
Fotó: Pinti Attila
Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?
2025. január 22., 17:552025. január 22., 17:55
2025. január 25., 16:312025. január 25., 16:31
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Ennek apropóján Csíkszeredához kötődő, a kultúra valamely területén tevékenykedő személyeket kérdeztünk: számukra mit jelent a magyar kultúra?
Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője
Fotó: Veres Nándor
Szilágyi Nórának, a Csíki Játékszín közönségszervezőjének a magyar kultúrát jelenti a könyvespolc, amely gyerekkorában az ágya fölött volt, és ott volt rajta az Egri csillagok, vagy éppen Benedek Elek meséi.
– fogalmazott. „Ódákat tudnék erről zengeni... Vagy éppen balladákat. Apropó, ma is el tudok mondani jópár Arany-balladát, vagy énekelni néhány népballadát, idézni József Attilát, Petőfi Sándort, Weöres Sándort.” Szándékosan hagyta a végére a színházat, amelyben több mint húsz éve dolgozik. „Szeretem mindegyik színházi műfajt, de kiemelném a zenés színházat, amiben a csíkszeredai társulat talán a legerősebb a környéken. Zenés színház nélkül mi nem is indíthatunk évadot, és ha ráadásul magyar szerző műve is kerül a színpadra, az még nagyobb sikert jelent. Csárdáskirálynő, Valahol Európában – ezek a legtöbbször ismételt címek, a magyar kultúra remekei.”
Fotó: Siklódy Ferenc magánarchívuma
Siklódy Ferenc grafikusnak a magyar kultúra erdélyi magyarként többdimenziós. „Nemcsak a magyar nyelv és hagyományok, hanem a helyi sajátosságok, történelmi tapasztalatok és identitásformálódás is meghatározó szerepet játszanak benne.
és segít megőrizni a magyar nyelvet, szokásokat, étkezési hagyományokat, valamint a különböző ünnepeket.”
Fotó: Ferencz Evelin archívuma
Ferencz Evelin táncosnak a magyar kultúrával kapcsolatban az első szó, ami eszébe jut, az a mélység. „Legyen ez akár pozitív, akár negatív, de mindkét értelemben a mélység az, ami a legmeghatározóbb.” Szerinte annyira gazdag a magyar nyelv, és annyira bő a szókincse, hogy vannak olyan megfogalmazások, olyan szóképek és olyan szabad asszociációk, amelyek a magyar nyelvnek a sajátjai.
A magyar kultúra nekem mindig megmarad egyfajta erős autentikus értékrendnek, ami befolyásolja azt, ahogy a mindennapjainkat éljük. A magyar kultúrában rengeteg lehetőség van emiatt a mélység miatt. A magyar kultúra számomra egy közös tudat.”
André Ferenc költő
Fotó: Veres Nándor
André Ferenc költőnek a magyar kultúra az Petőfi Sándor, Jókai Mór, de a jókai bableves is, Széchenyi hídja és Kossuth kalapja, Dózsa György a forró széken és Mátyás király szegényember-cosplay közben. C-vitamin és Rubik-kocka, Sorstalanság és Hosszú Katinka, a vak vezet világtalant és a cseleit szövő fondor magány, Puskás bokájában az ízületek és a csűrdöngölős, Enyedi Ildikó és Lugosi Béla, de magyar kultúra a Mónika-showból kiugató pitbull kutyák, Azahriah ritmusérzéke és Palvin Barbara nevetése, a négyes-hatos és, hogy Csíksomlyón járt a pápa, de az a kürtőskalácson a pergelt cukor és, hogy a gulyásba képtelennség túl sok paprikát szórni.
Ádám Katalinpedagógus, kézművesség- és népi gyermekjáték-oktató
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Katalin pedagógus, kézművesség- és népi gyermekjáték-oktató számára a magyar kultúra a gazdag és egyedi népi kultúránkat, hagyományainkat jelenti elsősorban. A zsigereinkbe rejtett örökséget.
Jelenti az önazonosságomat, az édesanyámtól hallott első mondókákat, dallamot, nagymamámtól tanult imádságot, szülőfalum minden rezdülését, hitvilágát, népszokását, a táncházmozgalmat, az ősi moldvai archaikus népénekeket és azok visszatanulását, továbbélését akár a székely családok kántálásában.” A magyar kultúra része számára továbbá az is, ahogy hétről hétre az Aprók Táncházában, a sok nyitott, tiszta szívő gyermekkel együtt, a kicsi unokája is kíváncsian hallgatja a mesét, rokolyájában, szép népi muzsikára, édesanyja énekére, ő is örömmel táncikol a sokaságban.
Percze László konzul
Fotó: Csató Andrea
Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője a magyar kultúrával kapcsolatban egy egészen friss, közös kulturális élményt fogalmazott meg. „Két nagyobb fiúnk január 22-én, a magyar kultúra napján a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében a Kárpát-medence számos részéből érkező gyermekek társaságában a budapesti Vigadóban lépnek fel.
Ebből a rétegkultúrából tudnak gyermekeink a nagyvárosi, urbánus közönség felé most valamit közvetíteni, megmutatni.”
Fotó: Szász-Bányász Anna magánarchívuma
Szász-Bányász Anna fényképész a magyar kultúrában leginkább a népi hagyományokra, szokásokra szokott összpontosítani, amelyek még olyan fontos elemeket őriztek, mint az erkölcs vagy a közösség ereje.
Ami magába foglalja azt a tudást, hogy kölcsönösen harmóniába kell élnünk a természettel, természetesen mindenki a maga életviteléhez mérten. A magyar kultúrában erre rengeteg példa és tudás van, csak gyakorlatba kéne ültetni.”
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a magyar kultúrával kapcsolatban így fogalmazott: „Valaki egyszer felhívta a figyelmemet arra, hogy mennyire más tartalmakat pörgetek a Facebook-oldalamon, mint ő.
– válaszoltam vidáman, kis öniróniával. De ha komolyra fordítom a szót, ebben a buborékban lélegzem, ebben nyitogatok bátran ablakokat a világra, ízlelgetem a szövegeket, nézek, hallgatok különféle tartalmakat, és nem csak magyarul. Ez tükrözi vissza az ízlésemet, világnézetemet, köt össze hozzám hasonlókkal. A magyar kultúra is egy ilyen buborék számomra.”
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!