Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:09

Összepárosították a Román Kupa Hargita megyei szakaszának újabb körét

10:45

Sznúker, sí, kosárlabda és angol foci – kedden a tévében

10:42

Nőtt a munkanélküliség a székelyföldi megyékben

10:22

A drog, ami közelebb van a vegyifegyverhez, mint a kábítószerhez

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

A húsvéti hímes tojás egy ősi tudás lenyomata

Fotó: Magyari Lukács

A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata – titkos jelek, archaikus formák, a világ teremtett rendjének kézzel írott emlékezete. Minden egyes vonal és szín egy letűnt kor szellemiségét idézi, ahol a szépség nem öncél, hanem szakrális jelentéshordozó. Ebbe a mélységbe vezet minket Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi népi iparművész. Beszélgetésünk során vele együtt keressük a választ: mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, a világ különös rendjéről.

Ilyés Krisztinka

2025. április 18., 17:512025. április 18., 17:51

2025. április 19., 18:032025. április 19., 18:03

Aligha létezik kultúra vagy hagyomány, amelyet ne érintett volna meg a tojás formai tökéletessége és misztikus jelentéstartalma. Ősidők óta a tojás nem csupán táplálék, hanem az élet titkának zárt, mégis áttetsző szimbóluma: látszólag mozdulatlan, ám belsejében a lét lüktetése érlelődik. Egyetlen forma sem idézi meg ennyire érzékletesen a kozmikus kezdet pillanatát – a tökéletes gömb születésének feszültségét, a semmiből fakadó mindenséget.

A tojásban ott rejlik a születés metafizikája, az örök körforgás ígérete, a teremtés mozdulattá dermedt lenyomata.

Jelképpé magasztosul minden kezdet és újrakezdés, minden újjászületés és megújulás, legyen az testi vagy lelki értelemben vett átváltozás. Mint az élet eszenciáját őrző forma, a termékenység és az isteni rend képmása, a tojás nemcsak a világ mitikus genezisének modellje, hanem a transzcendens átlényegülés képe is.

Ennél fogva Krisztus feltámadásának is méltó jelképe, a feltámadást hozó húsvét szimbóluma”

– jegyzi meg Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című könyvében.

Fotó: Magyari Lukács

Ezekkel a gondolatokkal indítottuk beszélgetésünket a gyergyócsomafalvi Fehér Gizella Mária népi iparművésszel, akinek teljes életét – háza minden szegletét és mindennapjait – áthatja a húsvéti tojásírás azon hangulata, amely egyrészt az alkotás csendes rítusához, másrészt viszont az ősi tojásírás hagyományához köthető.

Fotó: Magyari Lukács

Igaz ugyan, hogy a gyergyócsomafalvi tojásírás a motívumokról, a viaszról és leginkább a piros festékről szól, de a húsvéti tojások történetével egy női hagyomány (íratlan) átadását is megismerhetjük, amely a kéz emlékezetét és az életet átszövő örökséget is magában hordozza. Gizi nénit édesanyja, őt pedig a nagynénje, Anna néni tanította meg a tojásírás művészetére. Ő volt az, akitől ez a tudás nemzedékről nemzedékre továbbadódott. Anna néni Gyimesben tanulta meg a tojásírás fortélyait: a kesice készítését, a viasz melegítésének idejét, a minták jelentéseit.

Ahogy telt az idő, a család fiútagjai is letelepedtek a kályha mellé, egy kis cserépedény fölött melegítették a viaszt, emlékeikből előhívták a motívumokat, és egymást kiegészítve, javítgatva alakították ki a csomafalvi mintakincset.

Ezek a falusi tojásmotívumok nem hivalkodóak: egyszerű, kevéssé díszített, szinte szerény, ám annál tisztább hagyományból táplálkoznak.

Fotó: Magyari Lukács

A tojásírás családi és közösségi eseménnyé vált – a gyermekek a felnőttek köré gyűltek, lesték, hogyan készül a viasz, hogyan kerülnek a jelek a tojáshéjra. A festés is rituálé volt: nem lehetett forró a festőlé, mert az elrontotta volna a munkát.

Ennek eredményeként lett végül egy nagy kosárnyi piros, írott tojás, tele szeretettel, figyelemmel és közös emlékezéssel.

A tojásíró mesterség lassan átalakult felelősséggé is. Egyre többen keresték fel a házukat, kosártojással a kezükben, kérve, hogy húsvétra írják meg számukra. Gizi néni édesanyja már alig győzte a kéréseket, így lánya is egyre aktívabb szerepet vállalt a munkafolyamatban. Amikor Gizi néni férjhez ment, és más alkotókkal, többek között Kisné Portik Irénnel is kapcsolatba került, a tojásírás közösségi hagyománnyá szélesedett. Együtt kutatták fel azokat az asszonyokat, akik még emlékeztek az eredetre, és így egyfajta mozaikként állt újra össze a helyi, népi kulturális tudás.

Fotó: Magyari Lukács

Gizi néni tizennégy éven át tevékenykedett a szárhegyi Szépteremtő Kaláka táborban, ahol a magyarországi és erdélyi tojásírók tanultak egymástól. Emellett Gyergyószentmiklóson is éveken át szervezték meg Kisné Portik Irénnel, Bartis Erzsikével, és a néhai Kiss Dénessel a húsvét előtti tojásíró eseményeket, ahol több mint ötszáz gyerek is megfordult egyetlen szezon alatt.

Mindezt évekig támogatás nélkül, hitből és elhivatottságból szerveztük”

– mesélte a gyergyócsomafalvi népi iparművész.

Sokáig és sokan biztatták, mire beadta munkáit zsűrizésre a magyarországi Hagyományok Házához – hosszas folyamat után pedig elnyerte a népi iparművész címet. Ezzel hivatalos elismerést nyert az, ami már rég belül, szívből, a közösségből fakadt: az írott tojás hagyománya, amely az emlékezés, az élet rendjének kézzel írt kódja.

Fotó: Magyari Lukács

De hogyan is készül egy írott tojás?

„Az első lépés a tojás előkészítése, amit szobahőmérsékleten kell végezni. A tojásokat alaposan megmossuk mosogatószeres vízben, majd lassan megfőzzük őket, és hagyjuk, hogy langyos vízben pihenjenek, amíg elkezdjük a munkát. Ezután következik az írás fázisa, amely a viasz melegítésével kezdődik. A viasz hőmérséklete kulcsfontosságú, hiszen, ha túl forró, pacázik, ha túl hideg, akkor nem dolgozik megfelelően a kesicénk. A megfelelő hőmérséklet biztosításához külön figyelmet kell fordítani, hogy az edényben lévő viasz egyenletesen melegedjen” – avatott be a tojásírás munkafolyamatába Gizi néni.

Miután a tojásokat megírtuk a kívánt mintákkal, következik a festés, ami szintén nem elkapkodható művelet.

A festék nem lehet túl forró, és ügyelni kell arra is, hogy a tojásokat ne tegyük túl hamar bele, különben a viasz leolvad róla. A festés egy olyan fázis, ami nemcsak a színt, hanem a mintákat is megőrzi a tojásokon. Ezek a minták szimbolizálják a családi örökséget és a helyi hagyományokat. A festés után a viaszt is eltávolítjuk, majd mehet is a húsvéti kosarunkba, vagy a megszentelt barkára.

Fotó: Magyari Lukács

„A tojásírás során a legnagyobb öröm számomra, hogy nemcsak én, hanem a családtagjaim is részesévé váltak ennek a hagyománynak. A gyermekeim, unokáim és a rokonok mind megtanulták a tojásírás művészetét, és örömmel folytatják azt a hagyományt, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Még a legkisebbek is élvezik, amikor bejönnek a házba, és megérzik a friss viasz illatát, már tudják, hogy ismét elérkezett a tojásírás ideje. A legnagyobb boldogság számomra, hogy látom, a családom is egyre inkább elmélyül a tojásírás mesterségében” – fogalmazott a tojásíró.

Ünnep