
Fotó: Pinti Attila
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a hagyományőrzés fontosságáról, a farsangi időszak jelentőségéről, illetve az idei esemény részleteiről is beszélgettünk.
2025. február 28., 13:242025. február 28., 13:24
– A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében idén 33. alkalommal lehetünk szemtanúi a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatónak. Ám ezt a néphagyományt már a rendszerváltás előtti időkben is – ahogy tudták, de – megtartották. Sőt, még a világháború körüli időszakból is vannak feljegyzéseink a farsangtemetésről. Lehet tudni azt, honnan indul ez a népszokás?
– A farsangi időszak jellegzetessége a maszkurázás, alakoskodás. Ennek gyökerei az antik kultúrában, ókori színjátszásban lelhetők föl, gondoljunk a Dionüszosz-ünnepekre. Hajdani kultuszokból, rítusokból fennmaradó elemek lelhetők fel a mai farsangi játékokban is. Az ősi azték, egyiptomi kultúrákban az állati maszkok segítségével az istenségeket jelenítették meg, kapcsolatot teremtettek a démonok világával. Vagy gondoljunk az ókori bőség- és termékenységvarázsló rítusokra, amelyeknek nyomai szintén megtalálható a farsangi játékok tavaszváró, téltemető funkciójában.
Ferencz Angéla
Fotó: Pinti Attila
Ha történeti adatokat keresünk, az oklevelek alapján a 15-16. századból maradtak feljegyzések Mátyás király, II. Lajos király udvarából. Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor felesége holmijai között három láda farsangi maskaráról számolnak be. Ami a nép farsangolását illeti, a legtöbbet idézett feljegyzés a Temesvári Pelbárté, aki egyházi íróként jegyzi egyik latin nyelvű prédikációjában a XV. században:
A 15-17. században az egyházi íróktól főleg elítélő és tiltó szövegek formájában van adat a farsangról.
Fotó: Pinti Attila
– Mi volt a legfőbb oka annak, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ a háttérszele lett ennek a népi hagyományőrzésnek?
– Másképp nevezném. Az intézmény szakmai koordinátora és kezdeményezője a megyei szintű találkozónak. Látva, hogy a rendszerváltás után egyre több faluban felelevenítik a régi szokást, megyei farsangbúcsúztatóra hívtuk azokat a csoportokat, amelyek otthon, a saját közösségükben tartják a farsangtemetést. Ezzel természetesen egy más kontextusba kerül az egész: a fesztiváljellegű esemény alkalom a találkozásra, de legfőképpen egy kiemeltebb szintű megmutatkozásra, a résztvevő települések és a megye büszkeségévé vált.
Tartjuk egymással a kapcsolatot, találkozót, kiértékelőt, néprajzi előadásokat, tanulmányi utat szervezünk, fontosnak tartjuk, hogy legyen rálátásuk a résztvevőknek, hogy mi a szokás gyökere, jelentősége. Közösségépítő ereje van, ugyanakkor a térségünkről alkotott képet is meghatározza. Már csak az egyre nagyobb turistaérdeklődést kellene úgy fordítani, hogy az haszonnal is járjon.
Fotó: Pinti Attila
– Talán azt érdemes leszögezni, hogy a farsang farka menete minden településen más és más. Barabás László a Farsangtemetés a Sóvidéken című könyvében éppen erre mutat rá. Hogyan tudnak a közös farsangtemetések jól működni?
– Ezeken a találkozókon minden résztvevő csoport egy kijelölt útvonalon vonul végig, annak a falurésznek játszik, ahol őket vendégül fogadják. Természetesen ez egy más helyzet, mintha otthon, a falubeliek előtt mondanának ki, figuráznának ki közismert dolgokat. De a humor nagyon jól működik, készülnek is helyi témákkal, amelyek a közbeszédben, akár a sajtóból ismertek. Mindig van üzenet, kapcsolat, odaszólás, kommunikáció egy vendégcsoport és a helyiek között, sokszor szépen ritualizált módon: beköszönés, elköszönés formájában. Párhuzamosan zajlanak ezek a falu különböző pontjain, aki szerencsés, több csoportot is meg tud nézni. A csoportok nagyon büszkék a saját szokásukra, érzékenyek is arra, hogy néhány elemet, figurát el ne csenjenek mások.
– Melyek azok a szimbólumok (szerepek), amelyek nélkül nem lehet elképzelni a farsangbúcsúztató menetét?
– Egy kis képzelőerő kell most, hogy magunk előtt lássuk a régi fonók világát, amelyekben zajlik a munka mellett a mókázás. Maszkurák, állatalakoskodók, ijesztő és vicces figurák jelentek meg a fonókban, ezekre ma is sokan emlékeznek az idősebbek közül. Ezek a figurák aztán megjelennek a farsangtemetési felvonuláson.
Erdélyben jellemzőek az ítélkező játékok, az állatvásárok: a bika, a tehén, s ehhez a vásár szereplői. Az áltemetés típusú színjátékban a pap, kántor, siratóasszonyok, részeges komák, a főszereplő a szalmabábu, amely régebb szalmával kitömött ruhájú élő ember is lehetett. Az álesküvőben a menyasszony és vőlegény, násznép. Konc király és Cibre vajda két szimbolikus figurája a farsangnak, őket a mondákból is lehet ismerni, húshagyókedden megmérkőznek. A hamubotosok hamuval megtöltött zacskóval szaladgálnak. A menethez jellegzetes figurák csatlakoznak, orvos, borbély, köszörüs, kereskedő, rendőr, erdész, megesett lány, bolondkerék... csak néhány hirtelen. A halál már a középkor óta elmaradhatatlan figurája a farsangnak, az ördög pedig a rossz, a bűnös viselkedés jelképe. Az aktuális politika is hordozza a megjelenjő figurákat, a bányászok a bányászjárás idején jelentek meg, a pékek a ditrói pékség konfliktusa idején.
Fotó: Pinti Attila
– Az idei farsangtemetés házigazdája Gyergyóremete. Mire lehet számítani?
– 2011-ben volt már egy megyei találkozó Gyergyóremetén, és most ismét rákerült a sor. Március elsején, szombaton 11 órakor lesz a Balás Gábor Művelődési Ház előtt a megnyitó, azt követően indulnak el a csoportok a kijelölt útvonalakon. Mindegyik csoport két helyen adja elő a játékát, ahol a helyiek megvendégelik a szereplőket. Visszatérve tánc és mulatság lesz a Közösségi Ház előtt. Gyergyóremete híresen jó vendéglátó falu, erős közösség, tudom, hogy házigazdaként nagyon sok saját erőforrást megmozgatnak, és bízom benne, hogy maradandó élmény lesz minden résztvevő számára.
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
szóljon hozzá!