
Fotó: Forrás: Kedves Csanád magánarchívuma
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene és irodalom elkötelezett terjesztőinek.
2025. december 05., 18:232025. december 05., 18:23
2025. december 07., 17:222025. december 07., 17:22
Kilenc pedagógus és tizennégy előadóművész részesült az Artisjus elismerésében, a kitüntetéseket december 1-jén adták át Budapesten. A szerzői egyesület olyan előadóművészeket díjazott, akik rendszeresen tűznek műsorukra kortárs magyar műveket és küldetésüknek érzik, hogy minél szélesebb közönséghez juttassák el ezeket, valamint olyan pedagógusokat, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a zene és az irodalom oktatásában.
Az idei díjazottak között találjuk Kedves Csanádot is. A csíkszeredai születésű Budapesten élő és tevékenykedő – zeneszerző, előadóművész, zenei vezető a CentriFUGA Kortárs Zenei Műhely alapító tagja és vezetője. Ezen belül több mint száz egyedi tematikájú koncert megvalósítója. A FUGA zenei programjainak irányítója, az Asztromuzsika és a Prämodern sorozatok elindítója. Alapítója az FModulations elektroakusztikus sorozatnak és a Hermina Alkotócsoportnak is. Háromszoros Kodály-ösztöndíjas.
A CentriFUGA több alkalommal is turnészott Erdélyben. „A CentriFUGA Kortárs Zenei Műhelyt 2013-ban alapítottuk – Balogh Mátéval és Tornyai Péterrel, Rajk Judit gondozásában –, mely nevesítést több éves közös munka, közös koncert előzte meg. Azóta ugyan történtek apróbb változások, a szerkesztői »stáb« is minimálisan átalakult, illetve bővült, de a kiindulási pont ez volt, ami mind a mai napig egy virágzó munka, úgy az alapító tagokkal, mint a jelenlegi felállásban egyaránt. E munka gyümölcse, hogy 12 év alatt több mint 50 magyar zeneszerző megközelítőleg félezer új művét mutattuk be, és ha a tematika úgy kívánta, más kortárs vagy klasszikus műveket is elővettünk, melyek köré az ősbemutatók épültek. A műhely működtetésének döntő részét én csinálom, de a szerkesztői stáb ezer százalékban demokratikus. És ez fontos! Ez meghatározó pillére eme kiválóan működő, stabil bázisnak” – hangsúlyozta Kedves Csanád, amikor a kitüntetés kapcsán beszélgettünk.
Mint mesélte a FUGA teljes zenei vezetését három éve vette át, ez a negyedik évad, és a hagyományt megőrizve, a Prämodern koncertsorozat a klasszikus zenéről szól (akár 20. századi zenével fűszerezve), míg az Asztromuzsika egy olyan szerzői est-sorozat, ahol a zeneszerzőknek lehetőség szerint 2-3 (van amikor 5-6) muzsikusra kell felépíteni egy estet, melyben mindenképp kell legyen ősbemutató. „Előfordult az is, hogy végül ez utóbbi formálódott teljes egészében belőle, például Vajda Gergely egyfelvonásos kamaraoperája, vagy Tornyai Péter Altatók dalciklusa, vagy épp Wettl Mátyás teljes estés zongora-elektronika műve, egyszóval nincs ebben kizárólagos megkötés, fókuszban az ősbemutató, akár korábbi kompozíciók ölelésében.”
A kitüntetés kapcsán kiemelte, az Artisjus-díj ma az egyik legfontosabb szakmai elismerés Magyarországon, egy igencsak meghatározó visszajelzés minden művész számára, aki éjt nappallá téve dolgozik a kultúráért, annak minőségi gyarapodásáért. „Így számomra – mint bizonyára a többi kolléga számára is –
Kérdésünkre, hogy mikorra várható egy újabb erdélyi turné, így válaszolt: ez bizony nehéz ügy. „A mai viszonylatok között, talán ez az egyik legnehezebb kérdés, amire válaszolni tudok. A támogatás ugyanolyan mértékű, mint 8-10 évvel ezelőtt (azóta tudjuk, a pénz értéke iszonyatosat romlott), és ezzel egyidőben más megoldások nemigen kínálkoznak.
Ugyan a világban sincs élvonalban (hisz nem a jól bevett sémákkal vagy bejáratott ösvényekkel »döngeti« a piacot, avagy az emberek reflex-szerű beidegződés-világát), de azért vannak jobb helyek e tekintetben.”
Legutóbb 2024-ben jártak Erdélyben, és már akkor is csak úgy tudták megoldani, hogy három városba is eljussanak, hogy két magyarországi pályázatot nyújtottak be – magyarázta. „Ezekből nagyjából kijött a széle-hossza, de hogy a jövőben mi lesz, azt sajnos nem tudom megmondani. Egyelőre nem fényesek a kilátások, de természetesen, amint mód van rá, örömmel megyünk.”
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
szóljon hozzá!