
Fotó: Pinti Attila
Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?
2025. január 22., 17:552025. január 22., 17:55
2025. január 25., 16:312025. január 25., 16:31
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Ennek apropóján Csíkszeredához kötődő, a kultúra valamely területén tevékenykedő személyeket kérdeztünk: számukra mit jelent a magyar kultúra?
Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője
Fotó: Veres Nándor
Szilágyi Nórának, a Csíki Játékszín közönségszervezőjének a magyar kultúrát jelenti a könyvespolc, amely gyerekkorában az ágya fölött volt, és ott volt rajta az Egri csillagok, vagy éppen Benedek Elek meséi.
– fogalmazott. „Ódákat tudnék erről zengeni... Vagy éppen balladákat. Apropó, ma is el tudok mondani jópár Arany-balladát, vagy énekelni néhány népballadát, idézni József Attilát, Petőfi Sándort, Weöres Sándort.” Szándékosan hagyta a végére a színházat, amelyben több mint húsz éve dolgozik. „Szeretem mindegyik színházi műfajt, de kiemelném a zenés színházat, amiben a csíkszeredai társulat talán a legerősebb a környéken. Zenés színház nélkül mi nem is indíthatunk évadot, és ha ráadásul magyar szerző műve is kerül a színpadra, az még nagyobb sikert jelent. Csárdáskirálynő, Valahol Európában – ezek a legtöbbször ismételt címek, a magyar kultúra remekei.”
Fotó: Siklódy Ferenc magánarchívuma
Siklódy Ferenc grafikusnak a magyar kultúra erdélyi magyarként többdimenziós. „Nemcsak a magyar nyelv és hagyományok, hanem a helyi sajátosságok, történelmi tapasztalatok és identitásformálódás is meghatározó szerepet játszanak benne.
és segít megőrizni a magyar nyelvet, szokásokat, étkezési hagyományokat, valamint a különböző ünnepeket.”
Fotó: Ferencz Evelin archívuma
Ferencz Evelin táncosnak a magyar kultúrával kapcsolatban az első szó, ami eszébe jut, az a mélység. „Legyen ez akár pozitív, akár negatív, de mindkét értelemben a mélység az, ami a legmeghatározóbb.” Szerinte annyira gazdag a magyar nyelv, és annyira bő a szókincse, hogy vannak olyan megfogalmazások, olyan szóképek és olyan szabad asszociációk, amelyek a magyar nyelvnek a sajátjai.
A magyar kultúra nekem mindig megmarad egyfajta erős autentikus értékrendnek, ami befolyásolja azt, ahogy a mindennapjainkat éljük. A magyar kultúrában rengeteg lehetőség van emiatt a mélység miatt. A magyar kultúra számomra egy közös tudat.”
André Ferenc költő
Fotó: Veres Nándor
André Ferenc költőnek a magyar kultúra az Petőfi Sándor, Jókai Mór, de a jókai bableves is, Széchenyi hídja és Kossuth kalapja, Dózsa György a forró széken és Mátyás király szegényember-cosplay közben. C-vitamin és Rubik-kocka, Sorstalanság és Hosszú Katinka, a vak vezet világtalant és a cseleit szövő fondor magány, Puskás bokájában az ízületek és a csűrdöngölős, Enyedi Ildikó és Lugosi Béla, de magyar kultúra a Mónika-showból kiugató pitbull kutyák, Azahriah ritmusérzéke és Palvin Barbara nevetése, a négyes-hatos és, hogy Csíksomlyón járt a pápa, de az a kürtőskalácson a pergelt cukor és, hogy a gulyásba képtelennség túl sok paprikát szórni.
Ádám Katalinpedagógus, kézművesség- és népi gyermekjáték-oktató
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Katalin pedagógus, kézművesség- és népi gyermekjáték-oktató számára a magyar kultúra a gazdag és egyedi népi kultúránkat, hagyományainkat jelenti elsősorban. A zsigereinkbe rejtett örökséget.
Jelenti az önazonosságomat, az édesanyámtól hallott első mondókákat, dallamot, nagymamámtól tanult imádságot, szülőfalum minden rezdülését, hitvilágát, népszokását, a táncházmozgalmat, az ősi moldvai archaikus népénekeket és azok visszatanulását, továbbélését akár a székely családok kántálásában.” A magyar kultúra része számára továbbá az is, ahogy hétről hétre az Aprók Táncházában, a sok nyitott, tiszta szívő gyermekkel együtt, a kicsi unokája is kíváncsian hallgatja a mesét, rokolyájában, szép népi muzsikára, édesanyja énekére, ő is örömmel táncikol a sokaságban.
Percze László konzul
Fotó: Csató Andrea
Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője a magyar kultúrával kapcsolatban egy egészen friss, közös kulturális élményt fogalmazott meg. „Két nagyobb fiúnk január 22-én, a magyar kultúra napján a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében a Kárpát-medence számos részéből érkező gyermekek társaságában a budapesti Vigadóban lépnek fel.
Ebből a rétegkultúrából tudnak gyermekeink a nagyvárosi, urbánus közönség felé most valamit közvetíteni, megmutatni.”
Fotó: Szász-Bányász Anna magánarchívuma
Szász-Bányász Anna fényképész a magyar kultúrában leginkább a népi hagyományokra, szokásokra szokott összpontosítani, amelyek még olyan fontos elemeket őriztek, mint az erkölcs vagy a közösség ereje.
Ami magába foglalja azt a tudást, hogy kölcsönösen harmóniába kell élnünk a természettel, természetesen mindenki a maga életviteléhez mérten. A magyar kultúrában erre rengeteg példa és tudás van, csak gyakorlatba kéne ültetni.”
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a magyar kultúrával kapcsolatban így fogalmazott: „Valaki egyszer felhívta a figyelmemet arra, hogy mennyire más tartalmakat pörgetek a Facebook-oldalamon, mint ő.
– válaszoltam vidáman, kis öniróniával. De ha komolyra fordítom a szót, ebben a buborékban lélegzem, ebben nyitogatok bátran ablakokat a világra, ízlelgetem a szövegeket, nézek, hallgatok különféle tartalmakat, és nem csak magyarul. Ez tükrözi vissza az ízlésemet, világnézetemet, köt össze hozzám hasonlókkal. A magyar kultúra is egy ilyen buborék számomra.”
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!