
Fotó: Magyari Lukács
A 21. században a szerelmesek napját a február 14-ei Valentin-naphoz kötjük. Már az új év elején piros szívecskeformákkal telnek meg a kirakatok – rózsák és Szeretlek felirattal ellátott csokoládék. De milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket, és milyen volt fiatal – falusi – asszonyként egybetartani a családot? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
2025. február 14., 14:502025. február 14., 14:50
Az 1950-es, ′60-as években – az akkori szokásoknak köszönhetően – könnyedén meg tudták különböztetni a leányokat a férjes asszonyoktól. Persze nemcsak a falu szája, hanem a korabeli divat, a hagyományok segítették kiigazítani az embereket. Amíg a leány hajadon volt, általánosan (két) befont copfba hordta a haját, de amint férjhez ment, felkerült fejére az asszonyi kendő. „Ez akkor volt a legfontosabb, ha templomba mentünk. Van is egy olyan kép, amelyen egy vékony muszlin kendővel van lekötve a fejem” – mesélte Magyari Anna néni, aki hetvenkilenc éve már, hogy Borzonton él.
Magyari Anna arról is beszámolt, hogy amikor fiatal leány volt, csapatokban jártak udvarolni a legények. „Együtt jöttek, legalább hárman, vagy akár öten is. Ilyenkor mindenki egy szobában volt. Mondták a vicceket, meséket, ezzel telt el az este. Végül, amelyik komolyabb udvarló volt, amelyik jobban tetszett a leánynak, azt az egyet kísérte ki elköszönéskor.”
Magyari Anna
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
– emlékezett vissza Anna néni. Ha a leánynak tetszett, amit halott, meggyújtott egy gyufaszálat, amit lassan elhúzott az ablak előtt, jelezvén, hogy fogadta a neki szánt éjjeli zenét. S bár a legtöbb udvarló jószívvel és elégedetten ment haza, volt, aki szomorúan kullogott tovább. Anna néni egyik nagyon megrögzött és elszánt udvarlója egyedül ment hozzá látogatóba – amint belépett a kapun, azt belülről bezárta, hogy véletlenül se érkezzen újabb vendég a házhoz. Máskor pedig a biciklivel érkező udvarlót bosszantották a társai: amíg az bent udvarolt, egy másik a biciklire kötötte Anna néniék kapáját. Az udvarló persze nem vette észre, így kapástól, mindenestől biciklizett haza.
Ez ugyan nem akadályozta meg Magyari Lukács elképzeléseit, de az bizonyos, hogy örök emlékként maradt meg mindenkinek a leánykérő jelenet.
Fotó: Magyari Lukács
Az udvarlási időt sem lehet hosszasnak nevezni, Anna néni leányai úgy fogalmaztak, hogy vakon ment hozzá édesapjukhoz. De, mit mondanánk erre, ha nem azt, hogy a szerelem vak?
– fejezte be gondolatait Anna néni. De mi történik a jegyesség és a házasság után? Hogyan nézett ki egy lakodalom a ′60-as évek környékén? Bizony a stafírung szót ma már legfeljebb a múzeumokban hallják a fiatalok, pedig a menyasszony hozománya, avagy a kelengyéje sok mindenről árulkodhatott: köztük arról is, hogy milyen volt a család anyagi helyzete. A menyegző napján szekerekkel vitték a leányt és holmiját az új otthonába – ezt pedig végignézte az egész falu. Helyenként a legények pálinkát töltöttek, a leányok süteménnyel kínálták a násznépet.
Fotó: Magyari Lukács
– mesélte nevetve Anna néni a szilvás gombóc történetét. A férje nem ment el dolgozni, csak átlépett a szomszédba, majd kacagva tért haza, látva felesége kirohanását.
Megannyi történet van még nagyszüleink, vagy akár szüleink tarsolyában is – szerelem, szeretet, házasság és család. S bár elmondható, hogy folyamatosan, generációról generációra változnak a szokásaink, ám egy biztos: azok az érzések, amelyek megalapozzák egy pár és egy család jövőjét, ma is változatlanok.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!