
Fülöp Antal Andor: Kompozíció virággal (olaj, vászon, 1971)
Fotó: Barabás Zsolt/Sapientia-gyűjtemény / Forrás: EMŰK
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
2026. február 27., 10:262026. február 27., 10:26
Fülöp Antal Andor finom, halk szavú, egyszerű, vonalalapú festészetében gyakran két-három szín különböző árnyalataiból hozza létre virágzó csendéleteit, melyeket szinte kivétel nélkül beragyog a kora reneszánsz mesterekre emlékeztető világosság, ugyanakkor a sík- és térhatások különös játéka is lényegi jellemzője ezeknek az alkotásoknak.
Nem véletlen, hogy Fülöp Antal Andornál sok csendéletet találunk, hiszen ő műtermi festő volt, azt festette, ami a közvetlen környezetében kéznél volt. Ennek oka, hogy az 1934-es kolozsvári spanyolnátha járvány a fiatal festő életét végérvényesen megváltoztatta. A betegség szövődményeként bal szemére tejesen megvakult és a jobb szeme is maradandó károsodás szenvedett. Ennek ellenére ő nem mondott le a művészi pályáról, hanem fejben próbálta megtervezni későbbi alkotásait, melyekkel aztán méltán szerzett elismerést mind a szakma, mind a nagyközönség körében.
Az itt látható csendélete jellegzetes darab, melyet 1971-ben festett. Képtárgyai visszatérő elemek, a mindig virágzó magnóliák, ismerős vázája, festővásznai, a citrusfélék. Közvetlen környezete számára kedves részleteit rendezve és variálva újra meg újra, képeit mindvégig átjárja valmiféle szelídség és különös fényű ragyogás, amellyel könnyen rabul ejti a nézőt.

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!