
A tél örömei, 1883 (olaj, vászon - 1225x2500 mm)
Fotó: Forrás: Székely Nemzeti Múzeum
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. Új sorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a gasztronómia téjáma az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
2026. január 06., 13:112026. január 06., 13:11
2026. január 06., 13:492026. január 06., 13:49
A székelyek Munkácsyjaként is emlegett Gyárfás Jenőt, aki a budapesti és müncheni tanulóéveket követően visszatért Sepsiszentgyörgyre, a Székelyföld egyik legismertebb festőjeként tartják számon. Festészete, rajztudása, képeinek drámai ereje a legnagyobbak közé emelik. Leginkább főművét, az Arany-ballada nyomán készült, a téma egyetlen befejezett példányaként a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Tetemrehívást szokták emlegetni. Portréművészete éppoly jelentős, színvonalát jelzi, hogy a Karlovszky Bertalanról készült portréja, melyet egészen fiatalon, mindössze 22 évesen festett, a Tetemrehívással együtt a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán szerepel. Gyárfás Jenő életképeit a magyar és a székely népi életmód realizmusa jellemzi.
Ez alkalommal, a téli hagyományokra hangolódva, az életmű fontos részét képező népi életképek egyik monumentális alkotásával emlékezünk rá. A Disznóvágás címen is imert kép a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, és jelenleg a nagysikerű Székelyek című vándorkiállítás második helyszínén, a sepsiszentgyörgyi múzeumban látható.
A túlnyomórészt sötét színekkel megfestett képtérben a kötény vakító fehérségével, a háztetők hajnali fényben előtűnő hófoltjaival érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát.
A jelenet egyszerre zsúfolt és rendezett. Mindenkinek megvan a szerepe, feladata. A háttér székelykapujával, falusi házaival, az ismerős tevékenységek ábrázolásával, a disznóvágáshoz használt eszközök realista megjelenítésével, a kép nemcsak egy ünnepi esemény élettel teli festői bemutatása, hanem dokumentumértékkel bíró rögzítése régmúlt idők örömteli pillanatainak.
Túros Eszter művészettörténész
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!
szóljon hozzá!