2026. január 07., 19:452026. január 08., 15:04
2026. január 08., 15:042026. január 08., 15:04
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
összébb húzta szemöldökeit és a vászon
felé fordult, majd vissza, felém, „és mért
olyan tarka a te beszéded?” kérdezte
tőlem, s szemében röpképtelen kis
madarakat láttam, éreztem, valami más
elszáll, majd pillantásommal én is
a vászon felől fordultam meg, és mondtam,
„mert így szeretem a lét minden méterét,
s a hosszúság pontjait azon a távon,
a fölöttük reszkető csattanóig, pontosan
addig, ha már lehet”,
ezeket mondtam, így mondtam, valami
külön sejtelem túlontúl hányaveti
vakmerőségével, ezután öblös tálakból
minden elképzelhető színű, állagú,
hígabb, vastagabb festéket öntött az itt-ott
meglöttyenő, másutt feszülő vászonra,
majd vékony, reszketeg vonalat húzott
a lassan kérgesedő, fura mintákba züllő,
olajos felületre, „nézd csak”, mondta,
„ez itt az én akaratom!”, s a vonal egyre
kivehetetlenebbé vált, csak a keveredés
oszló határa mutatta, hol húzódott
a vonása, én meg ráhagytam, „legyen!”,
végül hátat fordítottunk, mintha valami
bágyadt akarattal nyilvánítottuk volna
egymást holtnak, én őt, ő meg engem,
majd a beláthatatlan távolságok
két magányos végtelene nyílt előttünk,
és barátságunk épp szakadásával vált
most különálló testté, aminek villanásait,
színes kis foltjait ebben az egynemű
térben tudom, csak feledni lehet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
Emlékszem egy ifjúkori, magányos szilveszterre, még valamikor a kilencvenes évek elejéről. Éjfél előtt pár perccel felkaptam magamra a kabátot és kisétáltam a kertünk végén áthaladó vasúti töltéshez.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Nagy-nagy sötétségre emlékszem – ami reánk telepedett, mint valami átláthatatlan és áthatolhatatlan massza. És mégis hazataláltunk benne karácsonyeste.
Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.