Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Ezek felmérése a helyi magyar közösségekkel közösen zajlik. Ez nem leépítése a támogatáspolitikának, hanem a racionalizálása – húzta alá az MTI beszámolója szerint.

Felidézte, hogy a Tisza-kormány tisztségviselői többször elmondták:

De ennek hitelességét végső soron a tettek fogják megadni – mondta.

A magyarságpolitika kiemelt területei között említette a gyereksportot, melyet a magyar gyerekekre koncentrálva fontos folytatni. Az eddigi sporttámogatások a profi sporthoz álltak közel, ahol sok kedvezményezett nem volt magyar – tette hozzá.

Az oktatáspolitika területén a tehetséggondozást emelte ki, elismerve, hogy még keresik a formát és partnereket. Kolozsváron iskolaigazgatókkal találkoztak, de az oktatási szakértők, az egyetemi közeg és a kutatók véleményét is kikérik. A konzultációs folyamat nyitott, több szinten zajlik, és azokkal ülnek le párbeszédet folytatni, akikről úgy érzik, hogy lehet velük tárgyalni.

Fontosnak nevezte a magyar kormány határon túli jelenlétét is, ami a jövőben erősödni fog.

Az elmúlt hónapokban „házon belül” voltak elfoglalva, ott kellett rendet tenni, például felszámolni a kekva-rendszert.

Hangsúlyozta:

De ezek átláthatóságát és a hozzájuk való egyforma hozzáférést is biztosítani szeretnék.

Az, hogy a magyarországi és erdélyi magyarság miként fogja megtalálni a hangot, a jövőben derül ki, egyelőre jó irányba haladnak, de „a kommentek elborzasztóak”. A magyar kormány azon szeretne dolgozni, hogy „hűtse” az indulatokat, és a határon túli magyar közéleti szereplőknek is erre kellene törekedniük – fejtette ki.

Rámutatott:

Míg az erdélyi magyarsággal azt kell megértetni: tévedés, hogy Magyarországon nemzeti kormány után nemzetellenes kormány jött. „Magyarország nem csak a Facebookból áll”, a közösségi hálón terjedő indulatok kölcsönösen nehezítik egymás megértését, de az élő kapcsolatok révén ez változni fog – vetítette előre.

Kollai István szerint a magyarországi és erdélyi „szétfejlődéshez” nagyon sokban hozzájárult, hogy médiabuborékok alakultak ki, a közmédiában nem volt véleménypluralizmus, ami „burokban tartotta” a határon túli magyarokat, de ez nem az ő hibájuk.

Szeretnének kiszámítható kapcsolatot támogató és támogatott között.

A „kijárásos reflexet” csökkenteni szeretnék, de fontos, hogy ez ne jelentse az egyéni kapcsolatok eltűnését, mivel fontosak a visszajelzések. Azt is szeretnék, hogy amire magyar közpénz megy, az ne kirekesztő, hanem befogadó mechanizmusokat erősítsen, nem akarnak hegemón világot építeni. Azokra, akiket a korábbi kormány nemzetpolitikája marginalizált, külön figyelmet fordítanak.

Mindehhez minél pontosabb érték- és életmódvizsgálatot is szeretnének lefolytatni a határon túli magyar közösségekben, hogy minél jobban átlássák az attitűdöket, mentális állapotokat, a Magyarországhoz való viszonyt. „A problématérkép alapos felrajzolásában vagyunk érdekeltek” – fogalmazott.

Jó hagyománynak nevezte, hogy a '80-as években a magyar középosztály számára fontos volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása.

A román-magyar viszony alakításáról közölte: a határon túli magyar politikai pártoknak mindig szerepe van ebben, de Budapestnek is van saját feladata, mivel a többségi társadalmaknak sokszor Magyarországgal szemben vannak sztereotipiái.

Kollai István a közönségből érkezett kérdésre válaszolva történészként személyes ambíciójának nevezte egy közös román-magyar történelemtankönyv megalkotását. Tanári segédkönyvként lenne rá a leginkább szükség, hogy a tanárok szenzitív képet adjanak tovább. A romániai belpolitikai helyzet, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) feltörekvése ezt még időszerűbbé teszi – mondta.

Kolozsvári tapasztalatairól közölte: jó látni, hogy a városban van magyar élet, hogy a magyar beszéd, feliratok megtöltik a tereket, mivel ennek identitáserősítő szerepe van.