Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:37

A CFR–Rapid rangadó viszi a prímet – pénteken a képernyőn

09:31

A legfelsőbb bíróság perrel fenyegeti a kormányt a bérkiegészítések kifizetésének halasztása miatt

09:17

Már van olyan töltőállomás ahol meghaladta a 9 lejt a benzin ára

08:51

Aszfaltozás miatt forgalomkorlátozásra kell számítani Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nincs rendben a bentlakásomlás ügyében végzett nyomozás

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Gyárfás Jenő emlékezete immár Székelyudvarhelyen is megmarad

Ez az emlékkiállítás ötödik székelyföldi stációja. Október 28-áig marad itt

Fotó: Lőrincz Csaba

A második Munkácsynak vagy sepsiszentgyörgyi remetének is nevezett Gyárfás Jenő festőművész emlékkiállítása nyílt meg szombaton a Haáz Rezső Múzeumban. A székelyudvarhelyi intézmény első ízben fogadott be tárlatot a Székely Nemzeti Múzeumból. A hagyaték egy szelete – mintegy huszonöt festmény, köztük a fő művek, a Tetemrehívás és a Gábor Áron halála reprói – október 28-áig láthatóak.

Kosztolányi Kata

2018. augusztus 19., 10:202018. augusztus 19., 10:20

2018. augusztus 19., 10:222018. augusztus 19., 10:22

Az esemény házigazdájának szerepében Orbán Balázs önkormányzati képviselőre hárult a feladat, hogy a városvezetés nevében köszöntse a jelenlévőket. Beszédében kitért a készülő kulturális stratégiára, a művészet és a tudomány területére is kiterjedő együttműködésre, hogy

a kultúra kiteljesülésének egy valódi udvar helye legyünk.

Tehetséges és művelt volt

A következő felszólaló Tamás Sándor volt – Kovászna Megye Tanácsának elnöke először jár a múzeum új épületében. Röviden ismertette Gyárfás Jenő életútját, aki hosszú ideig úgy biztosította megélhetését, hogy lap- és könyvillusztrálást, díszoklevél-rajzolást vállalt. Később foglalkoztatott lett, a szakma egyenesen az akadémikus és történeti festők közé sorolja.

Fotó: Lőrincz Csaba

Portréi és bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei nagy tehetségről és műveltségről árulkodnak, ugyanakkor politikai habitusáról is, hozzájárulva a nemzettudat ébrentartásához, a dualizmus támogatásához.

Alkotótehetségét visszaadta azoknak, akiktől származott, hiszen visszavonult Sepsiszentgyörgyre, ahol haláláig munkálkodott. Műveinek java részét a nevét viselő képtár őrzi, mely előtt 2010 óta szoborba öntött alakja is áll. A Kovászna Megyei Tanács elnöke végül egységes székelyföldi stratégiára és kulturális expanzióra tett felhívást:

Szervezzünk össz-megnyilvánulásokat, és mutassuk meg a nagyvilágnak azokat a gyűjteményeket, amelyek itt-ott lappanganak!

Mert van, amit megmutatni. Vannak tehát tervek, de tennivaló is bőven” – mondta.

A kései utódok értékelik

Szakmai értékelésében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója (és a köztéri Gyárfás-szobor készítője – szerk. megj.) érdekes életrajzi adalékokkal szolgált, többek között, hogy

a Gábor Áron halálát huszonöt évig festette a művész, mert vívódó alkat volt, és úgy halt meg 1925-ben, hogy befejezetlen maradt a műve.

„A kortársai feljegyzéseiből tudni, hogy volt egy kaszája, és ha nem tetszett a kép, lekaszabolta” – tudtuk meg. Gyárfás a Székely Mikó Kollégium diákja volt, és a tanári kar pénzt adott össze, hogy a budapesti Mintarajztanodába küldjék tizenhét évesen. Ott is ösztöndíjas volt, majd Münchenben tanulhatott, az akkori Európa egyik művészeti centrumában.

Fotó: Lőrincz Csaba

Leveleiben gyönyörű kézírással és stílusban számol be szüleinek, hol jár, hogy halad, kivel barátkozik, de mindig megjegyzi azt is, mennyire vágyik haza

– mesélte Vargha. 1880-ban fogta magát, és hazajött az akkor 3500 lakosú kisvárosba. Szerény, halk szavú, visszahúzódó ember volt, aki szeretett a kertjében rózsát oltogatni, kaszálni, meditálni. Remete életet élt. A Debren-patak partján egy félszigetre építette műtermét, ott küzdött majd’ húsz évig Gábor Áronnal, és a kiállítás anyagának zöme is ebből a periódusából való.

A művészettörténet veszteségnek tartja, hogy aprópénzre váltotta a tehetségét, de mi, székelyföldiek gyarapodtunk általa. Mindenképp gazdagított a hely szellemét

– fogalmazott.