
Gyárfás Jenő korának legígéretesebb művészeként olyan lépésre szánta el magát, amellyel ugyan kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből, de hazatérve Sepsiszentgyörgyre, itthon alkotott maradandót
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A magyar kultúra napja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban sem telik el észrevétlenül. Időszakos kiállítótereiben Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás január 22-én, szerdán 18 órakor.
2025. január 20., 12:402025. január 20., 12:40
Székelyföld egyik legismertebb képzőművészének az intézmény képzőművészeti gyűjteményében található alkotásait korábbi kiállításokon részben már bemutatták a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.

A második Munkácsynak vagy sepsiszentgyörgyi remetének is nevezett Gyárfás Jenő festőművész emlékkiállítása nyílt meg szombaton a Haáz Rezső Múzeumban. A székelyudvarhelyi intézmény első ízben fogadott be tárlatot a Székely Nemzeti Múzeumból.
Sepsiszentgyörgy jeles alkotóját, a „székelyek Munkácsyjaként” is emlegetett Gyárfás Jenőt, aki budapesti és müncheni tanulóévei után visszatért szülővárosába, festészete, rajztudása, a vásznain megmutatkozó drámai ereje és lírai érzékenysége a legkiválóbb mesterek közé emelik.
Gyárfás Jenő: Tetemrehívás (vázlat, 1879)
Fotó: Magyar Nemzeti Galéria
Portréi, zsánerképei, bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű hatalmas vásznai kivételes festői tehetségről és iskolázottságról vallanak, ugyanakkor egy olyan életműbe vezetik be a látogatót, amelyben a kihívások, megpróbáltatások, a mellőzöttséggel járó nehézségek sem ismeretlenek.
A kiállítás szerdai, dr. Boros Judit művészettörténész általi megnyitásakor a vendégeket Vargha Mihály, a múzeum igazgatója köszönti, a műveket dr. Jánó Mihály művészettörténész méltatja, közreműködik P. Magyarosi Imola színművész.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!