A savanyú káposzta a magyar konyha egyik olyan alapanyaga, ami nemcsak azért népszerű, mert finom és sokféle étel alapja is lehet, hanem azért is, mert vitaminbomba. A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
2026. február 07., 11:032026. február 07., 11:03
Hozzávalók:
2 ek zsír;
2 fej vöröshagyma;
2 gerezd fokhagyma;
2 ek pirospaprika;
50 dkg sertéslapocka;
1 liter alaplé;
80 dkg savanyú káposzta;
2 db babérlevél;
4 dkg rizs;
1 rúd füstölt kolbász;
3 dl tejföl;
1 ek liszt;
só.
Elkészítés:
először a zsíron a finomra vágott hagymát elkezdjük dinsztelni. Amint megpuhult, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a pirospaprikát. 1 perc kevergetés után jöhet rá a kis kockákra vágott sertéshús és egy kevés alaplé. A húst lassú lángon félig lefedve puhára pároljuk, ha elfőne alatta a folyadék, időközben pótoljuk;
a savanyú káposzta levéből egy keveset félrerakunk, majd a káposztát vízben jól átmossuk. A maradék alaplében és 1 liter vízben a babérlevéllel együtt félig megfőzzük, majd hozzáadjuk a megmosott rizst és a sertéshúst a levével együtt;
amikor már majdnem megpuhult a rizs, hozzáadjuk a karikázott kolbászt is. Egy kis tálkában simára keverjük a tejfölt a liszttel, majd hőkiegyenlítéssel hozzáadjuk a leveshez és pár percig forraljuk;
a kész levest ízlés szerint sózzuk és ha nem lenne elég savanyú, önthetünk bele egy keveset a félrerakott káposztaléből.
Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
A rántott és sült húsok, halak mellé jó választás köretként a tormás céklasaláta, ami finom, egészséges és jól mutat a tányéron.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
A tojással töltött fasírt igazi vendégváró fogás: mutatós, laktató és biztos siker minden ebédnél. Ráadásul sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint elsőre gondolnánk.
szóljon hozzá!