A torkosság, az iszákosság, a bujálkodás időszakának végéhez közeledünk

Ha történeti adatokat keresünk, az oklevelek alapján a 15-16. századból maradtak feljegyzések Mátyás király, II. Lajos király udvarából. Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor felesége holmijai között három láda farsangi maskaráról számolnak be. Ami a nép farsangolását illeti, a legtöbbet idézett feljegyzés a Temesvári Pelbárté, aki egyházi íróként jegyzi egyik latin nyelvű prédikációjában a XV. században:

– Mi volt a legfőbb oka annak, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ a háttérszele lett ennek a népi hagyományőrzésnek?

– Másképp nevezném. Az intézmény szakmai koordinátora és kezdeményezője a megyei szintű találkozónak. Látva, hogy a rendszerváltás után egyre több faluban felelevenítik a régi szokást, megyei farsangbúcsúztatóra hívtuk azokat a csoportokat, amelyek otthon, a saját közösségükben tartják a farsangtemetést. Ezzel természetesen egy más kontextusba kerül az egész: a fesztiváljellegű esemény alkalom a találkozásra, de legfőképpen egy kiemeltebb szintű megmutatkozásra, a résztvevő települések és a megye büszkeségévé vált.

– Talán azt érdemes leszögezni, hogy a farsang farka menete minden településen más és más. Barabás László a Farsangtemetés a Sóvidéken című könyvében éppen erre mutat rá. Hogyan tudnak a közös farsangtemetések jól működni?

– Ezeken a találkozókon minden résztvevő csoport egy kijelölt útvonalon vonul végig, annak a falurésznek játszik, ahol őket vendégül fogadják. Természetesen ez egy más helyzet, mintha otthon, a falubeliek előtt mondanának ki, figuráznának ki közismert dolgokat. De a humor nagyon jól működik, készülnek is helyi témákkal, amelyek a közbeszédben, akár a sajtóból ismertek. Mindig van üzenet, kapcsolat, odaszólás, kommunikáció egy vendégcsoport és a helyiek között, sokszor szépen ritualizált módon: beköszönés, elköszönés formájában. Párhuzamosan zajlanak ezek a falu különböző pontjain, aki szerencsés, több csoportot is meg tud nézni. A csoportok nagyon büszkék a saját szokásukra, érzékenyek is arra, hogy néhány elemet, figurát el ne csenjenek mások.

– Melyek azok a szimbólumok (szerepek), amelyek nélkül nem lehet elképzelni a farsangbúcsúztató menetét?

– Egy kis képzelőerő kell most, hogy magunk előtt lássuk a régi fonók világát, amelyekben zajlik a munka mellett a mókázás. Maszkurák, állatalakoskodók, ijesztő és vicces figurák jelentek meg a fonókban, ezekre ma is sokan emlékeznek az idősebbek közül. Ezek a figurák aztán megjelennek a farsangtemetési felvonuláson.

– Az idei farsangtemetés házigazdája Gyergyóremete. Mire lehet számítani?

– 2011-ben volt már egy megyei találkozó Gyergyóremetén, és most ismét rákerült a sor. Március elsején, szombaton 11 órakor lesz a Balás Gábor Művelődési Ház előtt a megnyitó, azt követően indulnak el a csoportok a kijelölt útvonalakon. Mindegyik csoport két helyen adja elő a játékát, ahol a helyiek megvendégelik a szereplőket. Visszatérve tánc és mulatság lesz a Közösségi Ház előtt. Gyergyóremete híresen jó vendéglátó falu, erős közösség, tudom, hogy házigazdaként nagyon sok saját erőforrást megmozgatnak, és bízom benne, hogy maradandó élmény lesz minden résztvevő számára.