
Fotó: Magyari Lukács
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata – titkos jelek, archaikus formák, a világ teremtett rendjének kézzel írott emlékezete. Minden egyes vonal és szín egy letűnt kor szellemiségét idézi, ahol a szépség nem öncél, hanem szakrális jelentéshordozó. Ebbe a mélységbe vezet minket Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi népi iparművész. Beszélgetésünk során vele együtt keressük a választ: mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, a világ különös rendjéről.
2025. április 18., 17:512025. április 18., 17:51
2025. április 19., 18:032025. április 19., 18:03
Aligha létezik kultúra vagy hagyomány, amelyet ne érintett volna meg a tojás formai tökéletessége és misztikus jelentéstartalma. Ősidők óta a tojás nem csupán táplálék, hanem az élet titkának zárt, mégis áttetsző szimbóluma: látszólag mozdulatlan, ám belsejében a lét lüktetése érlelődik. Egyetlen forma sem idézi meg ennyire érzékletesen a kozmikus kezdet pillanatát – a tökéletes gömb születésének feszültségét, a semmiből fakadó mindenséget.
Jelképpé magasztosul minden kezdet és újrakezdés, minden újjászületés és megújulás, legyen az testi vagy lelki értelemben vett átváltozás. Mint az élet eszenciáját őrző forma, a termékenység és az isteni rend képmása, a tojás nemcsak a világ mitikus genezisének modellje, hanem a transzcendens átlényegülés képe is.
– jegyzi meg Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című könyvében.
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
Ezek a falusi tojásmotívumok nem hivalkodóak: egyszerű, kevéssé díszített, szinte szerény, ám annál tisztább hagyományból táplálkoznak.
Fotó: Magyari Lukács
A tojásíró mesterség lassan átalakult felelősséggé is. Egyre többen keresték fel a házukat, kosártojással a kezükben, kérve, hogy húsvétra írják meg számukra. Gizi néni édesanyja már alig győzte a kéréseket, így lánya is egyre aktívabb szerepet vállalt a munkafolyamatban. Amikor Gizi néni férjhez ment, és más alkotókkal, többek között Kisné Portik Irénnel is kapcsolatba került, a tojásírás közösségi hagyománnyá szélesedett. Együtt kutatták fel azokat az asszonyokat, akik még emlékeztek az eredetre, és így egyfajta mozaikként állt újra össze a helyi, népi kulturális tudás.
Fotó: Magyari Lukács
– mesélte a gyergyócsomafalvi népi iparművész.
Sokáig és sokan biztatták, mire beadta munkáit zsűrizésre a magyarországi Hagyományok Házához – hosszas folyamat után pedig elnyerte a népi iparművész címet. Ezzel hivatalos elismerést nyert az, ami már rég belül, szívből, a közösségből fakadt: az írott tojás hagyománya, amely az emlékezés, az élet rendjének kézzel írt kódja.
Fotó: Magyari Lukács
„Az első lépés a tojás előkészítése, amit szobahőmérsékleten kell végezni. A tojásokat alaposan megmossuk mosogatószeres vízben, majd lassan megfőzzük őket, és hagyjuk, hogy langyos vízben pihenjenek, amíg elkezdjük a munkát. Ezután következik az írás fázisa, amely a viasz melegítésével kezdődik. A viasz hőmérséklete kulcsfontosságú, hiszen, ha túl forró, pacázik, ha túl hideg, akkor nem dolgozik megfelelően a kesicénk. A megfelelő hőmérséklet biztosításához külön figyelmet kell fordítani, hogy az edényben lévő viasz egyenletesen melegedjen” – avatott be a tojásírás munkafolyamatába Gizi néni.
A festék nem lehet túl forró, és ügyelni kell arra is, hogy a tojásokat ne tegyük túl hamar bele, különben a viasz leolvad róla. A festés egy olyan fázis, ami nemcsak a színt, hanem a mintákat is megőrzi a tojásokon. Ezek a minták szimbolizálják a családi örökséget és a helyi hagyományokat. A festés után a viaszt is eltávolítjuk, majd mehet is a húsvéti kosarunkba, vagy a megszentelt barkára.
Fotó: Magyari Lukács
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!