
A tél örömei, 1883 (olaj, vászon - 1225x2500 mm)
Fotó: Forrás: Székely Nemzeti Múzeum
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. Új sorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a gasztronómia téjáma az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
2026. január 06., 13:112026. január 06., 13:11
2026. január 06., 13:492026. január 06., 13:49
A székelyek Munkácsyjaként is emlegett Gyárfás Jenőt, aki a budapesti és müncheni tanulóéveket követően visszatért Sepsiszentgyörgyre, a Székelyföld egyik legismertebb festőjeként tartják számon. Festészete, rajztudása, képeinek drámai ereje a legnagyobbak közé emelik. Leginkább főművét, az Arany-ballada nyomán készült, a téma egyetlen befejezett példányaként a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Tetemrehívást szokták emlegetni. Portréművészete éppoly jelentős, színvonalát jelzi, hogy a Karlovszky Bertalanról készült portréja, melyet egészen fiatalon, mindössze 22 évesen festett, a Tetemrehívással együtt a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán szerepel. Gyárfás Jenő életképeit a magyar és a székely népi életmód realizmusa jellemzi.
Ez alkalommal, a téli hagyományokra hangolódva, az életmű fontos részét képező népi életképek egyik monumentális alkotásával emlékezünk rá. A Disznóvágás címen is imert kép a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, és jelenleg a nagysikerű Székelyek című vándorkiállítás második helyszínén, a sepsiszentgyörgyi múzeumban látható.
A túlnyomórészt sötét színekkel megfestett képtérben a kötény vakító fehérségével, a háztetők hajnali fényben előtűnő hófoltjaival érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát.
A jelenet egyszerre zsúfolt és rendezett. Mindenkinek megvan a szerepe, feladata. A háttér székelykapujával, falusi házaival, az ismerős tevékenységek ábrázolásával, a disznóvágáshoz használt eszközök realista megjelenítésével, a kép nemcsak egy ünnepi esemény élettel teli festői bemutatása, hanem dokumentumértékkel bíró rögzítése régmúlt idők örömteli pillanatainak.
Túros Eszter művészettörténész
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.
Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.
A leghétköznapibb, legmegszokottabb, ugyanakkor a legcsodálatosabb gyümölcs tájainkon is az alma, amelynek kultúrtörténete, gyógyhatása és gasztronómiai felhasználása is sokrétű.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
szóljon hozzá!