Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:38

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

07:37

Fel nem használt maszkok milliárdjaid égetik el Németországban

20:46

Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

20:13

Érmekben gazdag hétvégét zártak a csíkszeredai biatlonosok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Gyárfás Jenő emlékezete immár Székelyudvarhelyen is megmarad

Ez az emlékkiállítás ötödik székelyföldi stációja. Október 28-áig marad itt

Fotó: Lőrincz Csaba

A második Munkácsynak vagy sepsiszentgyörgyi remetének is nevezett Gyárfás Jenő festőművész emlékkiállítása nyílt meg szombaton a Haáz Rezső Múzeumban. A székelyudvarhelyi intézmény első ízben fogadott be tárlatot a Székely Nemzeti Múzeumból. A hagyaték egy szelete – mintegy huszonöt festmény, köztük a fő művek, a Tetemrehívás és a Gábor Áron halála reprói – október 28-áig láthatóak.

Kosztolányi Kata

2018. augusztus 19., 10:202018. augusztus 19., 10:20

2018. augusztus 19., 10:222018. augusztus 19., 10:22

Az esemény házigazdájának szerepében Orbán Balázs önkormányzati képviselőre hárult a feladat, hogy a városvezetés nevében köszöntse a jelenlévőket. Beszédében kitért a készülő kulturális stratégiára, a művészet és a tudomány területére is kiterjedő együttműködésre, hogy

a kultúra kiteljesülésének egy valódi udvar helye legyünk.

Tehetséges és művelt volt

A következő felszólaló Tamás Sándor volt – Kovászna Megye Tanácsának elnöke először jár a múzeum új épületében. Röviden ismertette Gyárfás Jenő életútját, aki hosszú ideig úgy biztosította megélhetését, hogy lap- és könyvillusztrálást, díszoklevél-rajzolást vállalt. Később foglalkoztatott lett, a szakma egyenesen az akadémikus és történeti festők közé sorolja.

Fotó: Lőrincz Csaba

Portréi és bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei nagy tehetségről és műveltségről árulkodnak, ugyanakkor politikai habitusáról is, hozzájárulva a nemzettudat ébrentartásához, a dualizmus támogatásához.

Alkotótehetségét visszaadta azoknak, akiktől származott, hiszen visszavonult Sepsiszentgyörgyre, ahol haláláig munkálkodott. Műveinek java részét a nevét viselő képtár őrzi, mely előtt 2010 óta szoborba öntött alakja is áll. A Kovászna Megyei Tanács elnöke végül egységes székelyföldi stratégiára és kulturális expanzióra tett felhívást:

Szervezzünk össz-megnyilvánulásokat, és mutassuk meg a nagyvilágnak azokat a gyűjteményeket, amelyek itt-ott lappanganak!

Mert van, amit megmutatni. Vannak tehát tervek, de tennivaló is bőven” – mondta.

A kései utódok értékelik

Szakmai értékelésében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója (és a köztéri Gyárfás-szobor készítője – szerk. megj.) érdekes életrajzi adalékokkal szolgált, többek között, hogy

a Gábor Áron halálát huszonöt évig festette a művész, mert vívódó alkat volt, és úgy halt meg 1925-ben, hogy befejezetlen maradt a műve.

„A kortársai feljegyzéseiből tudni, hogy volt egy kaszája, és ha nem tetszett a kép, lekaszabolta” – tudtuk meg. Gyárfás a Székely Mikó Kollégium diákja volt, és a tanári kar pénzt adott össze, hogy a budapesti Mintarajztanodába küldjék tizenhét évesen. Ott is ösztöndíjas volt, majd Münchenben tanulhatott, az akkori Európa egyik művészeti centrumában.

Fotó: Lőrincz Csaba

Leveleiben gyönyörű kézírással és stílusban számol be szüleinek, hol jár, hogy halad, kivel barátkozik, de mindig megjegyzi azt is, mennyire vágyik haza

– mesélte Vargha. 1880-ban fogta magát, és hazajött az akkor 3500 lakosú kisvárosba. Szerény, halk szavú, visszahúzódó ember volt, aki szeretett a kertjében rózsát oltogatni, kaszálni, meditálni. Remete életet élt. A Debren-patak partján egy félszigetre építette műtermét, ott küzdött majd’ húsz évig Gábor Áronnal, és a kiállítás anyagának zöme is ebből a periódusából való.

A művészettörténet veszteségnek tartja, hogy aprópénzre váltotta a tehetségét, de mi, székelyföldiek gyarapodtunk általa. Mindenképp gazdagított a hely szellemét

– fogalmazott.