
Márton Árpád: Mindennapi kenyerünk, 60 x 45 cm, tojástempera – vászon, 1982
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
2026. március 27., 13:002026. március 27., 13:00
A kenyér annak a paraszti világnak a tartozéka, amely meghatározza Márton Árpád alkotói identitását. Művészetének főszereplői a föld fiai, akik lényegileg egyek a földdel, robusztus, kétkezi munkában megedzett erőteljes alakok.
A nyolcvanas évek elején festett Mindennapi kenyerünk című tojástempera alkotásán a föld színeivel megfestett, napszámos módjára megvágott kenyér központi motívumként jelenik meg. Aki a kenyeret tartja, arról a kép felső felét portészerűen kitöltő földszínekkel festett ing alapján lehet benyomásunk. És ez az ing nem valamiféle hiányt takar. Éppen ellenkezőleg. A láthatatlant teszi érzékelhetővé. Ahogy Van Gogh fapapucsai egy egész világot képesek közel hozni, úgy Márton Árpád egyszerű, tiszta, elementáris közlése is egy egész világot tesz elérhetővé, ahol ég és föld, test és lélek, szent és profán egyszerre vannak jelen, és szétválaszthatatlanul összetartoznak.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
szóljon hozzá!