
Tóth Szűcs Ilona: Csendélet, 1977 (olaj, karton, 67x50,5)
Fotó: Forrás: Erdélyi Művészeti Központ
Sorozatunkban ezúttal egy különös darabra esett a választásunk, ahol már nem a látvány, a pillanatszerűség, a fényviszonyok festőisége vonzza figyelmünket, hanem a képen szereplő formák furcsasága, billegő nyugtalansága, a látszólag lazán egymás mellé rendelt tárgyak szokatlan társításai. A képtárgyak elsődleges minőségei itt háttérbe szorulnak a szimbolikus tartalmak javára. T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
2026. március 13., 18:542026. március 13., 18:54
A medgyesi születésű Szűcs Ilona (1930–1990) férjével, Tóth Lászlóval meghatározó szereplői voltak a ’60-as, ’70-es évek kolozsvári képzőművészeti életének. Művészetük markánsan elkülönül egymástól, ami nemcsak egyéniségük különbözőségével magyarázható, hanem annál sokkal héköznapibb okokkal is.
Nagy hévvel kezdek hozzá a munkához, de mindig közbejön valami. Általában tájat, csendéletet festek bemelegítőnek, aztán – nem tudom, a vérmérséklet vagy a körülmények hatalma folytán, de – általában ennél is maradok. Megszerettem őket. És talán éppen ezért a kisebb méretek híve vagyok, nem úgy, mint a férjem, akinek képeivel a szegény takarítónők eleget viaskodnak. De tisztán látom, mire vagyok képes, és szerintem ez már önmagában eredmény” – vallotta.
Visszafogott, szűkszavű, dísztelen kompozíciók, valószerűtlen, végtelenített terekbe helyezett gyakran ismétlődő képtárgyak fucsa társításokban. Asztallapjai perspektívikus torzítások, amelyek határozottan, mégis nyugtalanító módon keretezik a képi történéseket. Képtárgyaival, szokatlan párosításaival, elrendezéseivel egyszerre merészkedik tudatalatti mélységekbe és nyit olyan művészettörténeti perspektívákat, amlyeknek köszönhetően a csendélet műfajának széles skálája is felidézhető a képtárgyak összefügéseiben.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Az igazi rizottó nem a bonyolult alapanyagokról, hanem a megfelelő technikáról és odafigyelésről szól, amelytől minden falat tökéletes lesz.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
szóljon hozzá!