
A pillanat, amikor a művészet megszólal – szavak, színek és mozdulatok találkozása az ÉRTÉKelünk színpadán
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A Piros. Produkció újra bebizonyítja: értéket teremteni és értékelni közösségi élmény. Október 8-án a Haberstumpf-villában mutatják be az ÉRTÉKelünk 4.0 összművészeti előadást, ahol képzőművészet, irodalom, zene és színház találkozik.
2025. október 07., 11:342025. október 07., 11:34
A székelyudvarhelyi Haberstumpf-villában október 8-án és 9-én délután hat órától egy különleges, műfajokon átívelő kalandra hívják a közönséget. A Piros. Produkció újra elhozza az ÉRTÉKelünk című összművészeti előadást, amely idén már a negyedik kiadásához érkezett. A projekt nemcsak művészeti esemény, hanem találkozási pont: helyi alkotók, kortárs szerzők, színészek, zenészek és képzőművészek közös tere, ahol a különböző művészeti ágak egyszerre szólalnak meg.
Az ÉRTÉKelünk lényege, hogy hidat épít a művészetek között, miközben ráirányítja a figyelmet Székelyudvarhely és környéke kulturális sokszínűségére. „A tükröt használod, hogy lásd az arcodat – használd a műalkotásokat, hogy lásd a lelkedet” – idézte a produkció megálmodója, Albert Orsolya G.B. Shaw-t.
Képzőművészet és színház egy térben – a néző is részesévé válik az alkotásnak
Fotó: Gábor Lajos / ÉRTÉKelünk
Ez a mottó tökéletesen leírja az előadás szellemiségét. A néző egyszerre vesz részt egy kiállításon, ahol a Pulzus Art Camp művészeinek alkotásai „elevenednek” meg. Egy irodalmi esten, ahol helyi – Székelyudvarhelyhez valamilyen formában kötődő – szerzők által frissen írt szövegek hangzanak el. És egy színházi előadáson, ahol ezek az alkotások életre kelnek színészi játék, zene és mozgás által.
Az ötlet gyökerei a Pulzus Művésztelephez nyúlnak vissza, amely immár több mint egy évtizede hív képzőművészeket Udvarhelyre alkotni. Albert Orsolya innen indított:
Helyi írókat, költőket kérek fel, hogy válasszanak egy művet, és abból inspirálódva írjanak valamit – verset, monológot, novellát –, amit aztán színpadra viszünk.”
Kortárs szövegek és helyi hangok – amikor az udvarhelyi művészek egymás inspirációivá válnak
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A projekt így valódi művészeti láncolatként működik: a képzőművészetből születik irodalom, az irodalomból színház, a színházból pedig közösségi élmény.
Az idei kiadás több szempontból is megújul. A produkció első alkalommal költözik a Haáz Rezső Múzeumba, ahol tágasabb tér, új fények és akusztika várják a nézőket. A rendező ezúttal Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín művésze, aki maga is udvarhelyi születésű – így a projekt továbbra is hű marad helyi gyökereihez. Idén ráadásul a zene, az ének is fontos szerepet kap, újabb réteget adva a vizuális, verbális és mozgásos elemekhez. Az alkotók között most is több új név tűnik fel – Orsolya minden évben igyekszik más-más művészeket bevonni, hogy minél több hang és látásmód szólalhasson meg.
Az ÉRTÉKelünk nem csak előadás: közösségi élmény
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
Az ÉRTÉKelünk nemcsak címében hordozza a kulcsszót, hanem szellemiségében is. „Annyi érték vesz körül minket, csak hajlamosak vagyunk elmenni mellettük” – mondja Orsolya.
A program ma már városi támogatással valósul meg, és valóban közösségi ügy lett belőle: minden előadás egy kicsit a város tükre is.
Fotó: Piros. Produkció
Az ÉRTÉKelünk 4.0 alkotói: Albert Orsolya, Albert-Karácsony Renáta, Berze Imre, Csorba Kristóf – György, Faluvégi Chripkó Krisztina, Fazakas Attila, Jakab Tamás, Kányádi Szilárd, Kristó Róbert, László Kata, Lövétei Lázár László, Marosi Zsuzsa, Molnár Mátyás, Pál Péter, Péter Beáta, Rizmayer Péter, Szabó K. Attila, Szilveszter Andrea, Tóásó István, Uta Heinecke, Vass Irén, Veress Viktória.
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!