Merre vigyük végzetünk? – Kiszámíthatóságot és párbeszédet sürgettek a nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői

A 35. Tusványos pénteki napján ismét megrendezték a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést, amely idén a Merre vigyük végzetünk? címet viselte. A fórumon a Kárpát-medence és a nyugati diaszpóra magyar közösségeinek vezetői, valamint szakértők értékelték a nemzetpolitika jelenlegi helyzetét, majd a jövő kihívásairól és lehetőségeiről osztották meg gondolataikat.

A beszélgetést Nacsa Lőrinc, az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának elnöke moderálta. Első körben arra kérte a résztvevőket, hogy értékeljék saját közösségük helyzetét, majd a jövőre vonatkozó elképzeléseiket ismertessék.

Jankovics Robert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arról beszélt, hogy a horvátországi magyar közösség kis lélekszámú, ugyanakkor jelentős politikai felelősséget vállal. Kiemelte, hogy

ami jelentős nyomást helyezett rájuk. Hozzátette: bár a magyar–horvát államközi kapcsolatok az utóbbi időszakban nem alakultak kedvezően, ez nem befolyásolta a kisebbségek helyzetét. A jövő legfontosabb céljaként a kiszámíthatóságot nevezte meg.

A Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Orban Dušan szerint a muravidéki magyarság a legkisebb közösség a résztvevők között, ugyanakkor ötven éve nem tapasztaltak jelentős magyarellenes megnyilvánulásokat. Hangsúlyozta, hogy

és minden kormányzati szereplővel együtt kell tudniuk dolgozni. A jövő szempontjából ő is a kiszámíthatóság fontosságát emelte ki, valamint azt, hogy a többségi társadalom jobban megértse a határon túlra került magyar közösségek történelmi helyzetét.

A kárpátaljai magyarság helyzetéről Brenzovics László, a KMKSZ elnöke beszélt. Mint fogalmazott,

és jelenleg nem látszik a konfliktus vége.

A depopulációt és az elvándorlást nevezte a legnagyobb problémák egyikének, miközben az ukrán állam kisebbségpolitikáját is bírálta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen magyar intézményt sem kellett bezárni. A jövőben

Bárdi Nándor történész társadalomtörténeti szempontból közelítette meg a kérdést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a külhoni magyar közösségek soha nem rendelkeztek olyan kiterjedt intézményhálózattal, mint napjainkban. Véleménye szerint

miközben a virtuális nemzetépítés és a transznacionális kapcsolatok korát éljük. A jövő kulcsának a kötődések erősítését nevezte, különös tekintettel a vegyes házasságokra és a közösségi otthonosság élményének megteremtésére.

Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója szerint Románia jelenleg súlyos költségvetési és kormányzati válsággal küzd. Kiemelte, hogy az erdélyi magyarok kétharmada olyan településen él, ahol magyar polgármester vezeti az önkormányzatot.

Úgy vélte,

hiszen más körülmények között élnek. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célja továbbra is a szülőföldön való boldogulás és az önálló politikai gondolkodás megőrzése.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a magyar nemzetpolitika elmúlt másfél évtizedének eredményeit összegezte. Kiemelte, hogy az állampolgárság, az intézményrendszer és az oktatási hálózat olyan alapokat jelent, amelyeket

Felidézte, hogy a Határtalanul program keretében több mint tízezer kirándulás valósult meg, amelyek személyes kapcsolatokat és élményeket teremtettek a fiatalok között. A jövő céljaként az önfeladás nélküli párbeszédet nevezte meg.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor Bálint arról beszélt, hogy a vajdasági magyarság az elmúlt több mint száz év során számos kihívással nézett szembe, mégis megőrizte identitását.

Szerinte az elmúlt másfél évtizedben a konfliktusok helyett egyre inkább az együttélés került előtérbe Szerbiában. A jövő legfontosabb kérdésének azt tartja, hogy

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évben nem történt érdemi pozitív változás az erdélyi magyarság helyzetében. Szerinte növekvő bizonytalanság tapasztalható, amelyet az elvándorlás és a közösségi közöny is erősít. Hangsúlyozta a politikai pluralizmus jelentőségét, mondván,

A jövő egyik legfontosabb feladatának az önálló politikai arculat megőrzését és az együttműködés kialakítását nevezte.

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Bihari Szabolcs Zoltán a diaszpóra helyzetét ismertette. Elmondta, hogy szervezetük negyed évszázada dolgozik a nyugati magyar közösségek megszervezésén és a magyarságtudat fenntartásán.

Szerinte minden külföldön élő magyar egyfajta nagykövetként képviseli Magyarországot. A legnagyobb veszélynek a későbbi generációk asszimilációját tartja, ugyanakkor

Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy 2020 óta nem volt szervezett magyar parlamenti érdekképviselet Szlovákiában, ezért kiemelt feladatnak tartja a politikai súly visszaépítését.

Beszámolt arról is, hogy közösségük egy 13 pontos jövőképet dolgozott ki. A következő időszak legfontosabb feladatának a választók mozgósítását és az őszinte kommunikációt nevezte.

A beszélgetést Németh Zsolt országgyűlési képviselő zárta. Köszönetet mondott a külhoni magyar közösségek támogatásáért, majd hangsúlyozta: a nemzetpolitika alapelve továbbra is az, hogy

Kiemelte az etnikai alapon szerveződő érdekképviseletek, a szülőföldön való boldogulás és a kölcsönös tisztelet fontosságát. Úgy fogalmazott, továbbra is van esély arra, hogy a külhoni magyarság ügye kikerüljön a pártpolitikai csatározások köréből, ehhez azonban tudományosan megalapozott döntésekre és értelmes párbeszédre van szükség.

A kerekasztal-beszélgetés egyik visszatérő motívuma a kiszámíthatóság, az együttműködés és a közösségi intézmények megőrzésének fontossága volt. Bár a résztvevők eltérő helyzetű magyar közösségeket képviselnek, abban egyetértettek, hogy