Hirdetés
Hirdetés

Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lett

•  Fotó: Magyari Lukács

Fotó: Magyari Lukács

A 21. században a szerelmesek napját a február 14-ei Valentin-naphoz kötjük. Már az új év elején piros szívecskeformákkal telnek meg a kirakatok – rózsák és Szeretlek felirattal ellátott csokoládék. De milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket, és milyen volt fiatal – falusi – asszonyként egybetartani a családot? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?

Ilyés Krisztinka

2025. február 14., 14:502025. február 14., 14:50

Az 1950-es, ′60-as években – az akkori szokásoknak köszönhetően – könnyedén meg tudták különböztetni a leányokat a férjes asszonyoktól. Persze nemcsak a falu szája, hanem a korabeli divat, a hagyományok segítették kiigazítani az embereket. Amíg a leány hajadon volt, általánosan (két) befont copfba hordta a haját, de amint férjhez ment, felkerült fejére az asszonyi kendő. „Ez akkor volt a legfontosabb, ha templomba mentünk. Van is egy olyan kép, amelyen egy vékony muszlin kendővel van lekötve a fejem” – mesélte Magyari Anna néni, aki hetvenkilenc éve már, hogy Borzonton él.

A Gyergyói-medence hosszú falujában különleges, néha már mesébe illő udvarlási szokások terjedtek el a századforduló előtti időkben.

Hirdetés

Magyari Anna arról is beszámolt, hogy amikor fiatal leány volt, csapatokban jártak udvarolni a legények. „Együtt jöttek, legalább hárman, vagy akár öten is. Ilyenkor mindenki egy szobában volt. Mondták a vicceket, meséket, ezzel telt el az este. Végül, amelyik komolyabb udvarló volt, amelyik jobban tetszett a leánynak, azt az egyet kísérte ki elköszönéskor.”

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Magyari Anna

Fotó: Magyari Lukács


Férje kilenc évvel volt idősebb, akivel a családja révén ismerkedett meg. Egy hosszú tornácos házban laktak, és a vendéget, Magyari Lukácsot, amikor az édesapjához jött, mindig úgy köszöntötte: „Dicsértessék!” Persze udvarias fiatalember lévén ő mindig fogadta Anna üdvözletét. Talán ez a köszönésforma tetszett meg Lukácsnak, így ő is beállt az udvarlók nem rövid sorába.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Nagyszüleink idejében a leányok nem elégedtek meg holmi szívecske formájú csokoládékkal, de akkor még a fiatal férfiak is több energiát fektette a kinézett hölgy meghódítására. Volt arra is példa, hogy az olasz szerenádhoz hasonló zenés kedveskedéssel lepték meg őket:

Idézet
csapatot gyűjtöttek össze, hegedűvel jöttek, az ablak alatt muzsikáltak”

– emlékezett vissza Anna néni. Ha a leánynak tetszett, amit halott, meggyújtott egy gyufaszálat, amit lassan elhúzott az ablak előtt, jelezvén, hogy fogadta a neki szánt éjjeli zenét. S bár a legtöbb udvarló jószívvel és elégedetten ment haza, volt, aki szomorúan kullogott tovább. Anna néni egyik nagyon megrögzött és elszánt udvarlója egyedül ment hozzá látogatóba – amint belépett a kapun, azt belülről bezárta, hogy véletlenül se érkezzen újabb vendég a házhoz. Máskor pedig a biciklivel érkező udvarlót bosszantották a társai: amíg az bent udvarolt, egy másik a biciklire kötötte Anna néniék kapáját. Az udvarló persze nem vette észre, így kapástól, mindenestől biciklizett haza.

Az Anna nénihez vizitbe járó legénység még akkor sem tántorodott el, amikor már leánykérésre került a sor. Keresztszülők, férjjelölt, leány és gyűrűk – ennek ellenére mégis két udvarló érkezett meg az akkor alig tizenhat éves Anna nénihez.

Ez ugyan nem akadályozta meg Magyari Lukács elképzeléseit, de az bizonyos, hogy örök emlékként maradt meg mindenkinek a leánykérő jelenet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


Az eljegyzést viszont nem takarta rózsaszín fátyolköd, mint ahogy azt mondani szokás, hiszen Anna néni azokban az időkben Marosvásárhelyen, majd később Bukarestben szolgált. Miután Lukács eljegyzett, nyolc hónapot töltöttem a fővárosban, ő itthon maradt. Összesen két hónapot voltam itthon menyasszony.”

Az udvarlási időt sem lehet hosszasnak nevezni, Anna néni leányai úgy fogalmaztak, hogy vakon ment hozzá édesapjukhoz. De, mit mondanánk erre, ha nem azt, hogy a szerelem vak?

Idézet
„Hogy történt, hogy nem történt: a felesége lettem”

– fejezte be gondolatait Anna néni. De mi történik a jegyesség és a házasság után? Hogyan nézett ki egy lakodalom a ′60-as évek környékén? Bizony a stafírung szót ma már legfeljebb a múzeumokban hallják a fiatalok, pedig a menyasszony hozománya, avagy a kelengyéje sok mindenről árulkodhatott: köztük arról is, hogy milyen volt a család anyagi helyzete. A menyegző napján szekerekkel vitték a leányt és holmiját az új otthonába – ezt pedig végignézte az egész falu. Helyenként a legények pálinkát töltöttek, a leányok süteménnyel kínálták a násznépet.

Magyari Anna, házasság, feleség, emlék Galéria

Fotó: Magyari Lukács


A fiatalon házasodó leányoknak sok mindennel kellett szembenézniük – a háziasszony szerepe nemcsak a főzésben és takarításban valósult meg: ő tartotta össze a családot. Ennek ellenére bizonyára minden családi albumban fent maradtak kisebb, és az arcunkra mosolyt csalogató, összeröffenések. „A férjem kint dolgozott a Bucsinon a kőbányában. Nem minden nap, de volt, hogy hazajött. Egyik nap úgy érkezett, hogy délután vissza is kell mennie. Szilvás gombócot indítottam ebédre, de még mielőtt befejeztem volna, kezdett pakolni. Hova mész? – kérdeztem. Ne menj, várd meg, hogy készüljön el az étel – mondtam. De nem várta meg, kilépett a kapun.

Idézet
Én meg idegességemben a főzésre váró gombócokat mind összegyúrtam és kidobáltam az udvarra. Tél volt, nagy hó. Nem süllyedtek el, ott maradtak a hóréteg tetején”

– mesélte nevetve Anna néni a szilvás gombóc történetét. A férje nem ment el dolgozni, csak átlépett a szomszédba, majd kacagva tért haza, látva felesége kirohanását.

Megannyi történet van még nagyszüleink, vagy akár szüleink tarsolyában is – szerelem, szeretet, házasság és család. S bár elmondható, hogy folyamatosan, generációról generációra változnak a szokásaink, ám egy biztos: azok az érzések, amelyek megalapozzák egy pár és egy család jövőjét, ma is változatlanok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 04., szombat

„Nyuszis” szendvics – videó

Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.

„Nyuszis” szendvics – videó
„Nyuszis” szendvics – videó
2026. április 04., szombat

„Nyuszis” szendvics – videó

Hirdetés
2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.

Péter Beáta: Név nélküli tag
Péter Beáta: Név nélküli tag
2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

2026. április 03., péntek

Bejgli burgonyás tésztából

Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!

Bejgli burgonyás tésztából
Bejgli burgonyás tésztából
2026. április 03., péntek

Bejgli burgonyás tésztából

2026. április 02., csütörtök

Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát

Kezdődhet a medvehagyma gyűjtése! Legyünk résen, ne tévesszük össze mérgező növényekkel, tanuljuk meg ezeket is felismerni. Egy finom vadon termő salátát is megismerhetünk, a bojtorjánsaláta már szép állományokat alkot ilyenkor.

Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
2026. április 02., csütörtök

Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát

Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”

Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.

„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
2026. április 01., szerda

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?

Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
2026. április 01., szerda

Tiramisus palacsinta – videó

Felejtsd el a megszokott lekváros palacsintát! Kóstolj bele a krémes kényeztetésbe, ahol a frissen főzött kávé, a lágy hab és a sötét kakaó minden falatban tökéletes harmóniát alkot.

Tiramisus palacsinta – videó
Tiramisus palacsinta – videó
2026. április 01., szerda

Tiramisus palacsinta – videó

Hirdetés
2026. április 01., szerda

Nyerj a húsvéti asztaloddal!

Tojás, sonka, kolbász? Töltött bárány? Húsleves? Netán töltött káposzta és kalács? Nálatok mi kerül a húsvéti, ünnepi asztalra? Most megmutathatod, és értékes ajándékokat is nyerhetsz!

Nyerj a húsvéti asztaloddal!
Nyerj a húsvéti asztaloddal!
2026. április 01., szerda

Nyerj a húsvéti asztaloddal!

2026. március 31., kedd

Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről

Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.

Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről
2026. március 31., kedd

Karfiolkrémleves medvehagymával, sült paprika betéttel

Ez a karfiolkrémleves igazi tavaszi fogás, a friss medvehagymának köszönhetően. A balzsamecetes sült paprika édeskés, savanykás íze különleges kontrasztot ad a levesnek, így nemcsak ízében, hanem megjelenésében is izgalmas ételt kapunk.

Karfiolkrémleves medvehagymával, sült paprika betéttel
Hirdetés