Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Akik a bálaházat építették, vagy akik csak a gondolatát dédelgetik, azok elsősorban a szalmabála kitűnő hőszigetelő képességére számítanak, illetve az agyagtapasztás adta lélegző felületre:

Ráadásul a vastag falak nyáron hűvösen tartják a lakóteret, télen pedig melegen. Sepsiszentgyörgyön és körzetében három különböző típusú szalmabálaházban jártunk és nem féltünk kérdezni.

A sepsiszentgyörgyi ház: hibrid megoldások is működnek

Sepsiszentgyörgy egy félreeső, nemrég még városszéli utcácskájában három testvér építkezett egymás mellett, megközelítőleg 10-10 áras parcellákon. A ház tervezőjével együtt megyünk terepszemlére, vendéglátónk a fiatal Iacob Eduárd, aki jelenleg Portugáliában dolgozik, de néha home office üzemmódra vált. Ez a rugalmasság különösen abban az időszakban volt hasznos, amikor az építkezés folyt, de a tervezés és dokumentálódás már jóval azelőtt. Mint vendéglátóm mesélte, miután eldöntötte, hogy szalmabála házat épít, a testvére hagyományos házát tervező Bodor Attila tervezőt – nem túl nagy reményekkel – megkérdezte, érdekelt lenne-e egy ilyen ház tervezésében.

„A felkérésre neki is megcsillant a szeme, aztán nekem is megcsillant a szemem, és elkezdődött egy jó másfél éves folyamat, gyakorlatilag közösen terveztük a házat, nagyon alaposan kigondolva, átrágva magunk minden részleten, egyeztetve az elképzeléseket. Majd 2022 májusában megkezdődött az építkezés, amit nagy részben kalákában, baráti segítséggel kiviteleztünk.

Méretük 45x60x30 cm, így pontosan illeszkedtek a ház faszerkezetének közeibe. Kicsi hiba mégis belecsúszott a számításba, addig ugyanis a ház olyan stádiumban kellett volna legyen, hogy be is rakhassák a bálákat a szerkezetbe, de tető még nem volt a házon, így télire letakarták őket fóliával. Márciusban, mikor folytatták volna a munkát, az egész meg volt penészedve. Ez nagy fiaskó volt, ismét kellett várni augusztusig, akkor viszont már az újabb adag bálával gördülékenyen ment a munka.

„A fa tartógerendák közé szorítottuk a bálákat, ám a hagyományos agyagos tapasztás utáni rusztikus, egyenetlen felület nekem nem tetszik, ezért más megoldásokat választottam:

A házaspár ízlése megegyezik, a környezettudatos életmódot illetően is egyetértenek. Gloria, a feleség minimalizmust diktált a nagy terekben, tudatosan kerülte a „sok porfogót”.

„Jelenlegi állapotában, vagyis még nem teljesen készen, de lakhatóan, a területkiegyenlítést, kerítést is beleszámítva körülbelül 100 ezer euróba került a ház, de ebben az összegben nincs munkadíj:

Az árkosi szalmabála ház

Antal Andrásék árkosi szalmabálaházához mindenki útba tud igazítani a faluban, egyetlen ilyenként lett viszonyítási pont. Ez valamivel idősebb, mint a sepsiszentgyörgyi, és

A története 8 éve kezdődött, amikor a tulajdonos medencét akart ásni az akkor még üres telken a gyerekeknek, ekkor fedezte fel, hogy milyen agyagos a kiásott föld. És mivel a szalmabálaház ötletét már régóta melengette, a helyben levő építkezési anyag adta a szikrát a cselekvéshez, megvalósításhoz.

Néha kalákával, de nagyobbrészt a gazda és egyetlen, akkor még tinédzser fia keze munkájával épült a ház, amivel rengeteg munka volt. Csak a külső falakba és a tetőbe 500 szalmabálát kellett berakni.

Egy állandó munkahely mellett így lassan haladtak a falazással, annak ellenére, hogy a feleség is besegített, amikor csak tehette. De négy munkahely, a család ellátása – a fiú mellett egy fiatalabb lány ikerpár is része a családnak – és a veteményes karbantartása mellett nem csoda, ha ezzel együtt 5 évbe tellett, míg be tudtak költözni a földszintre. Az nagy segítség volt, hogy az Asimcov Egyesület által szervezett szalmabála-építő tanfolyamának hallgatói

A belső terekben felhasznált fát japán technikával (shou shougi ban) kezelték, ami a fát ellenállóvá, nedvességtűrővé teszi és erezetét is szépen kiemeli. (A technika abban áll, hogy a fa külső felületét megégetik, majd visszacsiszolják és lenolajjal kezelik). A szerkezetet alkotó rönkökről nehéz és időigényes munkával Antal András maga hántotta le a kérget.

A földszint gyakorlatilag egy légterű, csak Norbert legényszobája zárható, ami eredetileg kazánháznak épült. A konyhát a szobáktól egy térhatárolóként épült csömpölyeg fal választja el.

A konyhában gázpalack is van, de villanytűzhely is, sok konyhagép, az áramellátásra pályázati forrásokból telepített fotovoltaikus rendszerrel is rásegítenek.

Antalék disznókat, tyúkokat tartanak, de melegházat is működtetnek. Ló is van az istállóban, mert a lányok lovashuszárként őrzik a hagyományokat, míg a férfiak lovasíjászattal foglalkoznak – sok munka után a feltöltődés napja a vasárnap.
A család építkezéséről egyébként korábban itt írtunk.

A sepsimagyarósi szalmabálaház: ölelő otthon

Az Uzon községhez tartozó Sepsimagyaróson is egyetlen szalmabálaház van, ilyenformán ugyanúgy viszonyítási pont, mint Antaléké. Hasonlót tervező jövendő házépítők, de pusztán kíváncsiskodók is nem egyszer felkeresik Zoltán és Éva házát, amely egy húsz áras telken fekszik. A ház már „érett”, több mint 10 éve lakják tulajdonosai, akiknek a születésnapi ajándéka volt az új ház, legalábbis a beköltözés.

Igaz, onnan tovább még rengeteg munka volt vele, főleg a tapasztás újabb rétegeivel, de „állja a sarat”, elkészülte után karbantartást már nem igényelt.

Szerencsés volt az építkezés indítása. „Egy Hargita megyei csűrt vásároltunk meg, amelyről azt mondták, 19 köbméter fa van benne. Mikor elbontották, kiderült, hogy a duplájánál is több, 40 köbméter jó minőségű fánk van. Jutott belőle egy filagóriára és még egy melléképületre is” – osztották meg a tulajdonosok.

A 100 négyzetméteres beépített felülettel rendelkező házban van egy nagy nappali, kis egybeépített konyhával, két szoba, kamra és fürdőszoba kapott helyet.

Kolozsi Attila kályhaépítő nagyon érdekes szerkezeti megoldást alkalmazott: „van egy belső kályha samott téglából, és fölötte egy harangszerű alakzat kinyomja a meleget a külső kályhába, annak is az alsó részébe, a padkába, ami a hálószobát fűti” – magyarázza a házigazda. A másik szobába is beér a kályha egy sarka.

Miután a kályha megvolt, felépült köré a ház is. Oszlopokon áll, alulról is bálákkal van szigetelve, amit kívülről egy nagyon sűrű dróthálóval borítottak, hogy az egerek ne fészkelhessenek bele. Berendezése rusztikus, nagy része az építkezéskor megmaradt fából készült. Éva kézműves munkái, a képzőművész barát alkotásai teszik egyedivé, de megkapó a sarokban álló, örökségként idekerülő több mint 125 éves Singer varrógép, amely kis asztalkaként szolgálja a háziakat.

Ez itt sem hiányozhatott.

Bár a ház klímája kellemes, télen meleg, nyáron hűvös, amikor csak az idő engedi, a barátokkal együtt a teraszon időznek – mesélik a háziak. Magunk is megtapasztaltuk, még télen is csodálatos az a hely, hisz a fák ágai között Kovásznáig is el lehet látni. Mikor kizöldül a természet, akkor viszont a mindenünnen szóló madárcsicsergés, a lombok, virágok vonzzák ki a szabadba az embereket.

A meglátogatott szalmabálaházak még mindig csupán egy villanásnyi részletet képviselnek az alkalmazható megoldások, formák széles skálájából. Amint azonban az eddigiekből is kiviláglik, fenntartható, természetes megoldások híveinek, az egészséges lakókörnyezetre vágyóknak városi környezetben is elérhető megoldást jelentenek, ha nem is olcsóbbat, mint a hagyományos építőanyagokból készült házak.