Hirdetés
Hirdetés

Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lett

•  Fotó: Magyari Lukács

Fotó: Magyari Lukács

A 21. században a szerelmesek napját a február 14-ei Valentin-naphoz kötjük. Már az új év elején piros szívecskeformákkal telnek meg a kirakatok – rózsák és Szeretlek felirattal ellátott csokoládék. De milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket, és milyen volt fiatal – falusi – asszonyként egybetartani a családot? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?

Ilyés Krisztinka

2025. február 14., 14:502025. február 14., 14:50

Az 1950-es, ′60-as években – az akkori szokásoknak köszönhetően – könnyedén meg tudták különböztetni a leányokat a férjes asszonyoktól. Persze nemcsak a falu szája, hanem a korabeli divat, a hagyományok segítették kiigazítani az embereket. Amíg a leány hajadon volt, általánosan (két) befont copfba hordta a haját, de amint férjhez ment, felkerült fejére az asszonyi kendő. „Ez akkor volt a legfontosabb, ha templomba mentünk. Van is egy olyan kép, amelyen egy vékony muszlin kendővel van lekötve a fejem” – mesélte Magyari Anna néni, aki hetvenkilenc éve már, hogy Borzonton él.

A Gyergyói-medence hosszú falujában különleges, néha már mesébe illő udvarlási szokások terjedtek el a századforduló előtti időkben.

Hirdetés

Magyari Anna arról is beszámolt, hogy amikor fiatal leány volt, csapatokban jártak udvarolni a legények. „Együtt jöttek, legalább hárman, vagy akár öten is. Ilyenkor mindenki egy szobában volt. Mondták a vicceket, meséket, ezzel telt el az este. Végül, amelyik komolyabb udvarló volt, amelyik jobban tetszett a leánynak, azt az egyet kísérte ki elköszönéskor.”

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Magyari Anna

Fotó: Magyari Lukács


Férje kilenc évvel volt idősebb, akivel a családja révén ismerkedett meg. Egy hosszú tornácos házban laktak, és a vendéget, Magyari Lukácsot, amikor az édesapjához jött, mindig úgy köszöntötte: „Dicsértessék!” Persze udvarias fiatalember lévén ő mindig fogadta Anna üdvözletét. Talán ez a köszönésforma tetszett meg Lukácsnak, így ő is beállt az udvarlók nem rövid sorába.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Nagyszüleink idejében a leányok nem elégedtek meg holmi szívecske formájú csokoládékkal, de akkor még a fiatal férfiak is több energiát fektette a kinézett hölgy meghódítására. Volt arra is példa, hogy az olasz szerenádhoz hasonló zenés kedveskedéssel lepték meg őket:

Idézet
csapatot gyűjtöttek össze, hegedűvel jöttek, az ablak alatt muzsikáltak”

– emlékezett vissza Anna néni. Ha a leánynak tetszett, amit halott, meggyújtott egy gyufaszálat, amit lassan elhúzott az ablak előtt, jelezvén, hogy fogadta a neki szánt éjjeli zenét. S bár a legtöbb udvarló jószívvel és elégedetten ment haza, volt, aki szomorúan kullogott tovább. Anna néni egyik nagyon megrögzött és elszánt udvarlója egyedül ment hozzá látogatóba – amint belépett a kapun, azt belülről bezárta, hogy véletlenül se érkezzen újabb vendég a házhoz. Máskor pedig a biciklivel érkező udvarlót bosszantották a társai: amíg az bent udvarolt, egy másik a biciklire kötötte Anna néniék kapáját. Az udvarló persze nem vette észre, így kapástól, mindenestől biciklizett haza.

Az Anna nénihez vizitbe járó legénység még akkor sem tántorodott el, amikor már leánykérésre került a sor. Keresztszülők, férjjelölt, leány és gyűrűk – ennek ellenére mégis két udvarló érkezett meg az akkor alig tizenhat éves Anna nénihez.

Ez ugyan nem akadályozta meg Magyari Lukács elképzeléseit, de az bizonyos, hogy örök emlékként maradt meg mindenkinek a leánykérő jelenet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Az eljegyzést viszont nem takarta rózsaszín fátyolköd, mint ahogy azt mondani szokás, hiszen Anna néni azokban az időkben Marosvásárhelyen, majd később Bukarestben szolgált. Miután Lukács eljegyzett, nyolc hónapot töltöttem a fővárosban, ő itthon maradt. Összesen két hónapot voltam itthon menyasszony.”

Az udvarlási időt sem lehet hosszasnak nevezni, Anna néni leányai úgy fogalmaztak, hogy vakon ment hozzá édesapjukhoz. De, mit mondanánk erre, ha nem azt, hogy a szerelem vak?

Idézet
„Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lettem”

– fejezte be gondolatait Anna néni. De mi történik a jegyesség és a házasság után? Hogyan nézett ki egy lakodalom a ′60-as évek környékén? Bizony a stafírung szót ma már legfeljebb a múzeumokban hallják a fiatalok, pedig a menyasszony hozománya, avagy a kelengyéje sok mindenről árulkodhatott: köztük arról is, hogy milyen volt a család anyagi helyzete. A menyegző napján szekerekkel vitték a leányt és holmiját az új otthonába – ezt pedig végignézte az egész falu. Helyenként a legények pálinkát töltöttek, a leányok süteménnyel kínálták a násznépet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


A fiatalon házasodó leányoknak sok mindennel kellett szembenézniük – a háziasszony szerepe nemcsak a főzésben és takarításban valósult meg: ő tartotta össze a családot. Ennek ellenére bizonyára minden családi albumban fent maradtak kisebb, és az arcunkra mosolyt csalogató, összeröffenések. „A férjem kint dolgozott a Bucsinon a kőbányában. Nem minden nap, de volt, hogy hazajött. Egyik nap úgy érkezett, hogy délután vissza is kell mennie. Szilvás gombócot indítottam ebédre, de még mielőtt befejeztem volna, kezdett pakolni. Hova mész? – kérdeztem. Ne menj, várd meg, hogy készüljön el az étel – mondtam. De nem várta meg, kilépett a kapun.

Idézet
Én meg idegességemben a főzésre váró gombócokat mind összegyúrtam és kidobáltam az udvarra. Tél volt, nagy hó. Nem süllyedtek el, ott maradtak a hóréteg tetején”

– mesélte nevetve Anna néni a szilvás gombóc történetét. A férje nem ment el dolgozni, csak átlépett a szomszédba, majd kacagva tért haza, látva felesége kirohanását.

Megannyi történet van még nagyszüleink, vagy akár szüleink tarsolyában is – szerelem, szeretet, házasság és család. S bár elmondható, hogy folyamatosan, generációról generációra változnak a szokásaink, ám egy biztos: azok az érzések, amelyek megalapozzák egy pár és egy család jövőjét, ma is változatlanok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Hirdetés
2026. február 07., szombat

Korhelyleves – videó

A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.

Korhelyleves – videó
Korhelyleves – videó
2026. február 07., szombat

Korhelyleves – videó

2026. február 06., péntek

Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?

A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.

Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
2026. február 06., péntek

Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása

Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.

Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Kertészkedés februárban

Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.

Kertészkedés februárban
Kertészkedés februárban
2026. február 05., csütörtök

Kertészkedés februárban

2026. február 05., csütörtök

Dichotómia mint létállapot

Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.

Dichotómia mint létállapot
Dichotómia mint létállapot
2026. február 05., csütörtök

Dichotómia mint létállapot

2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Hirdetés
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Hirdetés