Hirdetés
Hirdetés

Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lett

•  Fotó: Magyari Lukács

Fotó: Magyari Lukács

A 21. században a szerelmesek napját a február 14-ei Valentin-naphoz kötjük. Már az új év elején piros szívecskeformákkal telnek meg a kirakatok – rózsák és Szeretlek felirattal ellátott csokoládék. De milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket, és milyen volt fiatal – falusi – asszonyként egybetartani a családot? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?

Ilyés Krisztinka

2025. február 14., 14:502025. február 14., 14:50

Az 1950-es, ′60-as években – az akkori szokásoknak köszönhetően – könnyedén meg tudták különböztetni a leányokat a férjes asszonyoktól. Persze nemcsak a falu szája, hanem a korabeli divat, a hagyományok segítették kiigazítani az embereket. Amíg a leány hajadon volt, általánosan (két) befont copfba hordta a haját, de amint férjhez ment, felkerült fejére az asszonyi kendő. „Ez akkor volt a legfontosabb, ha templomba mentünk. Van is egy olyan kép, amelyen egy vékony muszlin kendővel van lekötve a fejem” – mesélte Magyari Anna néni, aki hetvenkilenc éve már, hogy Borzonton él.

A Gyergyói-medence hosszú falujában különleges, néha már mesébe illő udvarlási szokások terjedtek el a századforduló előtti időkben.

Hirdetés

Magyari Anna arról is beszámolt, hogy amikor fiatal leány volt, csapatokban jártak udvarolni a legények. „Együtt jöttek, legalább hárman, vagy akár öten is. Ilyenkor mindenki egy szobában volt. Mondták a vicceket, meséket, ezzel telt el az este. Végül, amelyik komolyabb udvarló volt, amelyik jobban tetszett a leánynak, azt az egyet kísérte ki elköszönéskor.”

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Magyari Anna

Fotó: Magyari Lukács


Férje kilenc évvel volt idősebb, akivel a családja révén ismerkedett meg. Egy hosszú tornácos házban laktak, és a vendéget, Magyari Lukácsot, amikor az édesapjához jött, mindig úgy köszöntötte: „Dicsértessék!” Persze udvarias fiatalember lévén ő mindig fogadta Anna üdvözletét. Talán ez a köszönésforma tetszett meg Lukácsnak, így ő is beállt az udvarlók nem rövid sorába.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Nagyszüleink idejében a leányok nem elégedtek meg holmi szívecske formájú csokoládékkal, de akkor még a fiatal férfiak is több energiát fektette a kinézett hölgy meghódítására. Volt arra is példa, hogy az olasz szerenádhoz hasonló zenés kedveskedéssel lepték meg őket:

Idézet
csapatot gyűjtöttek össze, hegedűvel jöttek, az ablak alatt muzsikáltak”

– emlékezett vissza Anna néni. Ha a leánynak tetszett, amit halott, meggyújtott egy gyufaszálat, amit lassan elhúzott az ablak előtt, jelezvén, hogy fogadta a neki szánt éjjeli zenét. S bár a legtöbb udvarló jószívvel és elégedetten ment haza, volt, aki szomorúan kullogott tovább. Anna néni egyik nagyon megrögzött és elszánt udvarlója egyedül ment hozzá látogatóba – amint belépett a kapun, azt belülről bezárta, hogy véletlenül se érkezzen újabb vendég a házhoz. Máskor pedig a biciklivel érkező udvarlót bosszantották a társai: amíg az bent udvarolt, egy másik a biciklire kötötte Anna néniék kapáját. Az udvarló persze nem vette észre, így kapástól, mindenestől biciklizett haza.

Az Anna nénihez vizitbe járó legénység még akkor sem tántorodott el, amikor már leánykérésre került a sor. Keresztszülők, férjjelölt, leány és gyűrűk – ennek ellenére mégis két udvarló érkezett meg az akkor alig tizenhat éves Anna nénihez.

Ez ugyan nem akadályozta meg Magyari Lukács elképzeléseit, de az bizonyos, hogy örök emlékként maradt meg mindenkinek a leánykérő jelenet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Az eljegyzést viszont nem takarta rózsaszín fátyolköd, mint ahogy azt mondani szokás, hiszen Anna néni azokban az időkben Marosvásárhelyen, majd később Bukarestben szolgált. Miután Lukács eljegyzett, nyolc hónapot töltöttem a fővárosban, ő itthon maradt. Összesen két hónapot voltam itthon menyasszony.”

Az udvarlási időt sem lehet hosszasnak nevezni, Anna néni leányai úgy fogalmaztak, hogy vakon ment hozzá édesapjukhoz. De, mit mondanánk erre, ha nem azt, hogy a szerelem vak?

Idézet
„Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lettem”

– fejezte be gondolatait Anna néni. De mi történik a jegyesség és a házasság után? Hogyan nézett ki egy lakodalom a ′60-as évek környékén? Bizony a stafírung szót ma már legfeljebb a múzeumokban hallják a fiatalok, pedig a menyasszony hozománya, avagy a kelengyéje sok mindenről árulkodhatott: köztük arról is, hogy milyen volt a család anyagi helyzete. A menyegző napján szekerekkel vitték a leányt és holmiját az új otthonába – ezt pedig végignézte az egész falu. Helyenként a legények pálinkát töltöttek, a leányok süteménnyel kínálták a násznépet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


A fiatalon házasodó leányoknak sok mindennel kellett szembenézniük – a háziasszony szerepe nemcsak a főzésben és takarításban valósult meg: ő tartotta össze a családot. Ennek ellenére bizonyára minden családi albumban fent maradtak kisebb, és az arcunkra mosolyt csalogató, összeröffenések. „A férjem kint dolgozott a Bucsinon a kőbányában. Nem minden nap, de volt, hogy hazajött. Egyik nap úgy érkezett, hogy délután vissza is kell mennie. Szilvás gombócot indítottam ebédre, de még mielőtt befejeztem volna, kezdett pakolni. Hova mész? – kérdeztem. Ne menj, várd meg, hogy készüljön el az étel – mondtam. De nem várta meg, kilépett a kapun.

Idézet
Én meg idegességemben a főzésre váró gombócokat mind összegyúrtam és kidobáltam az udvarra. Tél volt, nagy hó. Nem süllyedtek el, ott maradtak a hóréteg tetején”

– mesélte nevetve Anna néni a szilvás gombóc történetét. A férje nem ment el dolgozni, csak átlépett a szomszédba, majd kacagva tért haza, látva felesége kirohanását.

Megannyi történet van még nagyszüleink, vagy akár szüleink tarsolyában is – szerelem, szeretet, házasság és család. S bár elmondható, hogy folyamatosan, generációról generációra változnak a szokásaink, ám egy biztos: azok az érzések, amelyek megalapozzák egy pár és egy család jövőjét, ma is változatlanok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

Hirdetés
2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.

Egy pohár frissesség a könyv mellé
Egy pohár frissesség a könyv mellé
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
2026. február 09., hétfő

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva

Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Hirdetés