Fotó: Magyari Lukács
A 21. században a szerelmesek napját a február 14-ei Valentin-naphoz kötjük. Már az új év elején piros szívecskeformákkal telnek meg a kirakatok – rózsák és Szeretlek felirattal ellátott csokoládék. De milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket, és milyen volt fiatal – falusi – asszonyként egybetartani a családot? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
2025. február 14., 14:502025. február 14., 14:50
Az 1950-es, ′60-as években – az akkori szokásoknak köszönhetően – könnyedén meg tudták különböztetni a leányokat a férjes asszonyoktól. Persze nemcsak a falu szája, hanem a korabeli divat, a hagyományok segítették kiigazítani az embereket. Amíg a leány hajadon volt, általánosan (két) befont copfba hordta a haját, de amint férjhez ment, felkerült fejére az asszonyi kendő. „Ez akkor volt a legfontosabb, ha templomba mentünk. Van is egy olyan kép, amelyen egy vékony muszlin kendővel van lekötve a fejem” – mesélte Magyari Anna néni, aki hetvenkilenc éve már, hogy Borzonton él.
Magyari Anna arról is beszámolt, hogy amikor fiatal leány volt, csapatokban jártak udvarolni a legények. „Együtt jöttek, legalább hárman, vagy akár öten is. Ilyenkor mindenki egy szobában volt. Mondták a vicceket, meséket, ezzel telt el az este. Végül, amelyik komolyabb udvarló volt, amelyik jobban tetszett a leánynak, azt az egyet kísérte ki elköszönéskor.”
Magyari Anna
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
– emlékezett vissza Anna néni. Ha a leánynak tetszett, amit halott, meggyújtott egy gyufaszálat, amit lassan elhúzott az ablak előtt, jelezvén, hogy fogadta a neki szánt éjjeli zenét. S bár a legtöbb udvarló jószívvel és elégedetten ment haza, volt, aki szomorúan kullogott tovább. Anna néni egyik nagyon megrögzött és elszánt udvarlója egyedül ment hozzá látogatóba – amint belépett a kapun, azt belülről bezárta, hogy véletlenül se érkezzen újabb vendég a házhoz. Máskor pedig a biciklivel érkező udvarlót bosszantották a társai: amíg az bent udvarolt, egy másik a biciklire kötötte Anna néniék kapáját. Az udvarló persze nem vette észre, így kapástól, mindenestől biciklizett haza.
Ez ugyan nem akadályozta meg Magyari Lukács elképzeléseit, de az bizonyos, hogy örök emlékként maradt meg mindenkinek a leánykérő jelenet.
Fotó: Magyari Lukács
Az udvarlási időt sem lehet hosszasnak nevezni, Anna néni leányai úgy fogalmaztak, hogy vakon ment hozzá édesapjukhoz. De, mit mondanánk erre, ha nem azt, hogy a szerelem vak?
– fejezte be gondolatait Anna néni. De mi történik a jegyesség és a házasság után? Hogyan nézett ki egy lakodalom a ′60-as évek környékén? Bizony a stafírung szót ma már legfeljebb a múzeumokban hallják a fiatalok, pedig a menyasszony hozománya, avagy a kelengyéje sok mindenről árulkodhatott: köztük arról is, hogy milyen volt a család anyagi helyzete. A menyegző napján szekerekkel vitték a leányt és holmiját az új otthonába – ezt pedig végignézte az egész falu. Helyenként a legények pálinkát töltöttek, a leányok süteménnyel kínálták a násznépet.
Fotó: Magyari Lukács
– mesélte nevetve Anna néni a szilvás gombóc történetét. A férje nem ment el dolgozni, csak átlépett a szomszédba, majd kacagva tért haza, látva felesége kirohanását.
Megannyi történet van még nagyszüleink, vagy akár szüleink tarsolyában is – szerelem, szeretet, házasság és család. S bár elmondható, hogy folyamatosan, generációról generációra változnak a szokásaink, ám egy biztos: azok az érzések, amelyek megalapozzák egy pár és egy család jövőjét, ma is változatlanok.
A ramen igazi szuperétel, hisz tele van olyan egészséges alapanyagokkal, mint például gyömbér és fokhagyma, ezek a hozzávalók pedig immunerősítőnek is kiválóak.
Mitől lesz jó egy steak vagy egy BBQ hús és melyek azok a praktikák, amelyeket ti is felhasználhattok otthon a konyhában? Tippek, tanácsok szakértőktől.
Ha van étel, ami magában hordozza a mediterrán életérzést, a nap érlelte zöldségek és fűszerek gazdag ízvilágát, az a muszaka.
Átmeneti időszakban vagyunk, a tavaszi fajok már búcsúzóban vannak, a nyáriak pedig érkezőben. A kosarunkba gyűjthetünk kövér porcsint, margaréta, mezei zsálya és harangvirág virágokat is.
A lencsekenyér gluténmentes, gyomorkímélő, tápláló, finom és még ha zöld is, akkor igazán izgalmas alternatíva.
Mi fűzi össze egy teatrológus, egy folyvást vonatozó, utazó anya és egy javítgatni való könyv történetét? Minden. És semmi. A színház, a szöveg, a térkép és az élet. Boros Kingát új kötete kapcsán Péter Beáta kérdezte.
Idén először rendezték meg a SCA Double Steak és KCBS Master Series BBQ nemzetközi versenyt a Transylvanian Steak & BBQ Fest keretében.
Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.
Szereti a székely ételeket, a székely ízeket Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája, de az általa sokszor megfőzött fogás mégsem a székely konyhából való.
Két verseskötet, két különálló pokoljárás, mégis közös stációk mentén. A Talán vagytok és a Pokoljárás nemcsak versekről, hanem belső háborúkról és alászállásról egyaránt mesél. Kopriva Nikolett és Muszka Sándor köteteit mutatták be.
szóljon hozzá!