Csökkenő népesség, átalakuló családmodellek – kimagaslóan magas az egyedülálló férfiak aránya Székelyföldön

A jelenség hátteréről, okairól és társadalmi következményeiről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológiai és Szociális Munka Intézetének professzorával.

Azóta ugyan javult a helyzet – jelenleg 1,6–1,8 közé tehető ez a mutató –, ám továbbra is elmarad a kívánatos szinttől. Ráadásul a javulás ellenére a kilencvenes években született, létszámában kisebb generáció ma már a gyermekvállalási korban van, ami önmagában is korlátozza a születések számának növekedését – világított rá Horváth István.

A rendszerváltást követő bizonytalan időszak egyértelműen visszavetette a gyermekvállalási kedvet, ám a szociológus hangsúlyozta, hosszú távon nem kizárólag a gazdasági helyzet határozza meg a demográfiai folyamatokat.

Az egyik legfontosabb ilyen változás a családalapítás időzítésének eltolódása. A nők esetében az első házasság és az első gyermek születésének időpontja az 1990-es évek óta mintegy nyolc évvel későbbre tolódott. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy például 1945 és 1989 között alig egyéves elmozdulás volt tapasztalható. A későbbi családalapítás pedig általában kevesebb gyermeket jelent az élet során. Ezzel párhuzamosan pedig átalakult a család intézménye is.

– de még mindig alacsonyabb, mint a skandináv államokban, ahol a gyerekek több mint fele házasságon kívül születik. Ez részben életmódbeli változás, ugyanakkor statisztikailag ezekben a kapcsolatokban ritkább a többgyermekes családmodell – hívta fel rá a figyelmet a professzor.

Horváth István kifejtette, nemzetiségi bontásban a kép árnyaltabb Romániában. „A házassági kötelékek gyengülése a magyarok esetében a 90-es évek elején hangsúlyosabb volt, mint általában a román közösség esetében.

Az történt viszont, hogy időben Románia többi része utolérte a magyarokat, a román társadalom egészében is hasonló trendek erősödtek meg” – foglalta össze a társadalomkutató.

Az otthon maradt férfi nem annyira kívánatos férfi?

Székelyföldön ugyanakkor ma is vannak sajátos jelenségek: ilyen a soha meg nem házasodó férfiak kiemelkedően magas aránya. Ennek okai nem teljesen tisztázottak, de feltételezhető, hogy történeti és gazdasági tényezők – például a múltbeli munkaerőpiaci különbségek – is szerepet játszanak benne.

„Tehát egy ilyen típusú hosszú távú magyarázat számokkal most már bizonyítható. Arra még keressük a magyarázatokat, hogy ez hosszú távon hogy maradhatott meg, hogy miért ennyire kiugró Székelyföldön a soha nem házasodó férfiak száma, miután már a gazdaság átszerveződött, és a faluról történő ingázás már nem annyira meghatározó, de egyelőre a számok azt mutatják, hogy igenis van egy ilyen típusú sajátossága Székelyföldnek” – világított rá a számok mögötti magyarázatra Horváth István, rögtön hozzátéve, mindez egy olyan feltételrendszer mellett, amikor országos szinten az eltérés már kisebb mértékű, mint amilyen volt a 1977-es, vagy a 1992-es népszámláláskor.