Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

A levelek zöld színét a klorofill adja, és ahogyan ez teljesen lebomlik, úgy megváltozik a levelek színe is. Eltűnésével más színanyagok fognak dominálni, ezek eleve is jelen voltak a levélben, csak most fognak látszódni. A karotinoidok felelősek a sárga és narancssárga árnyalatokért, de néhány faj esetében ősszel termelődhetnek antociánok is, melyek vöröses és lilás árnyalatú leveleket képeznek. Számunkra a levelek színváltozása egy nagyon dekoratív jelenség, de a természetben az átállást jelzi az aktív, növekedési időszakból a téli, nyugalmi időszakra. Az így visszanyert tápanyagokat a növény raktározza a következő tavaszig, így tudja biztosítani a következő évi lombfakadáshoz szükséges energiamennyiséget is.

A klorofill lebomlása az adott szezon végén megszünteti a levelek fotoszintézisét, ez is a túlélési stratégia része. A visszaszívás nélkül a növény értékes tápanyagokat veszítene, és ahogy ez a folyamat teljesen végbemegy, úgy ezt követően a levelek fokozatosan le is hullanak.

Az örökzöld fás szárú növények ezzel szemben vastagabb kutikulával rendelkeznek, ennek a viaszos rétegnek köszönhetően csökken a levelek párolgása és nem annyira jelentős a vízveszteség, mint a lombhullatók esetében. Emiatt szárazabb időszakokat, mint például amilyen a téli, könnyebben élnek túl. A téli időszakban is fotoszintetizálnak, kihasználják a lehetőségeket ebben az időszakban is, ha enyhébb az idő és ideálisak a körülmények. Lassú a növekedésük a lombhullatók gyors növekedéséhez mérten, de mivel nem hullatják el a leveleiket, így tavasszal nem is kell energiát fektetniük arra, hogy ezeket visszanövesszék. Hátrányuk ugyanakkor, hogy ha a tűlevelek sérülés vagy betegség miatt károsodnak, ezek pótlása nagyon lassan történik meg.

Lombhullatók esetében elég gyors ez a folyamat, agresszívebben és hatékonyabban is tudnak növekedni és teret hódítani ennek köszönhetően. Emiatt másképp is reagálnak a metszésre – az örökzöldek esetében figyeljünk oda, hogy könnyebben el lehet rontani a metszést és több időbe fog telni, amíg azt kiújulja a növény. A vastagabb kutikulának köszönhetően a fagyokat is jobban bírják, a lombhullatók vékony kutikulával rendelkeznek, emiatt érzékenyebbek is. A tűlevelek kis felületűek és vastag sejtfalúak, így még inkább kevesebbet párologtatnak. A tűlevelek víztartalma is alacsonyabb, ez is védi őket a fagykártól. Fenyőfélék esetében a tűlevelek gyantatartalma még extra védelmet is jelent.

A lombhullatók esetében a rügyek védelme nagyon fontos, hiszen abból indulnak majd tavasszal az új levelek. A rügyeket emiatt rügypikkelyek védik, sok esetben szőrözöttek és gyantásak is lehetnek plusz védelemként. A tavasszal kifejlődő levelek már ősszel benne vannak a rügyben, sokszor virágkezdeménnyel együtt. Úgy a legegyszerűbb elképzelni, hogy a levelek összehajtogatva lapulnak a rügy belsejében. Ez szükséges, hiszen télen nem lenne ezeknek a növesztésére lehetőség, így a nyugalmi időszak beállta előtt kell elkészülniük. Emiatt tavasszal, ahogy elkezd felmelegedni az idő, nagyon gyorsan tudnak reagálni a lombhullatók és máris kezdődhet a rügyfakadás vagy virágzás ideje, fajtól függően. A rügyfakadáshoz raktározott energiára van szükség, így teljes a kör, az ősszel visszanyert tápanyagok hasznosulnak és kezdődik elölről a ciklus.

Az örökzöldek másképp reagálnak a tavasz érkezésére, hiszen nekik van levélzetük, tudnak fotoszintetizálni vele továbbra is. A tavasz előrehaladtával hoznak majd új hajtásokat a növekedés érdekében, de ez nem a túlélést szolgálja alapvetően, és ezért is nem robbanásszerű a tavasz megérkezésével. A lombhullatóknak muszáj minél hatékonyabban és gyorsabban reagálni a felmelegedésre, hiszen újra kedvezővé váltak a körülmények és szükséges mielőbb fotoszintetizáló levélzettel rendelkezniük.

Egyik stratégia sem jobb a másiknál, csak másabb. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is, a lombhullatók gyorsan reagálnak az évszakok váltakozására, míg az örökzöldek stabilan és hosszú távon tartják a levélzetüket a hosszú távú túlélés érdekében. Azt gondolhatják: ha változatlanok maradunk, akkor a növekedésünk lassú marad. Ha viszont képesek vagyunk elengedni a nélkülözhető részeket, gyorsan fejlődhetünk, amint újra ideálisak lesznek a feltételek. Azonban ehhez türelemre és várakozásra van szükség, mindkettőnek ára van. Válasszunk jól!

korábban írtuk

Téli gyantagyűjtés: mit rejt az erdő?

A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.