
Fotó: Deák Hunor Attila
Hányféle istenkép lakik az alkotókban, és hogyan szólnak a kortárs szerzők Istenről? Az én Istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorában erre keresi a választ Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
2025. június 29., 13:502025. június 29., 13:50
2025. november 12., 17:442025. november 12., 17:44
Az Irodalmi Jelen felkérésére állította össze Zorkóczy Zenóbia előadóművész azt a műsorát, amelybe azon szerzők istenes verseit válogatta be, akik publikáltak a lapban, és az alkotásaik valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz. „Én is kíváncsi voltam arra, hogy mennyire lesz képes ez az anyag megszólítani az embereket, hiszen versmondóként felelősséggel tartozom a nézőimnek azzal, hogy mit viszek színpadra. Meg kell tudjam értetni a mondanivalómat, magammal kell ragadnom a nézőket a költők és a saját magam által teremtett szellemi világba” – magyarázta az előadó.
Zorkóczy Zenóbia úgy véli, a verses „imakompozíciója” a magáramaradt, modern ember vívódásairól szól, amint próbálja megszólítani, vallatni, párbeszédre kényszeríteni Istent. „A különleges az, hogy Isten meg is szólal időnként (mint Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában), hiszen nagyon gazdag az istenes irodalmunk, például Farkas Wellmann Éva és Fekete Vince hidegrázós verseiben megjelennek az isteni válaszok is. A műsorban a sokfajta egyéni istenélménytől eljutunk a közösségi istenélményhez, ugyanis az összeállítás harmadik része a ma zajló háborús idők imáiról szól. Az előadás végére az addigi párbeszédszerű kérdéseket és feleleteket felváltja egy nagy katartikus ima, Mezey Katalin Nemcsak szárnyas angyal című, lényeglátó, nagy, könyörgő versével.”
Fotó: Deák Hunor Attila
Az előadóművész az elmúlt időszakban a csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi unitárius közösségekhez látogatott el. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult székelyföldi turnéval kapcsolatban elmondta, mivel legutóbb templomokban adta elő a műsort, itt azonnali visszajelzéseket kapott. „A templomból kijövet könnyes szemmel szorongatták a kezem az emberek és kérték a versek címeit, hogy újraolvashassák. Mivel az Irodalmi Jelen a decemberi számában lehozta az egész műsor anyagát tavaly, és rendelkezésemre bocsájtott ingyen példányokat, odaajándékoztam az érdeklődőknek. A műsor része az is, hogy az elhangzó versek szerzőinek portréit kivetítjuk életrajzi adatokkal együtt versmondás közben, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat, a szerzőket. Egy irodalomtanár is megköszönte az élményt és a népszerűsítést, hiánypótlónak nevezve a produkciót, ugyanis az iskolai tananyagból sajnos hiányoznak a kortárs művészek” – mesélt élményeiről az előadó.
Fotó: Deák Hunor Attila
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!