
Fotó: Forrás: Kedves Csanád magánarchívuma
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene és irodalom elkötelezett terjesztőinek.
2025. december 05., 18:232025. december 05., 18:23
2025. december 07., 17:222025. december 07., 17:22
Kilenc pedagógus és tizennégy előadóművész részesült az Artisjus elismerésében, a kitüntetéseket december 1-jén adták át Budapesten. A szerzői egyesület olyan előadóművészeket díjazott, akik rendszeresen tűznek műsorukra kortárs magyar műveket és küldetésüknek érzik, hogy minél szélesebb közönséghez juttassák el ezeket, valamint olyan pedagógusokat, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a zene és az irodalom oktatásában.
Az idei díjazottak között találjuk Kedves Csanádot is. A csíkszeredai születésű Budapesten élő és tevékenykedő – zeneszerző, előadóművész, zenei vezető a CentriFUGA Kortárs Zenei Műhely alapító tagja és vezetője. Ezen belül több mint száz egyedi tematikájú koncert megvalósítója. A FUGA zenei programjainak irányítója, az Asztromuzsika és a Prämodern sorozatok elindítója. Alapítója az FModulations elektroakusztikus sorozatnak és a Hermina Alkotócsoportnak is. Háromszoros Kodály-ösztöndíjas.
A CentriFUGA több alkalommal is turnészott Erdélyben. „A CentriFUGA Kortárs Zenei Műhelyt 2013-ban alapítottuk – Balogh Mátéval és Tornyai Péterrel, Rajk Judit gondozásában –, mely nevesítést több éves közös munka, közös koncert előzte meg. Azóta ugyan történtek apróbb változások, a szerkesztői »stáb« is minimálisan átalakult, illetve bővült, de a kiindulási pont ez volt, ami mind a mai napig egy virágzó munka, úgy az alapító tagokkal, mint a jelenlegi felállásban egyaránt. E munka gyümölcse, hogy 12 év alatt több mint 50 magyar zeneszerző megközelítőleg félezer új művét mutattuk be, és ha a tematika úgy kívánta, más kortárs vagy klasszikus műveket is elővettünk, melyek köré az ősbemutatók épültek. A műhely működtetésének döntő részét én csinálom, de a szerkesztői stáb ezer százalékban demokratikus. És ez fontos! Ez meghatározó pillére eme kiválóan működő, stabil bázisnak” – hangsúlyozta Kedves Csanád, amikor a kitüntetés kapcsán beszélgettünk.
Mint mesélte a FUGA teljes zenei vezetését három éve vette át, ez a negyedik évad, és a hagyományt megőrizve, a Prämodern koncertsorozat a klasszikus zenéről szól (akár 20. századi zenével fűszerezve), míg az Asztromuzsika egy olyan szerzői est-sorozat, ahol a zeneszerzőknek lehetőség szerint 2-3 (van amikor 5-6) muzsikusra kell felépíteni egy estet, melyben mindenképp kell legyen ősbemutató. „Előfordult az is, hogy végül ez utóbbi formálódott teljes egészében belőle, például Vajda Gergely egyfelvonásos kamaraoperája, vagy Tornyai Péter Altatók dalciklusa, vagy épp Wettl Mátyás teljes estés zongora-elektronika műve, egyszóval nincs ebben kizárólagos megkötés, fókuszban az ősbemutató, akár korábbi kompozíciók ölelésében.”
A kitüntetés kapcsán kiemelte, az Artisjus-díj ma az egyik legfontosabb szakmai elismerés Magyarországon, egy igencsak meghatározó visszajelzés minden művész számára, aki éjt nappallá téve dolgozik a kultúráért, annak minőségi gyarapodásáért. „Így számomra – mint bizonyára a többi kolléga számára is –
Kérdésünkre, hogy mikorra várható egy újabb erdélyi turné, így válaszolt: ez bizony nehéz ügy. „A mai viszonylatok között, talán ez az egyik legnehezebb kérdés, amire válaszolni tudok. A támogatás ugyanolyan mértékű, mint 8-10 évvel ezelőtt (azóta tudjuk, a pénz értéke iszonyatosat romlott), és ezzel egyidőben más megoldások nemigen kínálkoznak.
Ugyan a világban sincs élvonalban (hisz nem a jól bevett sémákkal vagy bejáratott ösvényekkel »döngeti« a piacot, avagy az emberek reflex-szerű beidegződés-világát), de azért vannak jobb helyek e tekintetben.”
Legutóbb 2024-ben jártak Erdélyben, és már akkor is csak úgy tudták megoldani, hogy három városba is eljussanak, hogy két magyarországi pályázatot nyújtottak be – magyarázta. „Ezekből nagyjából kijött a széle-hossza, de hogy a jövőben mi lesz, azt sajnos nem tudom megmondani. Egyelőre nem fényesek a kilátások, de természetesen, amint mód van rá, örömmel megyünk.”
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
szóljon hozzá!