
A pillanat, amikor a művészet megszólal – szavak, színek és mozdulatok találkozása az ÉRTÉKelünk színpadán
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A Piros. Produkció újra bebizonyítja: értéket teremteni és értékelni közösségi élmény. Október 8-án a Haberstumpf-villában mutatják be az ÉRTÉKelünk 4.0 összművészeti előadást, ahol képzőművészet, irodalom, zene és színház találkozik.
2025. október 07., 11:342025. október 07., 11:34
A székelyudvarhelyi Haberstumpf-villában október 8-án és 9-én délután hat órától egy különleges, műfajokon átívelő kalandra hívják a közönséget. A Piros. Produkció újra elhozza az ÉRTÉKelünk című összművészeti előadást, amely idén már a negyedik kiadásához érkezett. A projekt nemcsak művészeti esemény, hanem találkozási pont: helyi alkotók, kortárs szerzők, színészek, zenészek és képzőművészek közös tere, ahol a különböző művészeti ágak egyszerre szólalnak meg.
Az ÉRTÉKelünk lényege, hogy hidat épít a művészetek között, miközben ráirányítja a figyelmet Székelyudvarhely és környéke kulturális sokszínűségére. „A tükröt használod, hogy lásd az arcodat – használd a műalkotásokat, hogy lásd a lelkedet” – idézte a produkció megálmodója, Albert Orsolya G.B. Shaw-t.
Képzőművészet és színház egy térben – a néző is részesévé válik az alkotásnak
Fotó: Gábor Lajos / ÉRTÉKelünk
Ez a mottó tökéletesen leírja az előadás szellemiségét. A néző egyszerre vesz részt egy kiállításon, ahol a Pulzus Art Camp művészeinek alkotásai „elevenednek” meg. Egy irodalmi esten, ahol helyi – Székelyudvarhelyhez valamilyen formában kötődő – szerzők által frissen írt szövegek hangzanak el. És egy színházi előadáson, ahol ezek az alkotások életre kelnek színészi játék, zene és mozgás által.
Az ötlet gyökerei a Pulzus Művésztelephez nyúlnak vissza, amely immár több mint egy évtizede hív képzőművészeket Udvarhelyre alkotni. Albert Orsolya innen indított:
Helyi írókat, költőket kérek fel, hogy válasszanak egy művet, és abból inspirálódva írjanak valamit – verset, monológot, novellát –, amit aztán színpadra viszünk.”
Kortárs szövegek és helyi hangok – amikor az udvarhelyi művészek egymás inspirációivá válnak
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
A projekt így valódi művészeti láncolatként működik: a képzőművészetből születik irodalom, az irodalomból színház, a színházból pedig közösségi élmény.
Az idei kiadás több szempontból is megújul. A produkció első alkalommal költözik a Haáz Rezső Múzeumba, ahol tágasabb tér, új fények és akusztika várják a nézőket. A rendező ezúttal Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín művésze, aki maga is udvarhelyi születésű – így a projekt továbbra is hű marad helyi gyökereihez. Idén ráadásul a zene, az ének is fontos szerepet kap, újabb réteget adva a vizuális, verbális és mozgásos elemekhez. Az alkotók között most is több új név tűnik fel – Orsolya minden évben igyekszik más-más művészeket bevonni, hogy minél több hang és látásmód szólalhasson meg.
Az ÉRTÉKelünk nem csak előadás: közösségi élmény
Fotó: Kelemen Kinga / ÉRTÉKelünk
Az ÉRTÉKelünk nemcsak címében hordozza a kulcsszót, hanem szellemiségében is. „Annyi érték vesz körül minket, csak hajlamosak vagyunk elmenni mellettük” – mondja Orsolya.
A program ma már városi támogatással valósul meg, és valóban közösségi ügy lett belőle: minden előadás egy kicsit a város tükre is.
Fotó: Piros. Produkció
Az ÉRTÉKelünk 4.0 alkotói: Albert Orsolya, Albert-Karácsony Renáta, Berze Imre, Csorba Kristóf – György, Faluvégi Chripkó Krisztina, Fazakas Attila, Jakab Tamás, Kányádi Szilárd, Kristó Róbert, László Kata, Lövétei Lázár László, Marosi Zsuzsa, Molnár Mátyás, Pál Péter, Péter Beáta, Rizmayer Péter, Szabó K. Attila, Szilveszter Andrea, Tóásó István, Uta Heinecke, Vass Irén, Veress Viktória.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.
A Túl közel csíkszeredai vetítése után nem maradt kényelmes távolság. A film főszereplője élőben mondta ki azt, amit sokan titokként cipelnek. A nézők ráébredtek: a bántalmazás nem mások története, hanem a társadalom közös kudarca.
szóljon hozzá!