
Zsögödi Nagy Imre: Önarckép almával, 1925 (olaj, vászon, 66,5 x 55 cm)
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre egy olyan alkotását mutatjuk meg, amelyen az étel – jelen esetben egy alma – elsősorban kompozíciós, illetve fény-árnyék hatások festői megragadása szempontjából válik hangsúlyossá a képen.
2026. május 12., 16:502026. május 12., 16:50
Zsögödi Nagy Imre művészetében számtalan önarcképet találunk, az általa művelt minden technikával (szén, ceruza, rézkarc, fametszet, akvarell, olaj), és minden életszakaszából lehetne sorolni a példákat. Önarcképei rendszerint más-más attribútumokat is tartalmaznak az almától, az állatokon, a palettán, ecseten át a festővászonig vagy a szalmakalapig.
Az Önarckép almával című olajképe korai alkotás, Nagy Imre ún. nagybányai időszakából. 1925 nyarán Nagy Imre Felsőbányán festette ez a képet, melynek megformálása Patkó Károly szándékosan pózoló, mesterkélt képeivel, vagy Szőnyi István kompozíciós megoldásaival hozható összefüggésbe.
Anatómiai hűsége figyelemre méltó, a nyak túlságosan is megfeszített izmainak fénnyel való kiemelése, valamint az, ahogyan az almán és a kezeken megcsillanó fényfoltok visszatükrözik, tovább fokozva a plasztikusan megformált, szélsőségesen kitekeredett nyak színvilágát, kiegyensúlyozva a kompozíciót.
„Szemben állt a kép velem. Olyan érzés fogott el, mintha a kép megelevenednék, s a lenyúzott bőrömmel volna behúzva. Megborzadtam. Visszafordítottam a falfelé, s több napig nemcsak hogy hozzá nem nyúltam, de egyenesen kerültem. Amikor aztán kiállítottam, rögtön megvették s kétszer cserélt gazdát” – írja a művész a Följegyzések című önéletrajzi írásában a képről. Az Önarckép almával klasszikusan távolságtartó beállítása ellenére belső feszültségektől szétpattanó, egymással feleselő komplementereivel mesterien megformált, egyszerre dactól és határozott művészi öntudattól sugárzó erőteljes önvallomás.

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.

Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Vannak olyan ételek, amelyek gyerekkorunktól velünk vannak – a karfiolleves is ilyen, és ha nem emlékszel vagy nem találod a régi receptedet, mutatjuk, hogyan készítsd el.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
Jó, ha van kéznél egy olyan keksz recept, ami pillanatok alatt elkészül, hiszen jöhetnek váratlanul vendégek, vagy csak a család gyorsan szeretne valami desszertet. Ráadásul egy alaptésztából kétféle ízűt süthetsz.
A fejes saláta tavasszal a piacok egyik legnépszerűbb zöldsége: nyersen, levesként vagy főzelékként is elkészíthető. Vitaminokban gazdag, könnyű és sokoldalú alapanyag, amely számos konyhában fontos szerepet kap.
szóljon hozzá!