
Jelentősen nőtt a házasságon kívül született gyermekek aránya: mára megközelíti a 30–35 százalékot
Fotó: Haáz Vince
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
2026. március 17., 21:032026. március 17., 21:03
Romániában már több mint három évtizede tart a természetes népességfogyás: 1991 óta folyamatosan több a halálozás, mint a születés. Bár ez kezdetben nem járt együtt azonnali népességcsökkenéssel,
A jelenség hátteréről, okairól és társadalmi következményeiről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológiai és Szociális Munka Intézetének professzorával.
2010 körül vált egyértelművé Románia lakosság számának visszaesése
Fotó: Haáz Vince
A kilencvenes évek közepén a termékenységi ráta történelmi mélypontra, 1,3-ra süllyedt, miközben
Azóta ugyan javult a helyzet – jelenleg 1,6–1,8 közé tehető ez a mutató –, ám továbbra is elmarad a kívánatos szinttől. Ráadásul a javulás ellenére a kilencvenes években született, létszámában kisebb generáció ma már a gyermekvállalási korban van, ami önmagában is korlátozza a születések számának növekedését – világított rá Horváth István.
A rendszerváltást követő bizonytalan időszak egyértelműen visszavetette a gyermekvállalási kedvet, ám a szociológus hangsúlyozta, hosszú távon nem kizárólag a gazdasági helyzet határozza meg a demográfiai folyamatokat.
Az egyik legfontosabb ilyen változás a családalapítás időzítésének eltolódása. A nők esetében az első házasság és az első gyermek születésének időpontja az 1990-es évek óta mintegy nyolc évvel későbbre tolódott. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy például 1945 és 1989 között alig egyéves elmozdulás volt tapasztalható. A későbbi családalapítás pedig általában kevesebb gyermeket jelent az élet során. Ezzel párhuzamosan pedig átalakult a család intézménye is.
– de még mindig alacsonyabb, mint a skandináv államokban, ahol a gyerekek több mint fele házasságon kívül születik. Ez részben életmódbeli változás, ugyanakkor statisztikailag ezekben a kapcsolatokban ritkább a többgyermekes családmodell – hívta fel rá a figyelmet a professzor.
Kitolódott a családalapítás ideje. A későbbi családalapítás pedig általában kevesebb gyermeket jelent az élet során
Fotó: Haáz Vince
Szintén figyelemre méltó a házasságot soha nem kötők arányának növekedése. Az úgynevezett „cölibátusi ráta” – vagyis azok aránya, akik 40–55 éves korukig nem házasodtak meg – néhány százalékról mintegy 15 százalékra emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy
Horváth István kifejtette, nemzetiségi bontásban a kép árnyaltabb Romániában. „A házassági kötelékek gyengülése a magyarok esetében a 90-es évek elején hangsúlyosabb volt, mint általában a román közösség esetében.
Az történt viszont, hogy időben Románia többi része utolérte a magyarokat, a román társadalom egészében is hasonló trendek erősödtek meg” – foglalta össze a társadalomkutató.
Székelyföldön ugyanakkor ma is vannak sajátos jelenségek: ilyen a soha meg nem házasodó férfiak kiemelkedően magas aránya. Ennek okai nem teljesen tisztázottak, de feltételezhető, hogy történeti és gazdasági tényezők – például a múltbeli munkaerőpiaci különbségek – is szerepet játszanak benne.
Fotó: Borbély Fanni
Horváth István kifejtette, a hetvenes-nyolcvanas évek során az ingázás mértéke a székelyföldi nők esetében, például Csíkszereda környékén egyértelműen nagyobb volt a könnyűipar megjelenésének köszönhetően. A férfiak, akik otthon maradtak, kevésbé voltak kívánatosak – nem maszkulinitási szempontra hívta fel a figyelmet a szociológus, hanem társadalmi státusra:
„Tehát egy ilyen típusú hosszú távú magyarázat számokkal most már bizonyítható. Arra még keressük a magyarázatokat, hogy ez hosszú távon hogy maradhatott meg, hogy miért ennyire kiugró Székelyföldön a soha nem házasodó férfiak száma, miután már a gazdaság átszerveződött, és a faluról történő ingázás már nem annyira meghatározó, de egyelőre a számok azt mutatják, hogy igenis van egy ilyen típusú sajátossága Székelyföldnek” – világított rá a számok mögötti magyarázatra Horváth István, rögtön hozzátéve, mindez egy olyan feltételrendszer mellett, amikor országos szinten az eltérés már kisebb mértékű, mint amilyen volt a 1977-es, vagy a 1992-es népszámláláskor.
A szélsőséges hőmérséklet okozta egészségügyi kockázatok csökkentését célzó intézkedési tervek aktiválását kérte szombaton az egészségügyi minisztérium.
Lia Olguța Vasilescu craiovai polgármester szombaton azt nyilatkozta, hogy a PSD alapvetően azokra a szavazatokra támaszkodna a Sorin Grindeanu vezette kormány esetleges parlamenti beiktatásához, amelyeket Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt kapott.
Hargita megye címeréről fogadott el határozatot pénteki ülésén a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára. A jelkép a székelyföldi megye történelmére, önazonosságára és örökségére utal.
Egy üzletben csaptak fel a lángok szombaton délben Erdőszentgyörgy főutcáján; már zajlik az oltás a helyszínen – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Több mint 1600 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket június 22. és 26. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Újabb figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt.
Ismét medveriasztás érkezett a székelyudvarhelyiek telefonjára szombaton hajnalban, ezúttal a szombatfalvi részen látták a nagyvadat.
Kilencven, egyenként 500 kilogrammos szénabála, tíz kisebb lucernabála és egy mezőgazdasági melléképület is lángra kapott szombaton éjfél után nem sokkal Mezőzáhon – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Maros megyei rendőrség hat ingatlanban tartott házkutatást pénteken orvvadászattal és illegális fegyvertartással gyanúsítható személyeknél.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion péntek este azt követelte, hogy pártja kerüljön kormányra, és bejelentette: ha Nicușor Dan államfő „nem tesz eleget ennek a felszólításnak”, fel kell függeszteni tisztségéből.
1 hozzászólás