
A paszuly megnevezés elsősorban erdélyi és kelet-magyarországi tájnyelvi szó
Fotó: Orbán Orsolya
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
2026. március 10., 16:502026. március 10., 16:50
A bab – vagy ahogy Erdély egyes részein hívják: paszuly, Székelyföldön fuszulyka – a világ egyik leginkább „demokratikus” alapanyaga. Olcsó, tápláló, és szinte minden kontinens konyhájában megtalálta a maga szerepét: a mindennapi étkezéstől az ikonikus nemzeti fogásokig.
A Kárpát-medencében a paraszti konyha egyik alapja volt: bableves, babgulyás, füstölt hússal főtt paszuly generációk asztalán jelent meg. Ugyanakkor a világ más részein is hasonlóan fontos: Latin-Amerikában a fekete vagy a pinto bab a mindennapok része, Franciaországban a cassoulet, Indiában a különféle dal-ételek, Olaszországban pedig a cannellini babos fogások váltak klasszikussá.
Van, ahol a túlélést jelenti, máshol közösségi étkezések alapja, vagy akár ünnepi fogás.
A nyelv egységesülésével a „bab” vált uralkodóvá, a „paszuly” pedig identitást, hagyományt és regionális kötődést őrző szó maradt
Fotó: Orbán Orsolya
A különféle babfajták – fehér, tarka, fekete vagy vörös – eltérő textúrát és ízvilágot adnak az ételeknek, ezért a konyhában is sokféleképpen használhatók: levesekben, ragukban, krémekben, salátákban vagy akár pirított kenyér tetején.
A teljes összeállítás a bab történetéről, világkörüli gasztronómiai szerepéről és több különleges receptről a Krónika cikkében olvasható.

A bab (paszuly, Székelyföldön fuszulyka) a világ egyik „legdemokratikusabb” alapanyaga: szinte minden kontinensen jelen van, mégis minden kultúra másképp viszonyul hozzá.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
szóljon hozzá!