A húsvéti hímes tojás egy ősi tudás lenyomata
Fotó: Magyari Lukács
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata – titkos jelek, archaikus formák, a világ teremtett rendjének kézzel írott emlékezete. Minden egyes vonal és szín egy letűnt kor szellemiségét idézi, ahol a szépség nem öncél, hanem szakrális jelentéshordozó. Ebbe a mélységbe vezet minket Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi népi iparművész. Beszélgetésünk során vele együtt keressük a választ: mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, a világ különös rendjéről.
Ilyés Krisztinka
2025. április 18., 17:512025. április 18., 17:51
2025. április 19., 18:032025. április 19., 18:03
Aligha létezik kultúra vagy hagyomány, amelyet ne érintett volna meg a tojás formai tökéletessége és misztikus jelentéstartalma. Ősidők óta a tojás nem csupán táplálék, hanem az élet titkának zárt, mégis áttetsző szimbóluma: látszólag mozdulatlan, ám belsejében a lét lüktetése érlelődik. Egyetlen forma sem idézi meg ennyire érzékletesen a kozmikus kezdet pillanatát – a tökéletes gömb születésének feszültségét, a semmiből fakadó mindenséget.
Jelképpé magasztosul minden kezdet és újrakezdés, minden újjászületés és megújulás, legyen az testi vagy lelki értelemben vett átváltozás. Mint az élet eszenciáját őrző forma, a termékenység és az isteni rend képmása, a tojás nemcsak a világ mitikus genezisének modellje, hanem a transzcendens átlényegülés képe is.
– jegyzi meg Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című könyvében.
Fotó: Magyari Lukács
Ezekkel a gondolatokkal indítottuk beszélgetésünket a gyergyócsomafalvi Fehér Gizella Mária népi iparművésszel, akinek teljes életét – háza minden szegletét és mindennapjait – áthatja a húsvéti tojásírás azon hangulata, amely egyrészt az alkotás csendes rítusához, másrészt viszont az ősi tojásírás hagyományához köthető.
Fotó: Magyari Lukács
Igaz ugyan, hogy a gyergyócsomafalvi tojásírás a motívumokról, a viaszról és leginkább a piros festékről szól, de a húsvéti tojások történetével egy női hagyomány (íratlan) átadását is megismerhetjük, amely a kéz emlékezetét és az életet átszövő örökséget is magában hordozza. Gizi nénit édesanyja, őt pedig a nagynénje, Anna néni tanította meg a tojásírás művészetére. Ő volt az, akitől ez a tudás nemzedékről nemzedékre továbbadódott. Anna néni Gyimesben tanulta meg a tojásírás fortélyait: a kesice készítését, a viasz melegítésének idejét, a minták jelentéseit.
Ezek a falusi tojásmotívumok nem hivalkodóak: egyszerű, kevéssé díszített, szinte szerény, ám annál tisztább hagyományból táplálkoznak.
Fotó: Magyari Lukács
A tojásírás családi és közösségi eseménnyé vált – a gyermekek a felnőttek köré gyűltek, lesték, hogyan készül a viasz, hogyan kerülnek a jelek a tojáshéjra. A festés is rituálé volt: nem lehetett forró a festőlé, mert az elrontotta volna a munkát.
A tojásíró mesterség lassan átalakult felelősséggé is. Egyre többen keresték fel a házukat, kosártojással a kezükben, kérve, hogy húsvétra írják meg számukra. Gizi néni édesanyja már alig győzte a kéréseket, így lánya is egyre aktívabb szerepet vállalt a munkafolyamatban. Amikor Gizi néni férjhez ment, és más alkotókkal, többek között Kisné Portik Irénnel is kapcsolatba került, a tojásírás közösségi hagyománnyá szélesedett. Együtt kutatták fel azokat az asszonyokat, akik még emlékeztek az eredetre, és így egyfajta mozaikként állt újra össze a helyi, népi kulturális tudás.
Fotó: Magyari Lukács
Gizi néni tizennégy éven át tevékenykedett a szárhegyi Szépteremtő Kaláka táborban, ahol a magyarországi és erdélyi tojásírók tanultak egymástól. Emellett Gyergyószentmiklóson is éveken át szervezték meg Kisné Portik Irénnel, Bartis Erzsikével, és a néhai Kiss Dénessel a húsvét előtti tojásíró eseményeket, ahol több mint ötszáz gyerek is megfordult egyetlen szezon alatt.
– mesélte a gyergyócsomafalvi népi iparművész.
Sokáig és sokan biztatták, mire beadta munkáit zsűrizésre a magyarországi Hagyományok Házához – hosszas folyamat után pedig elnyerte a népi iparművész címet. Ezzel hivatalos elismerést nyert az, ami már rég belül, szívből, a közösségből fakadt: az írott tojás hagyománya, amely az emlékezés, az élet rendjének kézzel írt kódja.
Fotó: Magyari Lukács
De hogyan is készül egy írott tojás?
„Az első lépés a tojás előkészítése, amit szobahőmérsékleten kell végezni. A tojásokat alaposan megmossuk mosogatószeres vízben, majd lassan megfőzzük őket, és hagyjuk, hogy langyos vízben pihenjenek, amíg elkezdjük a munkát. Ezután következik az írás fázisa, amely a viasz melegítésével kezdődik. A viasz hőmérséklete kulcsfontosságú, hiszen, ha túl forró, pacázik, ha túl hideg, akkor nem dolgozik megfelelően a kesicénk. A megfelelő hőmérséklet biztosításához külön figyelmet kell fordítani, hogy az edényben lévő viasz egyenletesen melegedjen” – avatott be a tojásírás munkafolyamatába Gizi néni.
A festék nem lehet túl forró, és ügyelni kell arra is, hogy a tojásokat ne tegyük túl hamar bele, különben a viasz leolvad róla. A festés egy olyan fázis, ami nemcsak a színt, hanem a mintákat is megőrzi a tojásokon. Ezek a minták szimbolizálják a családi örökséget és a helyi hagyományokat. A festés után a viaszt is eltávolítjuk, majd mehet is a húsvéti kosarunkba, vagy a megszentelt barkára.
Fotó: Magyari Lukács
„A tojásírás során a legnagyobb öröm számomra, hogy nemcsak én, hanem a családtagjaim is részesévé váltak ennek a hagyománynak. A gyermekeim, unokáim és a rokonok mind megtanulták a tojásírás művészetét, és örömmel folytatják azt a hagyományt, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Még a legkisebbek is élvezik, amikor bejönnek a házba, és megérzik a friss viasz illatát, már tudják, hogy ismét elérkezett a tojásírás ideje. A legnagyobb boldogság számomra, hogy látom, a családom is egyre inkább elmélyül a tojásírás mesterségében” – fogalmazott a tojásíró.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Legényfogó csirke – videó
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Legényfogó csirke – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!