Hirdetés
Hirdetés

A kortárs irodalom modern istenképe

•  Fotó: Deák Hunor Attila

Fotó: Deák Hunor Attila

Hányféle istenkép lakik az alkotókban, és hogyan szólnak a kortárs szerzők Istenről? Az én Istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorában erre keresi a választ Zorkóczy Zenóbia előadóművész.

Péter Beáta

2025. június 29., 13:502025. június 29., 13:50

2025. november 12., 17:442025. november 12., 17:44

Az Irodalmi Jelen felkérésére állította össze Zorkóczy Zenóbia előadóművész azt a műsorát, amelybe azon szerzők istenes verseit válogatta be, akik publikáltak a lapban, és az alkotásaik valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz. „Én is kíváncsi voltam arra, hogy mennyire lesz képes ez az anyag megszólítani az embereket, hiszen versmondóként felelősséggel tartozom a nézőimnek azzal, hogy mit viszek színpadra. Meg kell tudjam értetni a mondanivalómat, magammal kell ragadnom a nézőket a költők és a saját magam által teremtett szellemi világba” – magyarázta az előadó.

A műsorban Bálint Tamás, Böszörményi Zoltán, Csáji Koppány László, Czilli Aranka, Dimény H. Árpád, Farkas Wellmann Éva, Fekete Vince, Iancu Laura, Király Farkas, Laczkó Vass Róbert, Lőrincz P. Gabriella, Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Pethő Lorand, Sántha Attila és Varga Melinda versei hangzanak el.

Zorkóczy Zenóbia úgy véli, a verses „imakompozíciója” a magáramaradt, modern ember vívódásairól szól, amint próbálja megszólítani, vallatni, párbeszédre kényszeríteni Istent. „A különleges az, hogy Isten meg is szólal időnként (mint Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában), hiszen nagyon gazdag az istenes irodalmunk, például Farkas Wellmann Éva és Fekete Vince hidegrázós verseiben megjelennek az isteni válaszok is. A műsorban a sokfajta egyéni istenélménytől eljutunk a közösségi istenélményhez, ugyanis az összeállítás harmadik része a ma zajló háborús idők imáiról szól. Az előadás végére az addigi párbeszédszerű kérdéseket és feleleteket felváltja egy nagy katartikus ima, Mezey Katalin Nemcsak szárnyas angyal című, lényeglátó, nagy, könyörgő versével.”

Hirdetés
•  Fotó: Deák Hunor Attila Galéria

Fotó: Deák Hunor Attila

Az előadóművész az elmúlt időszakban a csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi unitárius közösségekhez látogatott el. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult székelyföldi turnéval kapcsolatban elmondta, mivel legutóbb templomokban adta elő a műsort, itt azonnali visszajelzéseket kapott. „A templomból kijövet könnyes szemmel szorongatták a kezem az emberek és kérték a versek címeit, hogy újraolvashassák. Mivel az Irodalmi Jelen a decemberi számában lehozta az egész műsor anyagát tavaly, és rendelkezésemre bocsájtott ingyen példányokat, odaajándékoztam az érdeklődőknek. A műsor része az is, hogy az elhangzó versek szerzőinek portréit kivetítjuk életrajzi adatokkal együtt versmondás közben, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat, a szerzőket. Egy irodalomtanár is megköszönte az élményt és a népszerűsítést, hiánypótlónak nevezve a produkciót, ugyanis az iskolai tananyagból sajnos hiányoznak a kortárs művészek” – mesélt élményeiről az előadó.

•  Fotó: Deák Hunor Attila Galéria

Fotó: Deák Hunor Attila


És hogy hányféle istenkép lakik az alkotókban? Ahány költő, annyiféle istenkép – mondja Zorkóczy Zenóbia. „A mostani összeállításban 22 költőt mutatok be, tehát huszonkét féle. Van egy huszadik századi költők istenes verseiből készült műsorom is. A tavaly Budapesten egy felkérésre összefűztem a két produkciót, és érdekes volt látni, hogy míg a múlt század zseniális költői többnyire a magasságos Istenről, a »van vagy nincs Istenről«, vagy a panteista istenszemléletről vallottak, addig manapság Istent a tükrön túli térben keresik (Orbán János Dénes: Isten szaga) vagy egy kis motorként képzelik el (Sántha Attila: Az én istenem), de a mai Isten képes szomorkodni azért, mert az élet értelmét még ő maga sem találja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 28., vasárnap

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)

összeraksz egy gépet
de nem működik

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)
Balázs K. Attila: (zsákutca 51)
2025. december 28., vasárnap

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)

Hirdetés
2025. december 26., péntek

Péter Beáta: Jobb napok

Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.

Péter Beáta: Jobb napok
Péter Beáta: Jobb napok
2025. december 26., péntek

Péter Beáta: Jobb napok

2025. december 23., kedd

Fábián Tibor: Sötétben botorkáló ünnep

Nagy-nagy sötétségre emlékszem – ami reánk telepedett, mint valami átláthatatlan és áthatolhatatlan massza. És mégis hazataláltunk benne karácsonyeste.

Fábián Tibor: Sötétben botorkáló ünnep
2025. december 21., vasárnap

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra

Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Ferencz Imre: Dal

Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...

Ferencz Imre: Dal
Ferencz Imre: Dal
2025. december 19., péntek

Ferencz Imre: Dal

2025. december 16., kedd

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre

Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Hirdetés
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Hirdetés