Dalban él a gyimesi lélek

– mondja Tibor. „A helyszín, a hangulat, az, hogy a valamikori összetartozó magyar területekről jöttünk össze, mind hozzátett ahhoz, hogy az ember a saját magyarságát is mélyebben megélje. Olyan volt, mintha a Kárpát-medence egy pillanatra újra összeért volna.”

A gyimesiek alaposan készültek az alkalomra. A férfiakat, akiknek életét a mindennapi munka, a család, vagy éppen a betakarítás tölti ki, nem volt könnyű összeszervezni, mégis mindenki nagy lelkesedéssel ment a próbákra. „Mindenki tudta, hogy ez nem egy szokványos fellépés lesz. Éreztük, hogy valami fontos részesei leszünk” – hangsúlyozza Tibor.

Ez a kettősség – a népi hagyomány és a hazaszeretet hangjai – jellemezte az egész találkozót. Minden kórus a saját vidéke népviseletében lépett színpadra, így a szem is gyönyörködhetett a látványban, miközben a fül a különböző vidékek hangzásvilágát élvezte.

A Hungarikum Ligetben található Nagy-Magyarország-makett előtt a kórusok tagjai beálltak arra a pontra, ahonnan jöttek, majd együtt énekelték el a Szózatot. „Az a pillanat, amikor több száz férfihang szólalt meg egyszerre…” – mondja Tibor elérzékenyülten. „Nem is lehet leírni. Ott éreztük igazán, mit jelent összetartozni.”

Tibor egyébként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felkérésére részese lehetett a találkozó megszervezésében is. Így az, hogy a népdalokon felül katonadalok is felcsendültek, részben neki köszönhető.

Egy kórus, ami közösség is

A Gyimesvölgye Férfikórus története nem is olyan régi, de annál élőbb. 2017-ben alakult, Antal Tibor kezdeményezésére. Kezdetben hatvan–hetven férfi énekelt együtt, ma már kevesebben vannak, de a lelkesedés mit sem csökkent. „Akik maradtak, szívből énekelnek. Ez a csapat nemcsak énekelni jár össze, hanem egymást is támogatni, együtt lenni, közösséget építeni” – mutat rá Tibor.

Az első fellépésük az ezeréves határnál volt, március 15-én, 2017-ben. Onnan indult minden. A kórus gyorsan ismertté vált, különösen azután, hogy szerepeltek a Fölszállott a páva vetélkedőben. Később film is készült róluk – Daczó Katalin és Daczó Dénes alkotása –, amely Lakiteleken első díjat is nyert. Azóta a gyimesi férfiak dalai eljutottak Magyarországra, Felvidékre, és sok más helyre is. De Tibor számára a legfontosabb mégsem a hírnév.

– meséli mosolyogva.

Hagyomány és nevelés kéz a kézben

Antal Tibor nemcsak a férfiakat, hanem a gyerekeket is tanítja a népdal szeretetére. A gyimesfelsőloki iskolában zenetanárként dolgozik, és nem titkolja: a hagyományőrzés nála nem fakultatív program, hanem a mindennap része.

Fontos, hogy karácsonykor ne csak popslágerek szóljanak, hanem a régi énekek is. Hogy egy lakodalomban ne felejtsük el, mire mulatunk. Ezek mind segítenek abban, hogy a magyarságunkat megőrizzük” – vallja Tibor.

És úgy tűnik, ez a hozzáállás hatással van a fiatalokra. Egy iskolai felmérés során, amikor a diákokat arról kérdezték, melyik a kedvenc zenekaruk, többen is a Gyimesvölgye Férfikórust írták. „Na, az jólesett” – nevet Tibor. „Mert ez azt jelenti, hogy amit csinálunk, az tényleg eljut hozzájuk.”

A férfiének újraéledése

Az utóbbi években egyre több helyen alakulnak férfikórusok, és mintha újra divatba jönne a közösségi éneklés. Tibor szerint ez nem véletlen. „Régen minden közösségnek megvolt a maga éneke. A férfiak munkához, ünnephez, katonai búcsúhoz mindig énekeltek. Aztán ez valahogy kikopott, mint a népviselet, amit a ládafiába tettek. Most megint elővesszük, és büszkén hordjuk. Ez a legszebb az egészben.”