
Kallós Zoltán a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő
Fotó: Hagyományok Háza
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
2026. január 09., 19:552026. január 09., 19:55
Erdély kulturális emlékezete sosem pusztán kronológia. A születési és halálozási évfordulók mögött szellemi műhelyek, nyelvi közösségek, történelmi tapasztalatok és hatástörténetek rajzolódnak ki. 2026-ban különösen sok olyan alkotóra emlékezhetünk, akik Erdélyben születtek, innen indultak el vagy ide kötődnek valamilyen módon, és munkásságukkal az egész magyar és egyetemes kultúrát formálták. Az alábbi névsor ezt az összefonódást mutatja meg – a teljesség igénye nélkül.
Kallós Zoltán (1926–2018)
A válaszúti születésű népzenekutató életműve nélkül ma másként gondolkodnánk a magyar és erdélyi népzenei hagyományról. Gyűjtései nemcsak dokumentáltak, hanem megőriztek egy eltűnő világot, és visszacsatolták azt a jelenhez.
Péter László (1926–2019)
Kolozsvári irodalomtörténész, aki a 20. századi erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb értelmezője volt. Munkássága hídként működött Erdély és az anyaországi irodalomtudomány között.
Szász Endre (1926–2003)
Csíkszeredában született festőművész, grafikus, aki később nemzetközi karriert futott be. Erdély inkább kiindulópont, mint tematika volt számára. A helyi kulturális emlékezetnek fontos része – szülővárosában utcát neveztek el róla, kiállításai által pedig kétszer is „hazatért” Csíkba.
Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő, könyvillusztrátor
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
Balogh Edgár (1906–1996)
Kolozsvári író, szerkesztő, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik meghatározó alakja. Gondolkodásában az erdélyiség nem nosztalgia, hanem társadalmi felelősség volt.
Szabó T. Attila (1906–1987)
Fehéregyházi nyelvész, helynévkutató, az erdélyi magyar nyelv tudományos feltérképezésének kulcsfigurája. Munkája ma is alapvetés a történeti nyelvészetben.
Szemlér Ferenc (1906–1978)
Kolozsvári költő, kritikus, aki lírájában és esszéiben egyaránt a kisebbségi lét kérdéseit dolgozta fel, visszafogott, intellektuális hangon.
Vita Zsigmond (1906–1998)
Nagyenyedi irodalomtörténész, bibliográfus, aki rendszerező munkájával láthatóvá tette az erdélyi magyar irodalom teljesítményeit.
Zelk Zoltán (1906–1981)
Érmihályfalvi költő, aki Erdélyhez fűződő élményeit és a 20. századi magyar történelem traumáit személyes hangon szólaltatta meg.
Apor Péter (1676–1752)
Háromszéki főnemes, történetíró, a Metamorphosis Transylvaniae szerzője. Műve egyszerre kordokumentum és identitástörténet.
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735)
Erdély fejedelme, hadvezér, emlékíró. Politikai szerepe mellett írásai a magyar önértelmezés alapszövegei.
Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
Fotó: Czimbal Gyula/MTI/archív
Az alábbi alkotók noha nem Erdélyben születtek, de fontosnak tartjuk megemlíteni őket, hiszen az magyar kultúra egészére gyakoroltak meghatározó hatást.
Nyolcvan éve született Hajas Tibor (1946–1980) a magyar neoavantgárd radikális alakja. Performanszai és vizuális költészete ma is erősen hat a kortárs művészetre.
Csukás István (1936–2020)
Költő, író, a magyar gyermekirodalom egyik legismertebb alakja, akinek figurái a közös kulturális emlékezet részévé váltak.
Lázár Ervin (1936–2006)
A modern magyar meseirodalom megkerülhetetlen alakja. Történeteiben a humor, az abszurd és az erkölcsi érzékenység kéz a kézben jár.
Orbán Ottó (1936–2002)
A késő modern magyar líra egyik legerősebb hangja, aki iróniával és intellektuális erővel reagált saját korára.
Ratkó József (1936–1989)
Költő, esszéista, akinek munkásságában a történelem és a morális felelősség kérdései kerültek előtérbe.
Lakatos Menyhért (1926–2007)
Író, a roma sorsirodalom egyik legjelentősebb magyarországi alakja. Műveiben a kirekesztettség, a túlélés és az identitás kérdései kaptak hangot.
Rab Zsuzsa (1926–1998)
Költő és műfordító, aki különösen a skandináv irodalom magyar megismertetésében játszott meghatározó szerepet.
Simon István (1926–1975)
Költő, prózaíró, szerkesztő; lírájában a paraszti világ tapasztalata és a modern költői beszéd találkozott.
Janikovszky Éva (1926–2003)
Prózaíró, akinek művei generációkat szólítottak meg – gyerekeket és felnőtteket egyaránt –, egyszerű nyelven, mély emberismerettel.
Százhúsz éve született Victor Vasarely (1906–1997), az op-art legkiemelkedőbb képviselője. Művészete a vizualitás és a tudomány határán mozgott, hatása ma is érezhető a kortárs képzőművészetben és designban.
Zárszó
A kerek évfordulók nemcsak emlékezésre nyújtanak alkalmat, hanem újraolvasásra és újraértelmezésre is. 2026-ban Erdély múltja és a magyar kultúra egésze egyszerre kerül fókuszba – nem lezárt hagyományként, hanem élő, egymásba kapcsolódó örökségként.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!