
Tóth Szűcs Ilona: Csendélet, 1977 (olaj, karton, 67x50,5)
Fotó: Forrás: Erdélyi Művészeti Központ
Sorozatunkban ezúttal egy különös darabra esett a választásunk, ahol már nem a látvány, a pillanatszerűség, a fényviszonyok festőisége vonzza figyelmünket, hanem a képen szereplő formák furcsasága, billegő nyugtalansága, a látszólag lazán egymás mellé rendelt tárgyak szokatlan társításai. A képtárgyak elsődleges minőségei itt háttérbe szorulnak a szimbolikus tartalmak javára. T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
2026. március 13., 18:542026. március 13., 18:54
A medgyesi születésű Szűcs Ilona (1930–1990) férjével, Tóth Lászlóval meghatározó szereplői voltak a ’60-as, ’70-es évek kolozsvári képzőművészeti életének. Művészetük markánsan elkülönül egymástól, ami nemcsak egyéniségük különbözőségével magyarázható, hanem annál sokkal héköznapibb okokkal is.
Nagy hévvel kezdek hozzá a munkához, de mindig közbejön valami. Általában tájat, csendéletet festek bemelegítőnek, aztán – nem tudom, a vérmérséklet vagy a körülmények hatalma folytán, de – általában ennél is maradok. Megszerettem őket. És talán éppen ezért a kisebb méretek híve vagyok, nem úgy, mint a férjem, akinek képeivel a szegény takarítónők eleget viaskodnak. De tisztán látom, mire vagyok képes, és szerintem ez már önmagában eredmény” – vallotta.
Visszafogott, szűkszavű, dísztelen kompozíciók, valószerűtlen, végtelenített terekbe helyezett gyakran ismétlődő képtárgyak fucsa társításokban. Asztallapjai perspektívikus torzítások, amelyek határozottan, mégis nyugtalanító módon keretezik a képi történéseket. Képtárgyaival, szokatlan párosításaival, elrendezéseivel egyszerre merészkedik tudatalatti mélységekbe és nyit olyan művészettörténeti perspektívákat, amlyeknek köszönhetően a csendélet műfajának széles skálája is felidézhető a képtárgyak összefügéseiben.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Vannak olyan ételek, amelyek gyerekkorunktól velünk vannak – a karfiolleves is ilyen, és ha nem emlékszel vagy nem találod a régi receptedet, mutatjuk, hogyan készítsd el.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
szóljon hozzá!