Nagy Lilla

A színek, formák és ritmusok belső harmóniájából születő képek világába hív Nagy Szidónia Éva új tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fegyelmezett játék mögött mély belső béke és az önazonosság keresése rajzolódik ki.

„Az éneklés olyan, mint a vetés” – vallja Bíró János, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusának karnagya. A 25 éve működő énekkar hétről hétre közösséget épít, és bizonyítja, hogy az ének nemcsak hang, hanem hála, öröm és a lélek nyelve.

A költészet és a zene finom szövete fonódik össze a Mondjad, Atikám! estjén, ahol Vecsei H. Miklós és Balla Gergely közösen idézik meg József Attila világát — most az erdélyi közönség előtt.

A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.

A csíkszeredai Mikó-vár falai között nyílik kiállítás Siklódy Ferenc grafikus 26 éven át formálódó monumentális sorozatából: a székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka. A közel négyszáz portré a régió művészeit és kulturális örökségét idézi meg.

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Két zseni, akik ugyanazon korszak gyermekei, mégis teljesen más szemlélettel írták át a 20. század tudományát. Albert Einstein és Niels Bohr állt Nagy Péter Óriások vállán című előadás-sorozata negyedik részének fókuszában.

A régi világ emlékei Márika néni szavaiban nem múltak el, csak elcsendesedtek. A hűbérurak, a szolgálók, de Katica kisasszony tragikus szerelmének története is mind ott él a meséiben.

Emlékeim fiókjai – ezzel a címmel jelent meg 85. születésnapjára Márton Árpád festőművész önéletrajzi kötete, amely egy korszak lenyomata is, emberi hangon, a művész saját mesélőstílusában. A kötetet október 7-én mutatták be Csíkszeredában.

A Piros. Produkció újra bebizonyítja: értéket teremteni és értékelni közösségi élmény. Október 8-án a Haberstumpf-villában mutatják be az ÉRTÉKelünk 4.0 összművészeti előadást, ahol képzőművészet, irodalom, zene és színház találkozik.

Elekes Gyula Quo vadis? című kiállítása a tűzzománc technikáit ötvözve vall az emberi lét kérdéseiről. A csíkszeredai tárlat egyszerre személyes és egyetemes, földi és transzcendens: a művész zománcba égetett létkeresése mindenkit megszólít.

Október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Ez a nap a dallamok erejét hirdeti: képes összekötni embereket, áthidalni időt és teret, gyógyítani, felemelni, és mindenki számára elérhetővé tenni a lélek nyelvét.

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

Petru Lucaci fekete univerzuma nem a hiány, hanem a teljesség tere: ahol a sötét anyaggá válik, és a megsemmisülésből új formák születnek. A kiállítás képei a pusztulás és az újjászületés határán lebegnek, tapintható feszültségben.