
A pillanat, amikor a művészet megszólal – szavak, színek és mozdulatok találkozása az ÉRTÉKelünk színpadán
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A Piros. Produkció újra bebizonyítja: értéket teremteni és értékelni közösségi élmény. Október 8-án a Haberstumpf-villában mutatják be az ÉRTÉKelünk 4.0 összművészeti előadást, ahol képzőművészet, irodalom, zene és színház találkozik.
2025. október 07., 11:342025. október 07., 11:34
A székelyudvarhelyi Haberstumpf-villában október 8-án és 9-én délután hat órától egy különleges, műfajokon átívelő kalandra hívják a közönséget. A Piros. Produkció újra elhozza az ÉRTÉKelünk című összművészeti előadást, amely idén már a negyedik kiadásához érkezett. A projekt nemcsak művészeti esemény, hanem találkozási pont: helyi alkotók, kortárs szerzők, színészek, zenészek és képzőművészek közös tere, ahol a különböző művészeti ágak egyszerre szólalnak meg.
Az ÉRTÉKelünk lényege, hogy hidat épít a művészetek között, miközben ráirányítja a figyelmet Székelyudvarhely és környéke kulturális sokszínűségére. „A tükröt használod, hogy lásd az arcodat – használd a műalkotásokat, hogy lásd a lelkedet” – idézte a produkció megálmodója, Albert Orsolya G.B. Shaw-t.
Képzőművészet és színház egy térben – a néző is részesévé válik az alkotásnak
Fotó: Gábor Lajos / ÉRTÉKelünk
Ez a mottó tökéletesen leírja az előadás szellemiségét. A néző egyszerre vesz részt egy kiállításon, ahol a Pulzus Art Camp művészeinek alkotásai „elevenednek” meg. Egy irodalmi esten, ahol helyi – Székelyudvarhelyhez valamilyen formában kötődő – szerzők által frissen írt szövegek hangzanak el. És egy színházi előadáson, ahol ezek az alkotások életre kelnek színészi játék, zene és mozgás által.
Az ötlet gyökerei a Pulzus Művésztelephez nyúlnak vissza, amely immár több mint egy évtizede hív képzőművészeket Udvarhelyre alkotni. Albert Orsolya innen indított:
Helyi írókat, költőket kérek fel, hogy válasszanak egy művet, és abból inspirálódva írjanak valamit – verset, monológot, novellát –, amit aztán színpadra viszünk.”
Kortárs szövegek és helyi hangok – amikor az udvarhelyi művészek egymás inspirációivá válnak
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A projekt így valódi művészeti láncolatként működik: a képzőművészetből születik irodalom, az irodalomból színház, a színházból pedig közösségi élmény.
Az idei kiadás több szempontból is megújul. A produkció első alkalommal költözik a Haáz Rezső Múzeumba, ahol tágasabb tér, új fények és akusztika várják a nézőket. A rendező ezúttal Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín művésze, aki maga is udvarhelyi születésű – így a projekt továbbra is hű marad helyi gyökereihez. Idén ráadásul a zene, az ének is fontos szerepet kap, újabb réteget adva a vizuális, verbális és mozgásos elemekhez. Az alkotók között most is több új név tűnik fel – Orsolya minden évben igyekszik más-más művészeket bevonni, hogy minél több hang és látásmód szólalhasson meg.
Az ÉRTÉKelünk nem csak előadás: közösségi élmény
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
Az ÉRTÉKelünk nemcsak címében hordozza a kulcsszót, hanem szellemiségében is. „Annyi érték vesz körül minket, csak hajlamosak vagyunk elmenni mellettük” – mondja Orsolya.
A program ma már városi támogatással valósul meg, és valóban közösségi ügy lett belőle: minden előadás egy kicsit a város tükre is.
Fotó: Piros. Produkció
Az ÉRTÉKelünk 4.0 alkotói: Albert Orsolya, Albert-Karácsony Renáta, Berze Imre, Csorba Kristóf – György, Faluvégi Chripkó Krisztina, Fazakas Attila, Jakab Tamás, Kányádi Szilárd, Kristó Róbert, László Kata, Lövétei Lázár László, Marosi Zsuzsa, Molnár Mátyás, Pál Péter, Péter Beáta, Rizmayer Péter, Szabó K. Attila, Szilveszter Andrea, Tóásó István, Uta Heinecke, Vass Irén, Veress Viktória.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
A gyulai Székely Aladár Fotóklub negyvenéves jubileumi tárlata a Csíki Moziban nemcsak a fotográfia művészetét ünnepli, hanem egy évtizedeken át tartó barátság történetét is, amelyben a fény az összetartozás szimbólumává válik.
A kézdivásárhelyi Udvartér Színház egy közkedvelt művet, A kis herceget vitte színpadra. A darab nem a jól ismert mese újrajátszása, hanem egy érzékeny, emberi utazás a gyermeki tisztaság és a felnőtté válás határán.
„Magyar, szavad világ értse: / Anyanyelvünk létünk vére” – írta Bartis Ferenc az Utószó című versében. Ugyan e sorokat nem az 1956-os események inspirálták, a forradalom erdélyi történetéhez annál inkább kapcsolódik. Sántha Attilával beszélgettünk.
A színek, formák és ritmusok belső harmóniájából születő képek világába hív Nagy Szidónia Éva új tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fegyelmezett játék mögött mély belső béke és az önazonosság keresése rajzolódik ki.
„Az éneklés olyan, mint a vetés” – vallja Bíró János, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusának karnagya. A 25 éve működő énekkar hétről hétre közösséget épít, és bizonyítja, hogy az ének nemcsak hang, hanem hála, öröm és a lélek nyelve.
szóljon hozzá!