
Fotó: Pixabay
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
2026. február 05., 17:322026. február 05., 17:32
2026. február 05., 17:372026. február 05., 17:37
A február eleji időszak még fényben szegényes, a beltéri palántázással igaz, hogy tudunk megfelelő hőmérsékletet biztosítani a csírázáshoz, de a fényhiányt csak mesterséges megvilágítással lehet orvosolni. A fényhiány kéttényezős, gyenge az intenzitása és az időtartama (fotoperiódus) sem ideális a rövid nappalok miatt. Például a paprika- és paradicsompalánták neveléséhez 12-14 óra fényre van szükség naponta, hogy sikeres legyen a fejlődésük. A csírázáshoz nem feltétel, de a palánták fejlődéséhez igen. A korai palántaneveléshez mesterséges fényt szükséges használnunk.
Paradicsompalánta nevelése a lakásban
Fotó: Pixabay
Nem ördögtől való a dolog, csak eszközöket kell beszereznünk hozzá, és természetesen biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet is az adott növény igényeihez mérten. Növénynevelő LED-lámpát és fénycsövet tudunk ehhez használni segítségül, legalább 12-14 órát érdemes naponta bekapcsolva tartani őket a növények felett. A hőmérsékletre is figyelnünk kell, a legtöbb növény esetében az ideális, ha 20-24 Celsius-fokot tudunk legalább biztosítani. Ha a helyiség nem tudja tartani ezt a hőmérsékletet, érdemes beltéri mini üvegházat vagy palántázó fóliasátrat használni, amely jobban megtartja a hőt és a párát, segítve a sikeres palántanevelést.
Palántanevelés
Fotó: Pixabay
Megfelelő világítással és hőmérséklettel is rizikós ilyen korán elkezdeni a palántázást, túl nagyra megnőhetnek a kiültetés idejéig a palánták. Emiatt mindenképp javasolt március közepétől vagy végétől kezdeni a nevelésüket. Amennyiben biztosra szeretnénk menni, akkor szerezzünk be növénynevelő lámpát is ez idő alatt.
A tavaszi hagymások kiültetésére az őszi időszak a legideálisabb, de tavasszal is szoktuk őket ültetni. Előfeltétele, hogy hideghatást (vernalizáció) kell kapjanak a hagymások legalább 3 hónapig, 0-10 °C között. Ősszel ezt biztosítja a természet, de a tavaszi ültetéshez nagyon fontos. Másképp sok esetben abban az évben nem hoznak virágot a hagymások, vagy csak keveset és azok deformáltak lehetnek. Ezt hűtőbe tétellel is tudjuk otthon imitálni, kell vigyázzunk, hogy elkerüljük a kiszáradást vagy a penészedést. Papírba érdemes tenni őket egyenként és jó lazán, nem zsúfoltan egymáson. Időnként nézzünk rájuk, bontsunk ki egyet és nézzük meg, hogy penész vagy kiszáradás jeleit látjuk-e. Ha száraznak érezzük, akkor alul érdemes enyhén nedves faforgácsot betenni a dobozba, rá pedig a becsomagolt hagymákat.
Tulipánhagymák
Fotó: Pixabay
Kertészetben vásárolt hagymások esetében a legtöbb esetben már vernalizált hagymát veszünk a tavaszi időszakban, így nem kell aggódni emiatt. Sok esetben online rendelésnél csak késő február és március első felében nyitják meg a kiszállítást, hiszen addigra lesz ideális a hőmérséklet a kiültetéshez. Várjunk vele legalább február utolsó feléig és a hőmérsékletet is mindenképp figyeljük. Fagymentes időszak legyen és az előrejelzést is érdemes a hétre megnézni. Mulcsoljunk ültetés után, takarjuk be a talajt falevelekkel, faforgáccsal, szénával. Soká érkezik még a tavasz, legyenek védettek a hagymásaink.
Gyöngyikék
Fotó: Pixabay
Ültessünk tulipánt, nárciszt, jácintot, gyöngyike fajokat, de akár tavaszi tőzikét is a kertünkbe vagy a balkonra, tornácra. Beltéri összeállításokat is készíthetünk, azokkal nem szükséges várni. Az alacsonyabb növésű fajokból válogassunk, az örmény és fürtös gyöngyike, a törpe nárciszok és jácintok szépen fognak mutatni, akár összeültetve is. Ezeket beültetve is megvásárolhatjuk virágüzletben.

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
A kültéri feladatok közül az énekesmadarak etetése és itatása még mindig aktuális. Nehezen találnak még februárban elegendő eleséget, hiába olvadt már el a hó. Támogassuk még őket, ha tehetjük legalább március végéig. Az etetés fontos tudnivalóiról már írtunk előző cikkekben is.

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A metszés már több faj esetében is biztonságosan elkezdhető, elsősorban dísznövényeket érdemes ilyenkor metszeni. A gyümölcsfák metszésével nem árt még várni legalább február végéig. Én ilyenkor szoktam metszeni a bodzákat, rózsákat, gyöngyvesszőket, jezsáment és a különféle kúszónövényeket. Érdemes fajonként egyenként megnézni, hogy mikor a legideálisabb a metszésük és arra ütemezni. Az őszi metszést sok esetben tavaszra hagyom, hogy a kertben élő élőlényeknek maradjon táplálék és menedék. A kert alapos kitisztításával márciusig lehet várni, csak akkor kezdjünk neki korábban, ha másképp nem érünk a végére.
Fotó: Pixabay
A kertben megforduló élőlényeknek az a legjobb, ha minél tovább marad bolygatásmentes az adott terület, érdemes ezt is legalább egy kicsit figyelembe venni. Fagymentes napot válasszunk, legjobb, ha napsütötte is, úgy jobb kedvvel tudunk haladni a metszéssel. A lemetszett ágak sorsa gyakran kérdéses, főleg a nagyobb mennyiség esetében. A kis mennyiséget én például fel szoktam aprítani metszőollóval és a komposztra rétegezem, a komposztáló mellett direkt van egy rekeszem csak felaprított faágaknak, ide teszem a többletmennyiséget és igény esetén rétegelek a komposztra belőle. Kicsit lassabban fog elkészülni a komposzt, ezzel érdemes számolni. Tűzgyújtónak is meg lehet tartani, lehet készíteni belőlük egy kupacot és kiszáradás után feltörni a megfelelő méretre és száraz helyen betárolni.
Széncinege (Parus maior)
Fotó: Pixabay
A nagyobb mennyiséghez lehet vásárolni vagy kölcsönözni ágdaráló gépet, így például kiváló mulcs készülhet ágyások takarásához. A rugalmasabb fiatal vesszőkből lehet fonni kosarat, madáretetőt, ágyásszegélyt is. Erre nem mindegyik faj alkalmas, de például a fűz és a mogyoró a legjobb, ágyásszegélyhez a közepesen rugalmasabbak is ideálisak. Amit én nagyon szeretek, az a rőzsesövény vagy holtfa sövény (dead hedge), a levágott gallyaknak az egyik legjobb hasznosítási módszere. Tehetjük a kert szélére, de a kerten belül is alakíthatunk ki ilyen szigeteket. Ez menedék megannyi kerti élőlénynek és természetes szépséggel is rendelkezik. Nagyon hangulatossá tehetjük vele a kertünket, csak két sorban erős ágakat vagy faoszlopokat kell leássunk 1-2 méter távolságnyira egymástól, majd halmozzuk tele vékonyabb és vastagabb ágakkal felváltva. Időnként nyomkodjuk le jó erősen, hogy tömörödjön valamennyit és férjen el benne minél több nyesedék. Idővel roskadni fog a kerítés, így pótolhatjuk minden évben friss ágakkal. A kertben marad a szerves anyag, nyújthat árnyékot és szélvédelmet is pihenőhely mellett.
Fakérges talajtakarás és jácint
Fotó: Pixabay
A kerten belül elhelyezett kis részeket be is futtathatjuk virágzó kúszónövényekkel, például hajnalka, sarkantyúka, iszalag (Clematis), borostyán és vadszőlő is futtatható rá. Igyekezzünk a kertben termelődő értékes szerves anyagokat felhasználni a kerten belül. Jó, ha a falevelek és gallyak nem szemeteszsákban vagy rakáson elégetve végzik. Munka van vele, de a kertben lebomolva a leghasznosabb.
Kerti eszközök előkészítése
Fotó: Pixabay
A kerti eszközeink karbantartására is kihasználhatjuk ezt az időszakot. Meg lehet tisztítani és élezni az eszközöket, ha szükséges. Pótolni, ha valami tönkrement és eldobni, aminek már nincs haszna. Ha megérkezik a melegebb időjárás, akkor már erre kevésbé lesz időnk, hiszen felhalmozódnak a fontosabb feladatok. A február még az előkészületek és a tervezés időszaka leginkább, teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy jól induljon a tavasz. Átnézhetjük a megmaradt vetőmagokat és készíthetünk listát arról, hogy mit kell beszereznünk. A cserepeket és kaspókat is ilyenkor szoktam leválogatni és megtisztítani, így átláthatóbb marad és kevesebb szorongást okoz a tavasz érkezése.
Gondoljuk át, hogy tavaly mit sikerült sikeresen termeszteni és hol vallottunk kudarcot valami miatt. Ezekből tanulva az idei évet lehet kicsit másképp tervezni, elengedni növényeket, javítani a körülményeken és keresni olyan fajokat, amelyek akár jobban bírják a szárazságot.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
szóljon hozzá!