
Tóth Szűcs Ilona: Csendélet, 1977 (olaj, karton, 67x50,5)
Fotó: Forrás: Erdélyi Művészeti Központ
Sorozatunkban ezúttal egy különös darabra esett a választásunk, ahol már nem a látvány, a pillanatszerűség, a fényviszonyok festőisége vonzza figyelmünket, hanem a képen szereplő formák furcsasága, billegő nyugtalansága, a látszólag lazán egymás mellé rendelt tárgyak szokatlan társításai. A képtárgyak elsődleges minőségei itt háttérbe szorulnak a szimbolikus tartalmak javára. T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
2026. március 13., 18:542026. március 13., 18:54
A medgyesi születésű Szűcs Ilona (1930–1990) férjével, Tóth Lászlóval meghatározó szereplői voltak a ’60-as, ’70-es évek kolozsvári képzőművészeti életének. Művészetük markánsan elkülönül egymástól, ami nemcsak egyéniségük különbözőségével magyarázható, hanem annál sokkal héköznapibb okokkal is.
Nagy hévvel kezdek hozzá a munkához, de mindig közbejön valami. Általában tájat, csendéletet festek bemelegítőnek, aztán – nem tudom, a vérmérséklet vagy a körülmények hatalma folytán, de – általában ennél is maradok. Megszerettem őket. És talán éppen ezért a kisebb méretek híve vagyok, nem úgy, mint a férjem, akinek képeivel a szegény takarítónők eleget viaskodnak. De tisztán látom, mire vagyok képes, és szerintem ez már önmagában eredmény” – vallotta.
Visszafogott, szűkszavű, dísztelen kompozíciók, valószerűtlen, végtelenített terekbe helyezett gyakran ismétlődő képtárgyak fucsa társításokban. Asztallapjai perspektívikus torzítások, amelyek határozottan, mégis nyugtalanító módon keretezik a képi történéseket. Képtárgyaival, szokatlan párosításaival, elrendezéseivel egyszerre merészkedik tudatalatti mélységekbe és nyit olyan művészettörténeti perspektívákat, amlyeknek köszönhetően a csendélet műfajának széles skálája is felidézhető a képtárgyak összefügéseiben.
Ez a látványos, sütés nélküli édesség a pisztácia mély aromájával és a friss málna üdeségével garantáltan az étkezés fénypontja lesz.
Ha szereted a spenótot, ez a leves biztos ízleni fog. Ráadásul könnyed, mégis laktató.
A sokáig lenézett csalán ma reneszánszát éli: egyszerre hagyomány, szuperélelmiszer és fine dining alapanyag. Csípőssége eltűnik, értéke megmarad, és újra felfedezzük, mi volt mindig is a lábunk alatt.
A népi gyógyászat egy olyan tudás volt évszázadokon keresztül, ami a létfenntartáshoz tartozott, ugyanúgy, mint a növénytermesztés és az állattartás. Generációról generációra öröklődött át.
A spenótfőzelék a modern konyha szuperhőse. Könnyű ebéd, ami nem nehezít el, mégis energiával tölt fel egész napra.
Szerény külseje ellenére a világ egyik legsokoldalúbb alapanyaga: a kolostorok böjti fogásaitól a modern konyhákig mindenhol jelen van. Rövid áttekintésünkben a spenót legfontosabb érdekességeit gyűjtöttük össze.
A bőséges csapadék igazi gombacsináló időjárásnak számít, így ilyenkor sem érdemes a négy fal között ülni. Megismerkedünk az ízletes májusi pereszkével és a tövisaljagombával, és egy izgalmas ehető vadnövény is kosarunkba kerülhet.
Ez a recept a klasszikus, házias lasagne tökéletes példája, amelyben az olasz tradíció és a magyar konyha kedvelt ízei találkoznak.
Benzinkutas hot dog, pizzás péksüti és néha egy korán kisütött lángos: Szőcs Tamás, A Csajod zenekar gitáros-énekese mesél arról, hogyan esznek, túlélnek és egyensúlyoznak a koncertek között turnén.
A napot egy könnyű, mégis tartalmas reggelivel kezdjük, tízóraira a gyümölcsök adják az energiát. Ebédre egy hagyományos fogás kerül az asztalra, egészségesebb formában, és a nap végén egy lazacos zöldségtállal zárunk.
szóljon hozzá!