A húsvéti hímes tojás egy ősi tudás lenyomata
Fotó: Magyari Lukács
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata – titkos jelek, archaikus formák, a világ teremtett rendjének kézzel írott emlékezete. Minden egyes vonal és szín egy letűnt kor szellemiségét idézi, ahol a szépség nem öncél, hanem szakrális jelentéshordozó. Ebbe a mélységbe vezet minket Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi népi iparművész. Beszélgetésünk során vele együtt keressük a választ: mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, a világ különös rendjéről.
Ilyés Krisztinka
2025. április 18., 17:512025. április 18., 17:51
2025. április 19., 18:032025. április 19., 18:03
Aligha létezik kultúra vagy hagyomány, amelyet ne érintett volna meg a tojás formai tökéletessége és misztikus jelentéstartalma. Ősidők óta a tojás nem csupán táplálék, hanem az élet titkának zárt, mégis áttetsző szimbóluma: látszólag mozdulatlan, ám belsejében a lét lüktetése érlelődik. Egyetlen forma sem idézi meg ennyire érzékletesen a kozmikus kezdet pillanatát – a tökéletes gömb születésének feszültségét, a semmiből fakadó mindenséget.
Jelképpé magasztosul minden kezdet és újrakezdés, minden újjászületés és megújulás, legyen az testi vagy lelki értelemben vett átváltozás. Mint az élet eszenciáját őrző forma, a termékenység és az isteni rend képmása, a tojás nemcsak a világ mitikus genezisének modellje, hanem a transzcendens átlényegülés képe is.
– jegyzi meg Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című könyvében.
Fotó: Magyari Lukács
Ezekkel a gondolatokkal indítottuk beszélgetésünket a gyergyócsomafalvi Fehér Gizella Mária népi iparművésszel, akinek teljes életét – háza minden szegletét és mindennapjait – áthatja a húsvéti tojásírás azon hangulata, amely egyrészt az alkotás csendes rítusához, másrészt viszont az ősi tojásírás hagyományához köthető.
Fotó: Magyari Lukács
Igaz ugyan, hogy a gyergyócsomafalvi tojásírás a motívumokról, a viaszról és leginkább a piros festékről szól, de a húsvéti tojások történetével egy női hagyomány (íratlan) átadását is megismerhetjük, amely a kéz emlékezetét és az életet átszövő örökséget is magában hordozza. Gizi nénit édesanyja, őt pedig a nagynénje, Anna néni tanította meg a tojásírás művészetére. Ő volt az, akitől ez a tudás nemzedékről nemzedékre továbbadódott. Anna néni Gyimesben tanulta meg a tojásírás fortélyait: a kesice készítését, a viasz melegítésének idejét, a minták jelentéseit.
Ezek a falusi tojásmotívumok nem hivalkodóak: egyszerű, kevéssé díszített, szinte szerény, ám annál tisztább hagyományból táplálkoznak.
Fotó: Magyari Lukács
A tojásírás családi és közösségi eseménnyé vált – a gyermekek a felnőttek köré gyűltek, lesték, hogyan készül a viasz, hogyan kerülnek a jelek a tojáshéjra. A festés is rituálé volt: nem lehetett forró a festőlé, mert az elrontotta volna a munkát.
A tojásíró mesterség lassan átalakult felelősséggé is. Egyre többen keresték fel a házukat, kosártojással a kezükben, kérve, hogy húsvétra írják meg számukra. Gizi néni édesanyja már alig győzte a kéréseket, így lánya is egyre aktívabb szerepet vállalt a munkafolyamatban. Amikor Gizi néni férjhez ment, és más alkotókkal, többek között Kisné Portik Irénnel is kapcsolatba került, a tojásírás közösségi hagyománnyá szélesedett. Együtt kutatták fel azokat az asszonyokat, akik még emlékeztek az eredetre, és így egyfajta mozaikként állt újra össze a helyi, népi kulturális tudás.
Fotó: Magyari Lukács
Gizi néni tizennégy éven át tevékenykedett a szárhegyi Szépteremtő Kaláka táborban, ahol a magyarországi és erdélyi tojásírók tanultak egymástól. Emellett Gyergyószentmiklóson is éveken át szervezték meg Kisné Portik Irénnel, Bartis Erzsikével, és a néhai Kiss Dénessel a húsvét előtti tojásíró eseményeket, ahol több mint ötszáz gyerek is megfordult egyetlen szezon alatt.
– mesélte a gyergyócsomafalvi népi iparművész.
Sokáig és sokan biztatták, mire beadta munkáit zsűrizésre a magyarországi Hagyományok Házához – hosszas folyamat után pedig elnyerte a népi iparművész címet. Ezzel hivatalos elismerést nyert az, ami már rég belül, szívből, a közösségből fakadt: az írott tojás hagyománya, amely az emlékezés, az élet rendjének kézzel írt kódja.
Fotó: Magyari Lukács
De hogyan is készül egy írott tojás?
„Az első lépés a tojás előkészítése, amit szobahőmérsékleten kell végezni. A tojásokat alaposan megmossuk mosogatószeres vízben, majd lassan megfőzzük őket, és hagyjuk, hogy langyos vízben pihenjenek, amíg elkezdjük a munkát. Ezután következik az írás fázisa, amely a viasz melegítésével kezdődik. A viasz hőmérséklete kulcsfontosságú, hiszen, ha túl forró, pacázik, ha túl hideg, akkor nem dolgozik megfelelően a kesicénk. A megfelelő hőmérséklet biztosításához külön figyelmet kell fordítani, hogy az edényben lévő viasz egyenletesen melegedjen” – avatott be a tojásírás munkafolyamatába Gizi néni.
A festék nem lehet túl forró, és ügyelni kell arra is, hogy a tojásokat ne tegyük túl hamar bele, különben a viasz leolvad róla. A festés egy olyan fázis, ami nemcsak a színt, hanem a mintákat is megőrzi a tojásokon. Ezek a minták szimbolizálják a családi örökséget és a helyi hagyományokat. A festés után a viaszt is eltávolítjuk, majd mehet is a húsvéti kosarunkba, vagy a megszentelt barkára.
Fotó: Magyari Lukács
„A tojásírás során a legnagyobb öröm számomra, hogy nemcsak én, hanem a családtagjaim is részesévé váltak ennek a hagyománynak. A gyermekeim, unokáim és a rokonok mind megtanulták a tojásírás művészetét, és örömmel folytatják azt a hagyományt, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Még a legkisebbek is élvezik, amikor bejönnek a házba, és megérzik a friss viasz illatát, már tudják, hogy ismét elérkezett a tojásírás ideje. A legnagyobb boldogság számomra, hogy látom, a családom is egyre inkább elmélyül a tojásírás mesterségében” – fogalmazott a tojásíró.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!