A kortárs irodalom modern istenképe

Fotó: Deák Hunor Attila

Hányféle istenkép lakik az alkotókban, és hogyan szólnak a kortárs szerzők Istenről? Az én Istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorában erre keresi a választ Zorkóczy Zenóbia előadóművész.

Péter Beáta

2025. június 29., 13:502025. június 29., 13:50

Az Irodalmi Jelen felkérésére állította össze Zorkóczy Zenóbia előadóművész azt a műsorát, amelybe azon szerzők istenes verseit válogatta be, akik publikáltak a lapban, és az alkotásaik valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz. „Én is kíváncsi voltam arra, hogy mennyire lesz képes ez az anyag megszólítani az embereket, hiszen versmondóként felelősséggel tartozom a nézőimnek azzal, hogy mit viszek színpadra. Meg kell tudjam értetni a mondanivalómat, magammal kell ragadnom a nézőket a költők és a saját magam által teremtett szellemi világba” – magyarázta az előadó.

A műsorban Bálint Tamás, Böszörményi Zoltán, Csáji Koppány László, Czilli Aranka, Dimény H. Árpád, Farkas Wellmann Éva, Fekete Vince, Iancu Laura, Király Farkas, Laczkó Vass Róbert, Lőrincz P. Gabriella, Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Pethő Lorand, Sántha Attila és Varga Melinda versei hangzanak el.

Zorkóczy Zenóbia úgy véli, a verses „imakompozíciója” a magáramaradt, modern ember vívódásairól szól, amint próbálja megszólítani, vallatni, párbeszédre kényszeríteni Istent. „A különleges az, hogy Isten meg is szólal időnként (mint Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában), hiszen nagyon gazdag az istenes irodalmunk, például Farkas Wellmann Éva és Fekete Vince hidegrázós verseiben megjelennek az isteni válaszok is. A műsorban a sokfajta egyéni istenélménytől eljutunk a közösségi istenélményhez, ugyanis az összeállítás harmadik része a ma zajló háborús idők imáiról szól. Az előadás végére az addigi párbeszédszerű kérdéseket és feleleteket felváltja egy nagy katartikus ima, Mezey Katalin Nemcsak szárnyas angyal című, lényeglátó, nagy, könyörgő versével.”

Fotó: Deák Hunor Attila

Az előadóművész az elmúlt időszakban a csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi unitárius közösségekhez látogatott el. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult székelyföldi turnéval kapcsolatban elmondta, mivel legutóbb templomokban adta elő a műsort, itt azonnali visszajelzéseket kapott. „A templomból kijövet könnyes szemmel szorongatták a kezem az emberek és kérték a versek címeit, hogy újraolvashassák. Mivel az Irodalmi Jelen a decemberi számában lehozta az egész műsor anyagát tavaly, és rendelkezésemre bocsájtott ingyen példányokat, odaajándékoztam az érdeklődőknek. A műsor része az is, hogy az elhangzó versek szerzőinek portréit kivetítjuk életrajzi adatokkal együtt versmondás közben, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat, a szerzőket. Egy irodalomtanár is megköszönte az élményt és a népszerűsítést, hiánypótlónak nevezve a produkciót, ugyanis az iskolai tananyagból sajnos hiányoznak a kortárs művészek” – mesélt élményeiről az előadó.

Fotó: Deák Hunor Attila

És hogy hányféle istenkép lakik az alkotókban? Ahány költő, annyiféle istenkép – mondja Zorkóczy Zenóbia. „A mostani összeállításban 22 költőt mutatok be, tehát huszonkét féle. Van egy huszadik századi költők istenes verseiből készült műsorom is. A tavaly Budapesten egy felkérésre összefűztem a két produkciót, és érdekes volt látni, hogy míg a múlt század zseniális költői többnyire a magasságos Istenről, a »van vagy nincs Istenről«, vagy a panteista istenszemléletről vallottak, addig manapság Istent a tükrön túli térben keresik (Orbán János Dénes: Isten szaga) vagy egy kis motorként képzelik el (Sántha Attila: Az én istenem), de a mai Isten képes szomorkodni azért, mert az élet értelmét még ő maga sem találja.

Színtér Irodalom