
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
2026. április 17., 10:502026. április 17., 10:50
Benczédi Sándor (Tarcsafalva, 1912. szeptember 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) szobrász evést, valamint ivást mintázó, „életes humorú alkotásai” bár viszonylag nagyméretű, közel 80 cm magas agyagszobrok, azok kisméretű, tematikailag szintén a hétköznapi élet szokványos tevékenységeit megformáló változatai széles körben ismertek voltak. A Fogfájás, Foghúzás, Pletyka, Játék, Nevetés, Fürdés, Súlyemelő, Kézcsók, Táncoló székelyek, Részeges pár stb., a maguk idejében erdélyi otthonok megbecsült dekorációs tárgyaiként váltak közismertté. Bizonyára itt-ott még ma is fellelhetők.
Benczédi Sándor: Bélpoklos (terrakotta,780x300x250)
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Benczédi alkotásaival kapcsolatban rendszerint a játékosságot, a humort, a szatirikus, karikaturisztikus vonásokat szokás kiemelni, amit ő egyszerűen „életes humornak” nevezett. És talán éppen ez az életesség, az életszerűség, életközeliség, a közvetlen egyszerűség, valamint a könnyed megformálás miatt oly szerethetőek alkotásai.
Benczédi Sándor: Jókedv (terrakotta, 720x420x240)
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeum gyűteményéhez tartozó Bélpoklos és a Jókedv című agyagszobrok egy 10 darabos sorozat részei, melyek méreteikkel kiemelkednek a hasonló tematikájú alkotások közül. A csíki múzeumban ugyanakkor a Benczédi hagyaték közel 200 darabját őrzik, ezek nagy részét azok az „Utunk-széli porték” teszik ki, melyek az 1970-es évek magyar értelmiségének szereplőit formázzák. És bár a humor, játékosság itt is jól érzékelhető, ezeknél az alkotásoknál Benczédi karakterábrázolási képessége válik igazán hangsúlyossá.

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.

Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
Igazán különleges fogás: a karakteres ízű füstölt tehéntúróval készült csirkecombok remek kísérője az avokádós saláta.
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
szóljon hozzá!