Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:59

Az ország leghidegebb reggelére ébredtek Csíkszeredában

09:37

Bolojan szerint nem lesz szükség adóemelésre 2026-ban

08:54

Bolojan is reagált a Recorder oknyomozó portál filmjében feltárt rendszerszintű problémákra

08:30

Márton Áron püspök életéről vetítenek filmet Marosszentgyörgyön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Gyárfás Jenő emlékezete immár Székelyudvarhelyen is megmarad

Ez az emlékkiállítás ötödik székelyföldi stációja. Október 28-áig marad itt

Fotó: Lőrincz Csaba

A második Munkácsynak vagy sepsiszentgyörgyi remetének is nevezett Gyárfás Jenő festőművész emlékkiállítása nyílt meg szombaton a Haáz Rezső Múzeumban. A székelyudvarhelyi intézmény első ízben fogadott be tárlatot a Székely Nemzeti Múzeumból. A hagyaték egy szelete – mintegy huszonöt festmény, köztük a fő művek, a Tetemrehívás és a Gábor Áron halála reprói – október 28-áig láthatóak.

Kosztolányi Kata

2018. augusztus 19., 10:202018. augusztus 19., 10:20

2018. augusztus 19., 10:222018. augusztus 19., 10:22

Az esemény házigazdájának szerepében Orbán Balázs önkormányzati képviselőre hárult a feladat, hogy a városvezetés nevében köszöntse a jelenlévőket. Beszédében kitért a készülő kulturális stratégiára, a művészet és a tudomány területére is kiterjedő együttműködésre, hogy

a kultúra kiteljesülésének egy valódi udvar helye legyünk.

Tehetséges és művelt volt

A következő felszólaló Tamás Sándor volt – Kovászna Megye Tanácsának elnöke először jár a múzeum új épületében. Röviden ismertette Gyárfás Jenő életútját, aki hosszú ideig úgy biztosította megélhetését, hogy lap- és könyvillusztrálást, díszoklevél-rajzolást vállalt. Később foglalkoztatott lett, a szakma egyenesen az akadémikus és történeti festők közé sorolja.

Fotó: Lőrincz Csaba

Portréi és bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei nagy tehetségről és műveltségről árulkodnak, ugyanakkor politikai habitusáról is, hozzájárulva a nemzettudat ébrentartásához, a dualizmus támogatásához.

Alkotótehetségét visszaadta azoknak, akiktől származott, hiszen visszavonult Sepsiszentgyörgyre, ahol haláláig munkálkodott. Műveinek java részét a nevét viselő képtár őrzi, mely előtt 2010 óta szoborba öntött alakja is áll. A Kovászna Megyei Tanács elnöke végül egységes székelyföldi stratégiára és kulturális expanzióra tett felhívást:

Szervezzünk össz-megnyilvánulásokat, és mutassuk meg a nagyvilágnak azokat a gyűjteményeket, amelyek itt-ott lappanganak!

Mert van, amit megmutatni. Vannak tehát tervek, de tennivaló is bőven” – mondta.

A kései utódok értékelik

Szakmai értékelésében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója (és a köztéri Gyárfás-szobor készítője – szerk. megj.) érdekes életrajzi adalékokkal szolgált, többek között, hogy

a Gábor Áron halálát huszonöt évig festette a művész, mert vívódó alkat volt, és úgy halt meg 1925-ben, hogy befejezetlen maradt a műve.

„A kortársai feljegyzéseiből tudni, hogy volt egy kaszája, és ha nem tetszett a kép, lekaszabolta” – tudtuk meg. Gyárfás a Székely Mikó Kollégium diákja volt, és a tanári kar pénzt adott össze, hogy a budapesti Mintarajztanodába küldjék tizenhét évesen. Ott is ösztöndíjas volt, majd Münchenben tanulhatott, az akkori Európa egyik művészeti centrumában.

Fotó: Lőrincz Csaba

Leveleiben gyönyörű kézírással és stílusban számol be szüleinek, hol jár, hogy halad, kivel barátkozik, de mindig megjegyzi azt is, mennyire vágyik haza

– mesélte Vargha. 1880-ban fogta magát, és hazajött az akkor 3500 lakosú kisvárosba. Szerény, halk szavú, visszahúzódó ember volt, aki szeretett a kertjében rózsát oltogatni, kaszálni, meditálni. Remete életet élt. A Debren-patak partján egy félszigetre építette műtermét, ott küzdött majd’ húsz évig Gábor Áronnal, és a kiállítás anyagának zöme is ebből a periódusából való.

A művészettörténet veszteségnek tartja, hogy aprópénzre váltotta a tehetségét, de mi, székelyföldiek gyarapodtunk általa. Mindenképp gazdagított a hely szellemét

– fogalmazott.