talpig eltakart női test és a vállakat fedő darabok mind az erkölcs és az illem divatos leképeződése nála.
A most kiállított művek mind saját világokból érkeznek
Fotó: Nagy Lilla
A biennálé atmoszféráját meghatározza az a szeretetteljes, belsőséges műhelymunka, amelyben ezek az alkotások születtek. A 8. Textil Biennálé ismét bebizonyította: a fiatal alkotók bátor gondolkodása és az ősi technikák kortárs alkalmazása olyan inspiráló találkozást hoz létre, amelyben a textil valódi történetmesélővé válik.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
szóljon hozzá!