
Nem biztos, hogy a leegyszerűsítés a jó út a gyerekek felé
Fotó: Borbély Fanni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
2026. május 09., 20:122026. május 09., 20:12
2026. május 09., 20:152026. május 09., 20:15
A 11. Csíkszeredai Könyvvásáron nem csupán könyvbemutatók, dedikálások és szakmai beszélgetések várták az érdeklődőket, hanem egyfajta látleletet is kaptunk arról, hogyan gondolkodunk ma a gyerekekről. Arról a generációról, amelyet egyszerre vesz körül a digitális zaj, a képernyők folyamatos villódzása, az ingerbőség és az egyre gyorsabban változó kulturális környezet.
Zenész, író, könyvtáros, múzeumpedagógus és illusztrátor más-más területről érkezett, mégis feltűnően hasonló válaszokat adtak arra a kérdésre: hogyan lehet ma megszólítani a gyerekeket.
Orbán Ferenc, az Evilági zenekar énekese szerint a gyerekek megszólításának legfontosabb kulcsa az őszinteség. Nem technikai kérdésként beszél erről, hanem szinte alkotói alaptörvényként. „A legfontosabb az, hogy őszinte legyél” – fogalmazott. Szerinte
Orbán Ferenc hangsúlyozta, hogy zenéjükben a muzsika mindig a költészetből fakad. Nem pusztán szórakoztatni akarnak, és különösen nem szeretnének gügyögő zenét készíteni a gyerekeknek. Ehelyett olyan minőségi zenei világot próbálnak létrehozni, amely egyszerre élvezhető és nevelő erejű.
Ami működik, az az őszinteség, a bevonás, a személyesség, az élmény
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Ferenc szerint sokszor maga az alkotói ösztön mutatja meg, mi működhet. Amikor egy vers olvasása közben már hallja benne a zenét, az annak a jele, hogy valódi kapcsolódás történt az alkotással. És ha ez az alkotót megmozgatja, jó eséllyel a gyerekeket is megérinti.
Szabó Rita múzeumpedagógus válaszában egy másik kulcsszó került előtérbe: a bevonódás. A múzeumpedagógus szerint
Nem passzív befogadóként akarnak jelen lenni, sokkal inkább résztvevőként. „Azt szeretik, hogyha be vannak vonva a foglalkozásokba, vagy hogyha hozzászólhatnak, vagy hogyha érdekel bennünket az, hogy mi a véleményük” – mondta.
A gyerekek nem kulturális célcsoportként akarnak jelen lenni, hanem partnerként
Fotó: Borbély Fanni
Ez a gondolat túlmutat a múzeumpedagógia keretein. Valójában egy általános kulturális problémára tapint rá:
Talán a legtömörebb, mégis egyik legerősebb megfogalmazást Török Edit könyvtáros adta. „Nagyon fontos lehajolni a gyerekekhez, az ő egyszeri nyelvükön megszólítani őket.” Ez a mondat egyszerre metaforikus és nagyon konkrét. A lehajolás nem leereszkedést jelent, hanem figyelmet. Annak felismerését, hogy a gyerek nem kisebb felnőtt, hanem önálló személyiség, saját érdeklődéssel és saját érzékenységgel.
Érzik, ha valami valódi, és azt is, ha valami csak szerep
Fotó: Borbély Fanni
Török Edit szerint először magát a gyereket kell meglátni: „lássad a személyét, lássad az érdeklődést benne”. Csak ezután működhet bármilyen könyv, történet vagy foglalkozás. Ez a gondolat különösen fontos egy olyan világban, ahol a gyerekekkel kapcsolatos diskurzus gyakran általánosít. Sokszor beszélünk a mai gyerekekről, mintha homogén csoportról volna szó, miközben a megszólalók éppen ennek ellenkezőjét hangsúlyozzák.
A digitális korszak egyik leggyakoribb félelme, hogy a gyerekeket már nem érdeklik a könyvek. Varró Dániel tapasztalatai azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Az író és költő szerint a kisgyerekeket ma is nagyon könnyű megszólítani irodalommal, mesékkel és versekkel. Sőt, saját apai tapasztalata alapján azt látja, hogy a gyerekek kifejezetten igénylik ezeket az élményeket.
A jó történet ereje, a ritmus varázsa, az együtt olvasás meghittsége vagy egy megszólító kép kíváncsisága ma is ugyanúgy működik
Fotó: Borbély Fanni
„Az ember azt gondolná, hogy a mesék és a versek varázsa kevésbé érdekli a gyerekeket, de nekem az a nagyon örömteli tapasztalatom apukaként, hogy
Varró Dániel különösen fontosnak tartja a korai élményeket. Szerinte az olvasás szeretete elsősorban nem pedagógiai módszereken múlik, hanem azon, hogy a gyerek milyen érzelmi tapasztalatokat kapcsol a könyvekhez. Szerinte különösen a kisebb gyerekek fogékonyak a ritmusra és a nyelv zenéjére. A versek nem elsősorban értelmezési szinten működnek náluk, hanem ösztönösen.
Kürti Andrea illusztrátor a vizualitás szerepére hívta fel a figyelmet. Szerinte a gyerekek először mindig a képpel találkoznak. Az illusztráció ezért nem puszta díszítés, hanem híd a könyv és az olvasó között. „Ha olyan illusztrációt lát a könyvben, ami megszólítja őket, ezáltal a szöveghez is közelebb kerülnek” – fogalmazott.
A gyerekek érzik, ha valódi figyelmet kapnak
Fotó: Borbély Fanni
Az illusztráció szerepe különösen fontos azoknál a gyerekeknél, akik még nem tudnak olvasni, de a nagyobbaknál is meghatározó marad. A képek kíváncsiságot ébresztenek, érzelmi hangulatot teremtenek, és segítenek belépni a történet világába.
Kürti Andrea ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ma már nincs egyetlen uralkodó illusztrációs trend. A gyerekek vizuális ízlése ugyanolyan sokszínű, mint a felnőtteké. A digitális illusztráció megjelenése új lehetőségeket hozott, de nem szorította ki a hagyományosabb stílusokat. Nem lehet kijelenteni, hogy kizárólag a minimalista vagy éppen a maximalista világ működik.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
Egyetlen este alatt járhatja végig a közönség az év teljes körét – a tél archaikus rítusaitól a nyári aratódalokig. Az Esztendő kereke című előadásról tartott sajtótájékoztatón az alkotók a hagyomány és a színpad találkozásáról beszéltek.
Közeleg a nyár, és vele a hűs desszertek ideje. Sorozatunk új részében egy egyszerű, gép nélkül elkészíthető házi fagyi kerül a középpontba – alaprecepttel és többféle ízesítési ötlettel.
szóljon hozzá!