
Fülöp Antal Andor: Kompozíció virággal (olaj, vászon, 1971)
Fotó: Barabás Zsolt/Sapientia-gyűjtemény / Forrás: EMŰK
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
2026. február 27., 10:262026. február 27., 10:26
Fülöp Antal Andor finom, halk szavú, egyszerű, vonalalapú festészetében gyakran két-három szín különböző árnyalataiból hozza létre virágzó csendéleteit, melyeket szinte kivétel nélkül beragyog a kora reneszánsz mesterekre emlékeztető világosság, ugyanakkor a sík- és térhatások különös játéka is lényegi jellemzője ezeknek az alkotásoknak.
Nem véletlen, hogy Fülöp Antal Andornál sok csendéletet találunk, hiszen ő műtermi festő volt, azt festette, ami a közvetlen környezetében kéznél volt. Ennek oka, hogy az 1934-es kolozsvári spanyolnátha járvány a fiatal festő életét végérvényesen megváltoztatta. A betegség szövődményeként bal szemére tejesen megvakult és a jobb szeme is maradandó károsodás szenvedett. Ennek ellenére ő nem mondott le a művészi pályáról, hanem fejben próbálta megtervezni későbbi alkotásait, melyekkel aztán méltán szerzett elismerést mind a szakma, mind a nagyközönség körében.
Az itt látható csendélete jellegzetes darab, melyet 1971-ben festett. Képtárgyai visszatérő elemek, a mindig virágzó magnóliák, ismerős vázája, festővásznai, a citrusfélék. Közvetlen környezete számára kedves részleteit rendezve és variálva újra meg újra, képeit mindvégig átjárja valmiféle szelídség és különös fényű ragyogás, amellyel könnyen rabul ejti a nézőt.

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
Vajon mennyire tudatosul bennünk, hogy mi van a tányérunkon, amikor nekifogunk egy étkezésnek? Jobb esetben felismerjük az alapanyagokat az ételben – de tudjuk, hogy honnan érkeztek, milyen utat jártak be, amíg a tányérunkra kerültek?
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Az igazi rizottó nem a bonyolult alapanyagokról, hanem a megfelelő technikáról és odafigyelésről szól, amelytől minden falat tökéletes lesz.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
szóljon hozzá!